Szétbontaná a régi ellenzéki fellegvárakat a Fidesz

A lehetséges ellenzéki körzetek számát csökkenti, a legrégebbi fideszes fellegvárat viszont érintetlenül hagyja az új választási törvény. Ennek eredményeként helyenként egészen furcsa választókerületek jönnek létre. Az [origo] megrajzolta az új nagyvárosi körzeteket, nézze meg, milyen csaták, győzelmek várható az egyes kerületekben!

A valaha MSZP-s fellegvárnak számító Miskolc négy választókerületéből csak kettő maradna, az 1998 óta mindig a Fideszre szavazó Debrecen viszont továbbra is három körzet lenne az új választási törvény választókerületeket leíró melléklete szerint. Lázár János Fidesz-frakcióvezető tervezete néhány kivételtől eltekintve igyekszik elkerülni, hogy tisztán nagyvárosi választókerületek jöjjenek létre.

A választókerületeket azért kell átrajzolni, mert a következő parlamenti ciklustól kevesebb képviselő lesz az országgyűlésben (a mostani 386 helyett 199), így kevesebb egyéni választókerületre (176 helyett 106) lesz szükség. A jelenlegi beosztás ráadásul aránytalan, van olyan kerület, ahol két és félszer többet ér egy választó szavazata, mint más körzetekben, mert az egyik helyen sokkal többen élnek, mint a másikban.

Bár a korábban lefektetett alapszabályok - például az, hogy a körzethatárok nem léphetik át a megyehatárokat - beszűkítették az angol kifejezéssel "gerrymandering", vagyis a választókörzetek politikai célú manipulációjának lehetőségeit, maradt némi mozgástér, amivel éltek is a Fidesz szakemberei. Korábbi cikkünkben bemutattuk a budapesti választókerületek átszabását, most pedig a vidéki nagyvárosok következnek.

Az új rendszerben egy átlagos választókerületben 75 ezer választópolgárnak kellene élnie, ettől csak 20 százalékkal lehet több, vagy kevesebb (vagyis 60 és 90 ezer a két szélsőérték). A nagyvárosok közül csak nyolc éri el azt a méretet, hogy önmagában kitegyen legalább egy választókerületet. Az új választókerületi rendszer kidolgozói azonban nem mindenhol ugyanazt a megoldást alkalmazták a határok meghúzásánál.

Székesfehérvár például méreténél fogva (83 ezer választópolgár) lehetne egyetlen választókerület, a tervezet szerint mégis két részre vágják. A város jelenleg is két részre oszlik: egyik fele önmagában egy választókerület, a másikhoz több település is tartozik. Az átszervezés során is két választókerület marad, az egyik városi, a másik városi-vidéki vegyes körzet. Tisztán városi körzet azonban emellett csak Debrecenben és Nyíregyházán jönne létre, máshol mindenütt kisebb településekkel vonják össze a nagyvárosi területeket.

Pécs
A legfurcsább választókerületeket a korábban szocialista többségű Pécsen alakítanák ki. A város jelenleg három választókerülethez tartozik, mindhárom vegyes körzet, vagyis városi és vidéki területek is tartoznak hozzá. A törvényjavaslat szerint a háromból két körzet maradna, de nem egyforma logika szerint. Pécsen 127 ezer választópolgár lakik, így meg lehetne oldani, hogy a várost kettévágják, és mindkét részt kiegészítik néhány környező településsel, de a tervezet nem így jár el.

Pécsi választókerületek nagyobb térképen való megjelenítése

A város középső része néhány kisebb faluval kiegészülve alkotna egy választókerületet, míg a keleti és nyugati városrészhez összesen 22 települést - a jelenlegi komlói választókerület nagyobb részét - csatolnának, így a választókerület észak felé a Mecseken át egészen Dombóvárig húzódna. A politikai erőviszonyokon az átszervezés nem változtatna érdemben, (Pécs három választókerületében és Komlón is az MSZP jelöltje nyert 2002-ben és 2006-ban), de négy, inkább a szocialistákhoz húzó körzetből kettő maradna.

Miskolc
Az ország harmadik legnagyobb városa, Miskolc jelenleg négy választókerülethez tartozik. Ezt úgy oldották meg annak idején, hogy a városi részekhez - a Borsod megyei 2-es OEVK kivételével - hozzácsatoltak közeli településeket. Az átszervezéssel kettőre csökken a választókerületek száma. Mivel Miskolcon kevesebb, mint 140 ezer választópolgár él, az új rendszerben is hozzá kellett rendelni a két körzethez néhány szomszédos települést, de ezek mind kisebb, Miskolccal szomszédos községek.

Miskolc nagyobb térképen való megjelenítése

Miskolc valaha az MSZP fontos bázisának számított, 2002-ben és 206-ban is mind a négy körzetben a szocialisták jelöltjei nyertek (2006-ban ráadásul mindegyikben már az első fordulóban). 2010-ben a négy miskolci körzetben is a Fidesz győzött, de csak a második fordulóban. Bár a szocialisták az országos átlagnál erősebben szerepeltek, jól szerepelt a Jobbik is: az 1-es körzetben jelöltjük meg is előzte szocialista riválisát. A város a jövőben nem feltétlenül lesz a felmérések szerint csökkenő támogatottságú Fidesz bázisa, bár az MSZP és a Jobbik versenyfutásából még kijöhet nevető harmadikként.

Debrecen
Az ország második legnagyobb városában, Debrecenben jelenleg csak három választókerület van, igaz, ezek egyike sem lép át a városhatárt. A törvénytervezet szerint a mintegy 168 ezer választópolgárnak otthont adó Debrecen továbbra is három választókerülethez tartozna. Ehhez azonban az szükséges, hogy a háromból két választókerülethez több vidéki települést kapcsoljanak, a 3. számú például egészen a román határig lógna.

Debreceni körzetek nagyobb térképen való megjelenítése

A három választókerület meghagyásában feltételezhetően szerepet játszott az, hogy a debreceni körzetekben már 1998 óta mindig a Fidesz jelöltjei (ráadásul ugyanazok a személyek: Halász János, Pósán László és Kósa Lajos) nyertek, 2002 óta mindig az első fordulóban. A debreceni választókerületekhez csatolt települések ezen valószínűleg nem változtatnak majd érdemben, így belátható időn belül a Fidesz stabilan számíthat a három körzetre.

Nyíregyháza
Két különböző elv szerint választotta ketté a törvényjavaslat Nyíregyházát. A város jelenleg is két választókerülethez tartozik, mindkettő jórészt városi körzet, csak néhány kisebb, szomszédos településsel kiegészítve. Az új rendszerben azonban Nyíregyháza nagyobb része önállóan alkotna választókerületet, míg a nyugati városrészeket egyesítenék a jelenlegi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 3-as választókerület (Tiszavasvári, Tiszalök, Rakamaz) területével.

SZ.SZ.B. 2. vk nagyobb térképen való megjelenítése

Nyíregyháza 2010 előtt szocialista többségű település volt, 2002-ben és 2006-ban is az MSZP jelöltjei nyertek, hasonlóan a 3-as választókerülethez. Utóbbi azonban 2010-ben már a Jobbik fellegvárának számított: jelöltjük több mint 33 százalékos eredményt ért el az első fordulóban. A két terület összevonásával a kormánypártok számára kényelmes helyzet jöhet létre: a körzet nem lesz egyértelműen sem szocialista, sem jobbikos, így a Fidesznek esélye lehet nevető harmadikként győzni.

Szeged
Szeged az egyetlen nagyváros, ahol a szocialista polgármesterjelölt még 2010 őszén is győzni tudott. A 135 ezer választópolgárnak otthont adó város jelenleg három választókerülethez tartozik: az 1-es és a 3-as számú inkább városias jellegű, bár mindkettőhöz tartoznak vidéki települések is, míg a 2-es számú Szeged nyugati városrészeitől egészen a megyehatárig húzódik.

A különbség észrevehető a korábbi választási eredményekben is: az 1-es és a 3-as körzetben 2002-ben és 2006-ban is az MSZP-s Ujhelyi István, illetve Botka László nyert. A 2-es körzetben viszont 2002-ben a fideszes Balogh László szerzett mandátumot, 2006-ban pedig a szocialisták által támogatott SZDSZ-es Sándor Klára csak egy hajszállal - az első fordulóban 23, a másodikban mintegy hétszáz szavazattal - nyert Balogh előtt.

A törvényjavaslat szerint a három szegedi választókerületből kettő maradna: egy inkább városias jellegű, de néhány kisebb teleüléssel kiegészített, illetve egy vegyes körzet, amelyhez Szeged nyugati részén kívül még számos községet csatoltak, nyugat felé egészen a megyehatárig. Így a két baloldali és egy billegő körzetből egy baloldali és egy billegő, inkább jobbra hajló maradna.

Győr
Jelenleg hivatalosan három választókerület mellett szerepel Győr neve, a város azonban a valóságban csak két választókerületet alkot, a harmadik (a Győr-Moson-Sopron megyei 1-es) a város környéki településeket fogja össze, dél és kelet felé egészen a megyehatárig. A város maga a 2-es és 3-as körzetet alkotja. A tervezet szerint a három körzetből csak kettő maradna, de mindkettő vegyes, városi és vidéki területeket is tartalmazó választókerület lenne.

Az 1-es körzet hagyományosan fideszes, Medgyasszay László már 2002-ben és 2006-ban is az első fordulóban nyert. Maga a város azonban 2010 előtt úgynevezett billegő település volt, vagyis nem volt egyértelmű többség egyik párt mögött sem. Az egyik választókerületben 2002-ben és 2006-ban is az MSZP jelöltje nyert, a másikban pedig a Fideszé (igaz, 2006-ban a szocialista Balogh József csak egy hajszállal győzte le Szijjártó Pétert). A vidéki és a városi választókerületek összevonásával megszűnne a korábban enyhe szocialista többségű körzet, így az új felállás elviekben a Fidesz számára kedvezne.