Újabb irányváltást jelezhet Matolcsy elejtett mondata

2011.11.23. 9:33

Miért beszélt az ország újraiparosításáról Matolcsy György, mikor az elmút tíz évben szinte folyamatosan nőtt az ipari termelés? Az [origo] által megkérdezett gazdasági szakemberek szerint Matolcsy kijelentése arról szólhat, hogy kézzelfogható dolgokkal juthat csak előre az ország a válság után. A minőségi élelmiszerek termelésére hosszú távon hasznos lehet ráállni.

Az újraiparosítás lesz a leghangsúlyosabb eleme annak a növekedési tervnek, amelyről múlt szombaton beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola konferenciáján. Matolcsy szerint a növekedéshez az ipar, a bányászat, a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus is hozzájárulhat, de részletekbe nem bocsátkozott.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkatársai jelenleg is dolgoznak a növekedési terven, amelyet legkorábban november végén lehet majd megismerni - közölte az NGM az [origo]-val. A megkérdezett szakemberek ugyanakkor úgy vélték, nem újraiparosításra van szükség, mert az már megtörtént.

"Nem kell forradalmat csinálni"

Magyarországon a statisztikai hivatal (KSH) honlapján elérhető adatok szerint 2000 óta folyamatosan nő az ipari termelés, és azóta egy évben, 2009-ben volt visszaesés az ipari tevékenység összes árbevételét tekintve. Az összes ipari értékesítés volumene - 2009-2010 kivételével -, ha nem is meredeken, de folyamatosan emelkedett.

"Kommunikációs szempontból sértő, ha újraiparosításról beszélünk" - reagált az [origo]-nak Steiner László, a Rába, illetve a Lear Corporation korábbi vezérigazgatója. Steiner szerint "nem kell forradalmat csinálni", Magyarország iparosodott ország. Példaként megemlítette többek között az Audi, az Opel, a Mercedes magyarországi gyárait.

Bod Péter Ákos közgazdász, az Antall-kormány egykori ipari minisztere szerint bizonyos újraiparosítás már megtörtént. Az [origo]-nak azt mondta, ha összevetjük a versenyképtelen szocialista nagyipart a mostani helyzettel, akkor megállapítható, hogy európai értelemben versenyképes és termelékeny ipar jött létre, és ez nem csak a külföldi tőke által létrehozott vállalatokra igaz, hanem a magyar cégekre is, ráadásul nem is csak az ipar nevezhető sikeres ágazatnak. Ilyenek például az üzleti szolgáltatások - könyvelés, HR - is, amelyekre szintén több sikeres és jó példa van Magyarországon - mondta Bod Péter Ákos.

Életérzés vagy stratégia

A közgazdász szerint az a fő kérdés, hogy a most felvetett újraiparosítás mennyire tekinthető konkrét gazdaságszerkezeti korrekciónak, és mennyire ideológiai alapú. Ha az előbbiről van szó, akkor Bod Péter Ákos egyetért vele. Valóban tapintható egyfajta "világérzés", amely arról szól, hogy túlnőttek önamgukon a pénzügyi piacok - a válság is főleg erről szól -, amire egy válasz, hogy minden gazdaságnak szüksége van reálgazdaságra, amely mögött konkrét áru, és kiszámítató kereskedelmi viszonyok vannak.

Bod Péter Ákos szerint Matolcsy bejelentése lehet egy korábbi illúzió korrekciója, amely szerint Magyarországból pénzügyi központ lesz. Ha azonban csak ideológiai alapon egyfajta "életérzésből" - amely mögött nincs hagyomány, vagy nagyobb stratégia - csináljuk, akkor kétséges a bejelentés értelme - tette hozzá.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Matolcsy a Mercedes kecskeméti gyárában

A kormányváltás óta Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy is többször beszélt arról, hogy a magyar gazdaságnak óriási esélyt jelent az ország központi fekvése Európában. Mindketten kijelentették, hogy kiugrási lehetőséget jelent Magyarország számára, ha az Európát külső partnereivel összekötő gazdasági szolgáltató és elosztó központtá válik. Orbán megállapodást is kötött Ve Csia-pao kínai kormányfővel júniusban Budapesten, többek között, hogy Kína nálunk hozza létre logisztikai-közlekedési platformját.

Az apróbetűs rész

Arra a kérdésre, hogy milyen irányokban, területeken lehet szó újraiparosítástól azt mondta, "ez az apróbetűs rész". Bod Péter Ákos melléfogásnak nevezte az állami kedvezményekkel zajló gazdaságfejlesztést. Azt mondta, belátható, hogy a tőke letelepülését nem a kormányok mozgatják, legfeljebb terelik, és a tőke "nem azért fog idejönni, mert újraiparosítunk". Ha valaki idehozna egy kutatóközpontot, vagy pénzügyi szolgáltatót az nem biztos, hogy újraiparosításnak számítana, de "örülnénk neki mindenképpen" - mondta.

