"Elkábul egy kicsit a beteg" - hogyan használják a morfint?

2011.11.22. 16:02

Nyomoz a rendőrség egy budapesti kórházban történt gyanús halálesetek miatt, a nyomozás oka állítólag az, hogy rákos betegeknél túladagolták a fájdalomcsillapítót, akik ettől meghaltak. Két névtelenséget kérő orvos szerint ilyen módszerrel biztos a lebukás, a jegyzőkönyvekből követhető a túladagolás. A morfin ráadásul drága, nincs pénze a kórházaknak erre. De beszéltek arról is, hogy hasonló esetek előfordulnak, az orvosok sokszor nehéz választás előtt állnak.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint ismeretlen tettessel szemben indult nyomozás emberölés gyanúja miatt a fővárosi Uzsoki Kórházban, a nyomozás során azonban gyanúsítás eddig még nem történt.

Az MTI úgy tudja, hogy az eddigi vizsgálatok szerint csaknem hetven végstádiumban lévő rákos beteg esetében merült fel a gyanú, hogy a beteg halálát morfintúladagolás okozta.

A Magyar Hírlap úgy tudja, a BRFK morfintúladagolásban elhunyt betegek ügyében vizsgálódik. A lap szerint az Uzsoki utcai kórház fül-orr-gégészeti osztályán szombaton házkutatást tartottak, ezt azonban kérdésünkre a rendőrség nem kívánta kommentálni.

A Magyar Hírlap szerint a rendőrség a kórházi osztály 2005-2007 között folytatott gyakorlatát vizsgálja, amikor végstádiumban lévő daganatos betegeknek a fájdalomcsillapításhoz szükséges morfiumadag négy-ötszörösét adták be, amelytől az érintettek néhány napon belül meghaltak. A lap szerint a rendőrök a hétvégi házkutatás alkalmával orvosi dokumentációkat foglaltak le, és nővéreket hallgattak ki.

"Kellemetlen dolog meghalni"

Ehhez nagyon hasonló eseteket ír le a Szándékos morfintúladagolás Magyarországon című, néhány hónapja az Aszklepion című szaklapban megjelent cikkében Márkus Attila is. Az orvos azt írta, hogy az esetek egy pontosan meg nem nevezett magyarországi kórház sok daganatos beteget kezelő osztályán történtek a 21. század első évtizedében. A cikkben ismeretett esetek lényege az, hogy olyan daganatos betegeknél, akiknek gyógyulása esélytelen, és várhatóan két-három héten belül bekövetkezik a vég, a fájdalomcsillapításhoz szükséges morfinadag négy-ötszörösével érik el, hogy néhány órán belül kómába essenek és néhány napon belül meghaljanak.

Márkus szerint a dolgozók értékrendjében első helyen szerepelt a beteg gyógyulására vagy az adott körülményeket biztosító jólétre való törekvés, az orvosok és a betegek között jó kapcsolat volt. A betegségek végstádiumában azonban más felfogás uralkodott: tilos volt az osztályon kiejteni a halál szót, és tilos volt tájékoztatni a beteget a kezelések esetleg halálos, ritka szövődményeiről, és tilos volt válaszolni arra a kérdésre is, hogy az orvos szerint a betegnek mennyi ideje van még hátra az életből. Az egyre kisebb eséllyel kecsegtető eljárásokat úgy kommentálták a betegnek, hogy az tovább éltette a reményét, miközben előfordult, hogy orvosi megbeszélésen elhangzott, hogy "ez a beteg olyan ostoba, hogy nem tudja, hogy meg fog halni. Mindig azt kérdezi, hogy lehet-e még műteni."

