A kétharmados törvényjavaslatban szerepel többek között az is, hogy a család alapja egy férfi és egy nő házassága, hogy a szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza, de az is, hogy a szülőnek figyelembe kell vennie gyermeke véleményét. Ha az Országgyűlés megszavazza a javaslatot, a törvény január 1-jén életbe lép.

Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor elsőbbséget élvez a családok támogatása, és a felelősségteljes párkapcsolatról, családi életről szóló ismeretek az alap- és középfokú oktatásban egyaránt megjelennének - többek között ez áll a KDNP-s képviselők által pénteken benyújtott családvédelmi törvényjavaslatban.

A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét valósítja meg, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága, vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családba fogadó gyámság - derül ki a Harrach Péter, Michl József, Tarnai Richárd és Bagdy Gábor által jegyzett, sarkalatos indítványból, amely a parlament honlapján jelent meg.

Mint írták a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg. Az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag az alap- és középfokú oktatási intézményekben egyaránt megjelenne.

Az indítvány szerint a szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza, felelősen nevelje, és a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását biztosítsa.

A javaslat tartalmazza azt is, hogy a kiskorú gyermek szülője köteles különösen gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani, vele együttműködni, gyermekét az őt érintő kérdésekről korának és fejlettségének megfelelően tájékoztatni, véleményét figyelembe venni.

A külön törvényben foglaltak szerint a tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének, a kiskorú gyermek kötelessége pedig, hogy - korának és fejlettségének megfelelően - tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön.

A javaslat tartalmazza, hogy kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést.

A javaslat szerint a várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőt csak az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő olyan munkakörben lehet foglalkoztatni, amelyhez hozzájárult, és amelyben alapbére nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. Amennyiben a foglalkoztató nem tud ilyet biztosítani, a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére külön törvényben foglaltak szerint alapbért kell folyósítani - írták. A javaslat tartalmazza továbbá a fizetés nélküli szabadság, a szülési szabadság, a szülői pótszabadság, a részmunkaidős foglalkoztatás, a felmondási védelem intézményét, továbbá az apát megillető munkaidő kedvezményt.

Kitértek arra is, hogy az állam a gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál figyelembe veszi a gyermekvállalással és -neveléssel együtt járó költségeket. Rögzítették azt is, hogy az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását.

A javaslat indoklásában azt írták, hogy az elmúlt években több tucat családügyi tartalmú, párhuzamosan hatályban lévő, akár egymásnak ellentmondó törvény szabályozta és befolyásolta a családok mindennapi életét közvetlenül vagy érintőlegesen.

Ez a helyzet hátrányosan befolyásolta a gyermekvállalási kedv alakulását, hiszen a gyermekszülés hosszútávra szóló döntés, melynek meghozatalához stabil és kiszámítható viszonyokra van szükség. A gazdaság fejlődését és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti a drámai népességfogyás és a társadalom mind gyorsabb elöregedése. Mindez megköveteli a családtámogatási, gyermeknevelési, foglalkoztatási és jóléti intézkedések rögzítését. Leszögezték: indítvány nem értéksemleges módon határozza meg a család intézményével kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket.

A törvény, ha az Országgyűlés is elfogadja 2012. január 1-jén lépne életbe.