A kifizetéseket és az elérhető pályázatokat hiányolják a mérnökök
A magyar mérnöktársadalom válságára figyelmeztetett a múlt héten közleményben a Magyar Mérnöki Kamara választmánya. Azt írták, hogy leértékelődött a mérnöki tervezés és szakértői tevékenység, az alkalmazottakat az elbocsátás, a vállalkozókat a tönkremenetel fenyegeti, amelynek okai a közszféra által ki nem fizetett számlák - főleg az európai uniós projekteknél -, a megrendelések szűk körhöz kerülése, vagy az, hogy lefelé menő árspirálba hajszolják őket. Emiatt sokan vándorolnak külföldre, illetve a mérnökirodák külföldi tulajdonba kerülésükkel elsorvadnak. "Az ország javát szolgáló beruházásokhoz pedig jó tervek, és tisztességesen megfizetett magyar mérnökök kellenek" - írják, egyúttal felszólítják a kormányt, hogy intézkedjen az elmaradt kifizetések rendezéséről, és hogy tegyék mindenki számára elérhetővé a pályázati kiírásokat.



A cégeknek Steiner László szerint sem direkt segítségre lenne szükségük, hanem arra, hogy könnyen jussanak szakemberekhez, mérnökökhöz, ne legyenek túlzóak a bérterhek, ne szálljanak el az energiaárak. Olyan intézkedések kellenek, hogy a cégeknek "ne jusson eszükbe elmenni" - mondta. Szükség van a szakmunkásképzés fejlesztésére, és arra, hogy a szakemberek legalább alapszinten tudjanak angolul, hogy könnyebben alkalmazzák őket a nemzetközi cégek. Azt kell eldönteni, hogy kapitalizmust építünk, vagy valami mást - mondta. Arra Bod Péter Ákos is felhívta a figyelmet, hogy az OECD egyik felmérése szerint Magyarországon nagyon kevés a műszaki mérnök.

Elfogytak a mérnökök

Az OECD 2007/2008-as innovációs országjelentése számára 2007-ben készített háttértanulmány megállapításai szerint Magyarországon a természettudományos és mérnöki végzettséggel rendelkezők aránya az összes felsőfokú végzettségűek körében, nemzetközi összehasonlításban alacsony, és a magasan képzett kutatók tekintetében már középtávon súlyos hiány várható, ami "mind a gazdasági növekedést, mind a tudás-intenzív tevékenységek térnyerését gátolja".

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Robotok az esztergomi Suzuki-gyárban

Az oktatási államtitkárság egy szeptemberben készült háttéranyaga mindössze a pedagógus, az orvos és a közszolgálati képzésekhez nyújtott volna az intézményeknek 100 százalékos állami támogatást, a természettudományos, mérnök- és informatikusképzéseket csak 50 százalékban finanszírozta volna, a közgazdász, turizmus-vendéglátás és jogászképzések indítását pedig csak önköltséges formában tette volna lehetővé a főiskoláknak és egyetemeknek.

A férőhelyek számát összességében is drasztikusan csökkentő javaslat annak ellenére szűkítette volna a műszaki, informatikai és természettudományos képzésekre felvehetők számát is, hogy az oktatási államtitkárság korábban mindhárom területet nemzetstratégiai szempontból is kiemelten támogatandónak minősítette. Az államtitkárság később elismerte a háttéranyag létezését, de azt állította, hogy ezek nem tükrözik a kormány szándékát. A végleges felsőoktatási keretszámokról a döntést azóta sem hozták meg.

Inkább a mezőgazdaság

Honvári János gazdaságtörténész szerint ugyanakkor nem az iparosítással kellene foglalkozni, hanem a mezőgazdasággal. Magyarország szerinte az iparban nem tud versenyezni a legfejlettebb tömegtermelőkkel, ezért követni kell a hasonlóan kicsi, nyitott piacú, de sikeres országok példáját, amelyek úgy lettek sikeresek, hogy megtalálták a piaci rést, amelyben jók lehettek.

A rendszerváltáskor szétszedett magyar nagyvállalatok újraélesztését nehéz kérdésnek ítélte. Voltak ugyan olyan iparvállalatok, amelyek világszínvonalú termékeket állítottak elő - a bábolnai gazdaságot és a Rábát említette -, anélkül, hogy államilag dotálták volna őket. Kaptak az államtól pénzt, de ez visszatérítendő támogatás volt, amely busásan meg is térült. Szerinte ezek a cégek - mivel annak idején egy-egy karizmatikus vezetővel az élükön alkalmazkodtak, és sikeresen működtek egy merevebb rendszerben -, képesek lettek volna a piaci körülmények között is sikeresek lenni, ha nem szabdalták volna fel őket - a gazdaságtörténész szerint elhamarkodott - privatizáció során.

Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A Széchenyi István Egyetem docense szerint ez Magyarországon a mezőgazdaság, illetve az ahhoz kapcsolódó élelmiszeripar lehet sikerágazat, mert abban van "komparatív előnye". Ráadásul a mezőgazdaság stratégiai ágazat, amelyet ugyan jelenleg nem érzékel senki, mivel Európában nincs élelmiszerhiány, de 20-30 év múlva ez a helyzet várhatóan megváltozik, és a jó minőségű élelmiszer előállításának lehetősége felértékelődik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK