Kicsúszhatnak a saját maguk által megszabott határidőből a kormánypártok, ha az ellenzék nem hagy fel a múlt héten megkezdett obstrukcióval. A parlamentben ezen a héten is olyan sok napirendet kellene megtárgyalni, hogy szinte lehetetlen lesz a végére érni, ha az ellenzéki képviselőknek sok a mondanivalója. Elvileg erővel is le lehetne zárni a vitát, de ehhez többséget kellene biztosítani a kora hajnali órákban is.

Komoly időzavarba kerülhetnek a kormánypártok, ha az ellenzéki képviselők ezen a héten is aktívabbak lesznek náluk a parlamentben. Az országgyűlés munkarendje az év végéhez közeledve egyre feszesebb: az előzetes menetrend szerint több mint negyven - köztük több kétharmados támogatást igénylő - törvényt kellene elfogadniuk, miközben már csak tíz betervezett ülésnap van hátra karácsonyig.

A múlt héten az ellenzéki frakciók sikeres obstrukciót (a szó pontos jelentéséről lásd keretes írásunkat) hajtottak végre a parlamentben: az éjszakába nyúló vitákban addig beszéltek, hogy az ülésnap nem ért véget, mire a következőnek kezdődnie kellett volna. Bár a házszabály lehetőséget ad arra, hogy a többség lezárja, vagy elnapolja a vitát, az múlt heti éjszakai üléseken az ellenzéki képviselők többen voltak, mint a kormánypártiak.

A hétfőn kezdődő, ötnapos ülésen összesen 41 napirendi pont vár a képviselőkre, köztük olyan törvények általános vitái is, amelyeket még be sem nyújtottak a parlamentnek, de amelyeket az új alaptörvény hatályba lépése miatt január 1-ig mindenképpen el kell fogadni (ilyen például a Magyarország pénzügyi stabilitásáról, a nemzeti vagyonról vagy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény).

A feszített tempó miatt lehet szükség arra a házszabálytól való eltérésre, amelynek szövege már olvasható az országgyűlés honlapján. A javaslat a házszabálynál szigorúbb határidőket szabna a különböző indítványok benyújtására az utolsó, december 23-i ülésen zárószavazásra kerülő összes előterjesztés esetében. A javaslat elfogadásához négyötödös többségre van szükség, vagyis a kormánypártoknak szükségük van az ellenzék egy részének támogatására is.

Mi az obstrukció?

Az obstrukció szó eredeti jelentése elzáródás, eldugulás, politikai értelemben azonban a döntési folyamat szándékos hátráltatása, általában jogszerű, de felesleges tevékenységekkel. Magyarországon a legismertebb ilyen akciókat a dualizmus idején hajtották végre, 1903-ban még a költségvetést sem tudták elfogadni emiatt. 1904-ben Tisza István miniszterelnök a hírhedt zsebkendőszavazással megváltoztatta a házszabályt, lehetővé téve így az obstrukció letörését. Válaszul az ellenzéki képviselők a következő ülésen szétverték az ülésterem berendezését.

A filibuster az obstrukció angolszász országokban bevett formája. Lényege, hogy parttalan beszédekkel igyekeznek elhúzni a döntést. Az egyik legemlékezetesebb ilyen akciót John Golding brit munkáspárti képviselő hajtotta végre 1983-ban, a British Telecom privatizációjáról szóló törvény vitája során, amikor 11 órán át beszélt egyfolytában az alsóház egyik bizottságában.

Az obstrukció másik formája, amikor az ellenzéki pártok hatalmas mennyiségű beadvánnyal bénítják meg a parlament működését. Ez történt 2006-ban a francia nemzetgyűlésben, ahol a baloldali pártok 137 449 módosító indítványt adtak be a Gaz de France privatizációjáról szóló törvényhez. A normál parlamenti menet szerint tíz évig tartott volna a szavazás ezekről, de végül az ellenzék visszavonta az indítványokat.


Hétfőn kora délután, a napirend előtti felszólalások után az országgyűlés szokás szerint saját napirendjének elfogadásával kezdi munkáját. Az ellenzéki frakciók az előzetes forgatókönyv szerint ismét kísérletet tesznek arra, hogy napirendre vetessék a számukra fontos javaslatokat: a Jobbik a kommunista rendszerben szerzett nyugdíjakról, az LMP a párt- és kampányfinanszírozásról szóló javaslatát. A Jobbik emellett még napirendre vétetné a az ORTT és Médiatanács 2010. évi beszámolóját is.

Hétfőn az interpellációk és kérdések után egy hosszú szavazási sorozat kezdődik, főleg módosító indítványokról. Ezután, várhatóan már késő este kezdődik a közszolgálati tisztviselőkről, majd az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló javaslat részletes vitája. Utóbbi a rokkantnyugdíjak átalakításáról szól, és összesen 77 módosító indítvány érkezett hozzá, így várhatóan az ellenzéki képviselőknek lesz bőven mondanivalójuk.

Ha a hétfői ülésnap kedd reggelig véget ér, megkezdődhet a 2012-es költségvetés részletes vitájának második köre. Ebben már csak azokról a módosító indítványokról lehet vitázni, amelyek egy fejezeten belül csoportosítanának át összegeket. Ez az egyetlen vita a héten, amelyre időkeretet - mintegy hat órát - határoztak meg, tehát ezt nem lehet a végtelenségig elhúzni. Sok egyéb mellett keddre van betervezve az új önkormányzati törvény részletes vitája, ami várhatóan ismét hosszúra nyúlik.

Szerdán reggel - ha addig véget ér a keddi ülésnap - elkezdődhet a felsőoktatási törvény részletes vitája, amely a kormánypártok közt kialakult feszültségek miatt is hosszúra nyúlhat (a Fidesz képviselői számos ponton módosítanának az oktatási államtitkárság javaslatán). Szerdára van betervezve egyebek mellett a választási törvény részletes vitája is, ami ismét alkalmad adhat az ellenzéki pártoknak - amelyek erősen ellenzik a fideszes javaslatot -, hogy elnyújtsák az ülést.

Lezárni vagy elnapolni

A házszabály szerint a vitát alapesetben akkor lehet lezárni, ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - nincs több felszólaló. Az előterjesztő vagy 15 képviselő kezdeményezheti a vita lezárását akkor is, ha már minden képviselőcsoport kapott lehetőséget álláspontja kifejtéséhez. Erről az indítványról az országgyűlés vita nélkül szavaz. Részletes vita esetén ugyanakkor a vita lezárása csak az éppen tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat. Az előterjesztő javasolhatja a vita elnapolását is, erről is vita nélkül szavaz a parlament. Ha lezárásra és elnapolásra is van javaslat, előbb a lezárásról kell dönteni.


Csütörtökön következne egyebek mellett az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat, vagy az államháztartásról szóló törvényjavaslat általános vitája. Még nincs benyújtva, de a napirendben már szerepel a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslat, amelynek az új alaptörvény szerint a közteherviselés és nyugdíjrendszer alapvető szabályait kell meghatároznia. Péntekre marad a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosításáról szóló javaslat, illetve a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája. A három törvényből még egy sincs benyújtva a parlamentnek.