Magyarországon az IMF-el való tárgyalások elhúzódása segíthet - írja az Economist angol gazdasági lap. Az újság szerint Matolcsy nem ortodox gazdaságpolitikája egy szerencsejáték volt, de idővel a külső gazdasági környezet javulhat annyit, hogy Magyarország kikerüljön a pácból.

"Újra kézben a kalap" címmel véleménycikket közölt a The Economist a magyar kormány IMF-hez fordulásáról. A cikk szerint az IMF megkeresése azt mutatja, hogy a kormány feladta azt a tizennyolc hónapos kísérletét, amelyet "nem ortodox gazdaságpolitikának" nevezett. A szerző hivatkozik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterre, aki "biztonsági hálónak" nevezte az IMF segítségét. "Ez egy olyan hitelt feltételez, amelyhez nem jár sok feltétel" - áll a cikkben. A szerző szerint azonban ilyen kedvező feltételek nem lehetnek.

Az Economist szerint az EU és az IMF valószínűleg a különadók arányainak csökkentését kéri majd a támogatásért cserébe, és "majdhogynem biztosan" változtatásokat kérnek majd a banki végtörlesztéssel kapcsolatban is. "Magyarországnak talán van egy menekülő útvonala" - írja a lap, hozzátéve, hogy a magyar kormány bejelentése után erősödni kezdett a forint. "Ha az IMF-el való tárgyalások elég ideig elhúzódnak, akkor van rá esély, hogy a külső gazdasági környezet javul annyit, hogy Magyarország kikerüljön a csávából".

A lap szerint a jelenlegi helyzet nem olyan "sürgető" mint a 2008-as IMF-hez fordulás idején, de a befektetők úgy érezték, hogy "Matolcsy intézkedései túlságosan szokatlanok az ízlésüknek". A cikk szerint az eurózóna adósságválsága miatt a hitelezők "vonakodva" finanszírozták Magyarországot.

"Matolcsy nem ortodox gazdaságpolitikája egy szerencsejáték volt" - írja az Economist. A lap szerint ez arról szólt, hogy a kormány serkenti a belföldi és a kiviteli keresletet, úgyhogy az visszaállítsa a gazdasági növekedést, még mielőtt a hiány utoléri. A cikk szerint a kormány azért fordult el az IMF-től 2010-ben, mert a valutaalap ezzel a technikával nem értett egyet. "Tizennyolc hónap elteltével a növekedést nem sikerült megvalósítani" - írja a lap. A kormány elismerte, hogy a növekedés még az általa várt 1,5 százaléknál is kevesebb lehet, közben pedig "egyre kétségbeesettebb intézkedésekhez folyamadott, hogy betömhesse a pénzügyi rést". Az újság ezek között említi a telekommunikációs cégeket sújtó vállalati különadót, és a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítását is.