A cikk szerint amikor az orvosok azt látták, hogy romlik a beteg állapota, és valószínűsíteni lehetett, hogy két-három héten belül meghal, a viziten csendben elhangzott, hogy "kezdjük el" vagy "adjunk MO-t". Ezek után leállítottak minden más fájdalomcsillapítót, és morfininjekció adását rendelték el a "szükséges fájdalomcsillapító adag négy-ötszörös dózisáig". A legtöbb esetben a beteg kómába esett, majd néhány nap múlva meghalt. "A vizitek a morfin miatt kómában lévő betegnél csendben zajlottak. Halkan beszéltek egymással az orvosok, néha csendben megsimogatták a beteget, és létrehoztak egy részvétteljes légkört, amelyben szemlesütve, félszegen volt kényelmes jelen lenni" - olvasható a cikkben. A cikket megjelentető orvosi szaklap szerkesztősége egyébként közölte, hogy hivatalos bejelentést tett az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökénél az írás megjelentetése előtt.

A magyar Fekete Angyal

2003-ban tizenegy év fegyházbüntetést kapott Faludi Tímea. A Nyírő Gyula Kórház egykori ápolóját emberölési kísérlet és foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt ítélték el, mert 2000 májusa és 2001 februárja között önkényesen adott be injekciókat hét, később elhunyt betegnek. Rendszeresen adott be morfiumot és egyéb gyógyszereket betegeinek, hogy elaltassa őket vagy enyhítse fájdalmukat. Faludit eredetileg hét beteg halálával gyanúsították, de kiderült, hogy négy esetben nem állapítható meg összefüggés a nővér tevékenysége és a halálesetek között.


Az orvos szerint az osztályon gyakran cserélődő nővérek mintegy természetesnek vették, hogy így rövidítik meg a betegek életét. "Indoklásként annyit mondtak az orvosi megbeszéléseken, illetve a meggyőzésemre, hogy kellemetlen dolog meghalni" - írta az orvos. A cikkben szereplő állításokat az orvos semmilyen bizonyítékkal nem támasztja alá.

A Lege Artis Medicinae (LAM) szerkesztősége tudatában volt a morfintúladagolásról szóló cikkben írtak súlyának és esetleges következményeinek, ezért az írás megjelentetése előtt hónapokon át elemezték a kéziratot, de ezzel együtt - annak alapján - a szerkesztőség időközben hivatalos bejelentést tett az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnökénél is.

"Elkábul egy kicsit a beteg"

Amikor egy daganatos beteg a végső szakaszban van, akkor olyan fokú fájdalmai vannak, amelyeket morfinnal szokás kezelni - magyarázta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő, az Uzsoki kórházzal összefüggésbe hozott eseteket nem, de a folyamatot jól ismerő egészségügyi dolgozó. A forrás azt mondta, hogy a morfin alkalmazása benne van a szakmai protokollban, és a beadható mennyiséget is pontosan szabályozzák. A névtelenséget kérő forrás szerint elképzelhetetlen, hogy orvosok a fájdalomcsillapító túladagolásával akarták volna a halálba segíteni a rákos betegeket, hiszen az orvosi jegyzőkönyvekből az ilyen hiba egyértelműen kiderülne.

"A morfin egyébként is olyan drága, hogy a mostani anyagi körülmények között elképzelhetetlen, hogy az előírtnál többet adjanak valakinek" - tette hozzá. Az egészségügyi dolgozó szerint a kórházakban jelenleg arra sincs pénz, hogy a nyomtatókba papírt vegyenek, így a drága fájdalomcsillapítók túladagolására még kevésbé lehet keret.

Tilos az aktív eutanázia

Az 1997-es egészségügyi törvény az aktív eutanáziát tiltja, de a passzív eutanáziát bizonyos feltételek mellett engedi. A betegek az életmentő beavatkozásokat csak akkor utasíthatják vissza, ha olyan súlyos betegségük van, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A visszautasításhoz szükséges az is, hogy a beteget egy háromtagú orvosi bizottság megvizsgálja, és írásba adja, hogy a beteg saját elhatározásából döntött így. A betegnek három nappal később újra meg kell erősítenie elhatározását.



A névtelenséget kérve nyilatkozó forrás szerint nem tesz rosszat a betegnek, ha a végső stádiumban sok fájdalomcsillapítót kap. A morfin mellékhatásaként "elkábul egy kicsit a beteg", és ez is enyhíti a szenvedéseit. "Ez nem gyilkolás" - állította, hozzátéve, hogy szerinte egy ilyen ügyet tisztességtelen dolog a rendőrségre vinni. "Ezzel csak annyit érnek el, hogy az amúgy is elfoglalt orvosokat feleslegesen meghurcolják" - mondta. Egy másik, szintén névtelenül nyilatkozó egészségügyi szakember szerint előfordulhat, hogy csak a kórházat akarta valaki lejáratni a feljelentéssel.

"Tovább altatni, morfinozni, hagyni meghalni"

A cikkben leírtakhoz hasonló gyakorlat létezik Németországban is - írta az [origo]-nak egy ott dolgozó magyar orvos. "Népszerűtlen, ha mást mondasz, ha felveted, hogy nincs fájdalma, mit csillapítunk?" - írta. A helyzet azonban nem teljesen ugyanolyan, mint amit a cikkben leírtak, mert a rákos betegeknél a végstádiumot nem az aktív kezelőorvos kezeli, hanem van erre a célre egy úgynevezett palliatív osztály, bár az orvos szerint "a betegek sokszor hallani sem akarnak arról, hogy átvegyék őket oda".

"Mondok egy példát, hogy mikor használjuk ezt: most jöttem ki a műtőből, egy 58 éves férfit operáltam, akinek elhalt a vékonybele, menthetetlen. Felvágtam a hasát, majd visszazártam. Most két lehetőség van: az egyik, hogy hagyjuk felébredni, hogy beszéljen a feleségével, elbúcsúzzon, és a fájdalmát, ami óriási lesz, lassan csillapítjuk. A másik lehetőség tovább altatni, morfinozni, majd hagyni meghalni. Tuti, hogy a második lesz" - írta.

Kérdéseinkkel megkerestük Golub Ivánt, a kórház főigazgatóját, akinek egyelőre várjuk a válaszát.

Orvosi Kamara: "Nem maradhatott volna titokban"

A Magyar Orvosi Kamarának (MOK) nincs joga bármilyen módon vizsgálni a fővárosi Uzsoki utcai kórházban történt állítólagos gyanús halálesetek ügyét - mondta Éger István, a MOK elnöke. Éger szerint amíg a hatósági nyomozás tart, az ügyet visszafogottan kell kezelni, és fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét.

Éger István sem a konkrét ügyről, sem Márkus Attila cikkéről nem hallott. Azt mondta, személyes véleménye szerint a Magyar Hírlap cikke tele van olyan állításokkal, amelyek életszerűtlenek, főleg a gyógyszeradagok fogyásának vonatkozásában. A kamara elnöke úgy véli, "ha az valóban így történt volna, az nem maradhatott volna titokban". Megjegyezte, hogy az orvosi kamara jelenleg érvényes, valamint a jövő januártól hatályos etikai kódexe szerint a szabálytalan gyógyszerhasználat mint szakmai szabályszegés etikai vétségnek minősül, az eutanázia pedig tiltott.

A MOK elnöke kiemelte: egy folyamatban lévő büntetőügyről nem kíván nyilatkozni, de általánosságban véve az ilyen magatartás nem megengedhető. Éger István azt mondta: ha bebizonyosodik a cikkben felvázolt szabálytalan gyógyszerhasználat, esetleg az eutanázia, az egyértelműen etikai vétségnek minősül, és ezen felül az ügynek büntetőjogi következményei is lehetnek. A kamara kizárólag akkor foglal hivatalosan állást az ügyben, ha bizonyítékok alapján konkrét személyt gyanúsítottak meg - hangsúlyozta Éger István, megjegyezve: "ha ilyen előfordul, azt nem lehet szó nélkül hagyni".



KAPCSOLÓDÓ CIKK