Kötelezné az iskolákat a szeretetre egy KDNP-s képviselő

Vágólapra másolva!
Habár a múlt héten még kihúzta volna a köznevelési törvényből Michl József KDNP-s képviselő a tanulók testi fenyítésének tiltását, csütörtökön benyújtott módosító indítványában mégis visszatenné a törvénybe ezt a szövegrészt. A képviselő ráadásul a lelki terrort, a kigúnyolást, a vallási meggyőződés kicsúfolását és minősítését, illetve "a gyermekkel szembeni szeretetlenséget" sem engedné az iskolákban.
Vágólapra másolva!

"Az elfogadhatatlan fizikai erőszak elleni fellépés mellett megerősíti a javaslatom, hogy a lelki és érzelmi bántalmazás és erőszak elítélésének megfogalmazása is szükséges a törvény szövegébe" - így indokolja Michl József KDNP-s képviselő csütörtök délután benyújtott kapcsolódó módosító indítványában, miért rakná mégis vissza a törvény szövegébe a testi fenyítés tiltását.

A képviselő múlt héten benyújtott egyik indítványában törölte volna a javaslatból, hogy "a gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak" (erről bővebben itt olvashat). Az indoklás szerint azért, mert a megmaradó szöveg, miszerint "a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben" szerinte önállóan is elegendő. Annak további részletezésével pedig szerinte "gumiszabállyá silányulna az eredeti gondolat".

Ennek ellenére most benyújtott indítványában Michl visszateszi a kihúzott mondatot, és részletezi a szabályokat. A képviselő szerint nem engedhető meg a lelki és szellemi terror, a gyermek és a tanuló kigúnyolása és az önbecsülésének megsértése. Emellett Michl tiltaná a diák "hitbéli és vallásos meggyőződésének kicsúfolását, minősítését, és megsértését", illetve "az alapvető érzelmi igényeinek és szükségleteinek megtagadását".

A képviselő indítványa szerint emellett "nem engedhető meg a tanuló igaztalan gyanúsítása és természetesen a gyermekkel szembeni szeretetlenség", illetve "a kommunikációs és infokommunikációs lelki és szellemi hátrányos befolyásolás". Kerestük Michl Józsefet, hogy megtudjuk ez utóbbi megfogalmazás pontosan mit jelent, illetve hogy miért változott meg a véleménye egy hét alatt, de egyelőre nem értük el a képviselőt. A képviselő indoklásában azt írja: "a kiegészítés pontosítja az eredeti megfogalmazást".