A költségvetési lyukakat különadókkal is be lehet majd foltozni, az önkormányzati választások ötévente lesznek, a kommunizmus nevében elkövetett bűnöket pedig újra megvizsgálják az új alaptörvény átmeneti intézkedéseiről szóló törvényjavaslat szerint. A Fidesz és a KDNP frakcióvezetője által benyújtott javaslat egyéves határidőt szab a korhatár előtti nyugdíjak átalakítására, és tartalmaz egy, közvetve az MSZP elleni vádiratot is.

Saját korábbi intézkedéseiknek gazdasági következményeire, a költségvetési egyensúly esetleges felborulására is felkészülnek a kormánypártok a január 1-jén hatályba lépő alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatban, amelyet Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője nyújtott be vasárnap az országgyűlésnek. Az indoklás szerint "az átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik", vagyis alkotmányos erővel bírnak.

A javaslat szerint, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság döntése miatt az államnak fizetési kötelezettsége támadna, és ez veszélyeztetné a költségvetés egyensúlyát - mert a hiányzó összeget nem lehetne sehonnan átcsoportosítani -, akkor az országgyűlésnek "tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani".

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy különadót kell majd kivetni, ha az Európai Bíróság a jövőben az uniós joggal ellentétesnek találja például a devizahitelek végtörlesztését és a bankoknak okozott kár megtérítésére kötelezi az államot. Azt külön törvényben kellene meghatározni, hogy pontosan kiket és milyen mértékben érintene ez az adó, a javaslat csak arról rendelkezik, hogy az új közterhet kizárólag a bírósági ítéletben előírt kötelezettség teljesítésére lehet fordítni.

Kommunisták felelőssége

Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló javaslat egy második bevezetőt is csatol a szöveghez, amely lényegében egy hosszú vádirat a kommunizmus ellen. Ez az MSZMP-t és elődpártjait (KMP, MKP, MDP) nevezi meg felelősként többek közt a második világháború utáni többpártrendszer felszámolásáért, az 1956-os forradalom vérbe fojtásáért, illetve "mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött".

A javaslat szerint az egykori állampártot terhelő felelősségben osztozik "a demokratikus átmenet során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt" is. Ennek oka a törvényjavaslat szerint, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja, örököse annak "törvénytelenül felhalmozott vagyonának", haszonélvezője "a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyöknek", és "a pártvezetést is jellemző" személyi folytonosság is összeköti az állampárttal.

A politikai-történelmi vádiratból a javaslat szerint konkrét intézkedések is következnek: külön törvényben csökkenteni lehet a kommunista diktatúra meghatározott vezetői részére "az állam által jogszabály alapján biztosított juttatásokat", az így nyert összeget pedig "az okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására" kell fordítani. Ez teremti meg annak a nyugdíjcsökkentésnek az alkotmányos alapját, amelyet elsőként a Jobbik követelt, majd a Fidesz is saját javaslataként harangozott be (a részletekről itt olvashat).

Újrakezdett elévülés

Szintén már beharangozott intézkedések alkotmányos megalapozását szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint nem tekinthetők elévültnek azok a bűncselekmények, amelyeket "a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen" követtek el, és az akkor hatályos törvények figyelmen kívül hagyásával, "politikai okból nem üldöztek". A javaslat utólag megváltoztatná a rendszerváltás előtt elkövetett, de akkor nem büntetett bűncselekmények elévülését (a régi bűnök megbüntetésének nehézségeiről itt olvashat).

A kommunista bűnök elévülési ideje az alaptörvény hatálybalépésével, 2012. január 1-gyel újrakezdődne. A javaslat különbséget tesz rendszerváltás előtt és után elévült bűncselekmények közt. Előbbiek esetében a teljes elévülési idő újrakezdődik, utóbbiakat viszont csak annyi ideig lehetne újra büntetni, amennyi a bűncselekmény és a rendszerváltás közt eltelt. Az indoklás utóbbit azzal magyarázza, hogy "a demokratikus jogállam csak annyi további időt kap az érintett bűncselekménynek az Alaptörvény hatálybalépését követő üldözésére, amennyitől a kommunista diktatúra időszaka fosztotta meg".

A javaslat ugyanakkor végleg lezárná a kárpótlás folyamatát. Kimondaná ugyan, hogy "elismerést és erkölcsi elégtételt érdemel" mindenki, aki a kommunista diktatúrával szemben ellenállást tanúsított, illetve akit "emberi méltóságában és jogaiban megsértettek vagy igazságtalanul üldöztek", de rendelkezne arról is, hogy az 1990 előtt életüktől, szabadságuktól vagy vagyonuktól jogtalanul megfosztottak számára "pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg".

Kivételt jelent, ha egyedi döntés állapít meg valamilyen anyagi jóvátételt, de ennek forrása csak egy kifejezetten erre a célra szolgáló új közteher lehet. Ez a rendelkezés is utal arra, hogy a kormánypártoknak szándékukban áll megadóztatni - vagy más módon felülvizsgálni - a volt kommunista vezetők nyugdíját, és az ebből befolyó összeget a kommunista diktatúra áldozatainak támogatására, kárpótlására fordítanák.

Nyugdíjreform 2012 végéig

A törvényjavaslat emellett egy sor gyakorlati kérdésről is rendelkezik. Például arról, hogy 2014-ben még októberben legyen általános önkormányzati választás, de a későbbiekben az önkormányzati választás egybeesik majd az európai parlamenti képviselők választásával. Ezzel ötévesre nyúlik az önkormányzati ciklus, vagyis legközelebb 2019 nyarán lesz választás. Az átmeneti rendelkezések közt szerepel az is, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét először az alaptörvény hatálybalépése után felálló országgyűlésben kell biztosítani, várhatóan először 2014-ben.

A javaslat előírja, hogy 2012 végéig kell felülvizsgálni a korhatár alatti nyugdíjakat. A Fidesz már a jelenlegi alkotmány egyik módosításával lehetővé tette, hogy csökkentsék vagy szociális ellátássá alakítsák a korkedvezményes nyugdíjakat, de a gyakorlatban ezt eddig nem hajtották végre. Az alaptörvény átmeneti rendelkezései közt 2012. december 31-i határidőt szabnak ennek a munkának.

A törvényjavaslatban szerepel az is, hogy nem közvetlenül, hanem külön törvényben meghatározott feltételek szerint kell alkalmazni az alaptörvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek szerint az állami vagyon hasznosításának átláthatónak kell lennie, illetve költségvetési pénzt csak olyan szervezet kaphat, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése és tevékenysége átlátható. A javaslat külön kitér arra, hogy január 1-jén megszűnik a hivatalban lévő adatvédelmi biztos, Jóri András megbízatása.

Egy másik, péntek este, a még hatályos alkotmányhoz benyújtott módosítás szerint megszűnik Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének mandátuma is, utódját december 31-ig kell megválasztani. Az új alaptörvény Kúriára nevezi át a Legfelsőbb Bíróságot, ezért eddig bizonytalan volt, hogy mi lesz Baka sorsa. Korábban, az alkotmányozás során fideszes politikusok mindig azzal hárították el a kérdést, hogy erről majd az átmeneti szabályok közt kell rendelkezni.