Nem akarta túl szigorú korlátok közé szorítani gazdaságpolitikai mozgásterét, ezért tért ki a pénteken elfogadott európai uniós megállapodás elfogadása elől a kormány. Egy kormányzati tisztviselő szerint Orbán Viktor úgy lavírozott az EU-csúcson, hogy ne legyen túl durva a magyar kihátrálás, mert a kormány tartott a heves piaci reakcióktól. A kimaradás mellett szól több érv is, viszont ezzel a kormány elveszítheti a többi EU-tag jóindulatát.

Az európai országok közötti gazdasági együttműködés erősítésére tettek javaslatot pénteki megállapodástervezetükben az Európai Unió állam- és kormányfői. A javaslathoz csatlakozó tagállamok többek között vállalják, hogy a jelenleginél szigorúbban tartják kordában költségvetési hiányukat és államadósságukat, a renitens államokat pedig lehetne büntetni.

A megállapodást az eurózóna 17 tagállama elfogadja, az EU kilenc nem euróval fizető tagjánál, így Magyarországon is parlamenti vitára bocsátják a javaslatot. Nagy-Britannia elutasította a megállapodást. Orbán Viktor miniszterelnök a javaslatról azt mondta pénteken, hogy "mély és súlyos, nemzeti szuverenitást érintő" kérdéseket vet fel. Orbán szerint Magyarországnak nincs oka sietni, nem léphetünk bele átláthatatlan együttműködési rendszerbe, "mert az kalandorság lenne".

Az sem Orbán, sem szóvivője nyilatkozatából nem derült ki, hogy a kormány mit gondol a javaslatról. Mindketten azt mondták, hogy a kormány kikéri a parlament véleményét. A megállapodásról tavasszal dönthetnek a képviselők.

"Észnél kellett lenni"

"Nem érdekünk, hogy a nálunk sokkal fejlettebb gazdaságokra érvényes szabályok kössék meg a kormány kezét a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésekben" - egy, a brüsszeli tárgyalások menetére rálátó kormányzati forrás szerint ez volt Orbán Viktor csütörtöki stratégiájának alapja, a kormányfő ezt követve utasította el Magyarország csatlakozását a megegyezéshez, arra hivatkozva, hogy a döntés az ország függetlenségét érinti.

"Magyarország alapvető strukturális átalakítások közepén tart, ezeket nem lehet a mindenkire érvényes szabályok alapján levezényelni. Nekünk most sokkal nagyobb mozgástér kell, amibe az elvárttól vagy a kötelezőtől eltérő megoldások is bele kell, hogy férjenek. Egy ilyen helyzetben elkötelezni magunkat az általános sablonok mellett teljesen elhibázott, az ország versenyképességét rontó stratégia lenne" - sorolta a kimaradás melletti érveket az [origo]-nak a helyzetet ismerő tisztségviselő.

Ezt ugyanakkor a kormány nem ismerhette be ilyen nyíltan, a forrás szerint "észnél kellett lenni, hogy mit mondunk, hiszen az elutasítás durva, negatív folyamatokat indított volna el a forinttal szemben az amúgy is ideges pénzpiacokon". A forint árfolyama reggel az óvatosság ellenére is zuhanni kezdett, amiben szerepet játszhatott, hogy az első hírek egyértelmű magyar elutasításról szóltak, és csak Orbán Viktor későbbi nyilatkozatából derült ki, hogy nem nemet mondott, hanem a parlament felhatalmazásához kötötte az egyezség aláírását.

A piacok megnyugtatását szolgálhatta, hogy dél körül újságírók elé állt Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államkára is, és egyértelművé tette, hogy a kormány nem mondott nemet a megállapodásra. Mindezek szellemében a kormány a forrás szerint a jövőben azt a stratégiát követi majd, hogy kikéri az országgyűlés véleményét a megállapodásról, ám a kormánypárti többség azt szerinte elutasítja majd. Viszont amíg ez megtörténik, tető alá hozhatják az új IMF-megállapodást, és visszatérhet a befektetők Magyarország iránti bizalma, és akkor már nem okozna pánikot a piacon, ha kimaradunk a paktumból.

Orbán függetlensége

A kormány stratégiája és érvelése hasonlít ahhoz, amikor idén tavasszal Magyarország elutasította, hogy csatlakozzon az euróövezet versenyképességi paktumához, amely egyebek mellett az adópolitikák összehangolását is rögzítette. "A kormány egyöntetű véleménye, hogy a független adópolitikát nem szabad feladni" - érvelt akkor Orbán Viktor. A döntést azzal indokolta, hogy a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában az áll, hogy "Közép-Európa, majd egész Európa legversenyképesebb adórendszerét építse fel". Orbán azt mondta, "ha Magyarország elfogadna egy olyan harmonizált alapot, mint amit most terveznek létrehozni, a magyar gazdaság jelentősen veszítene növekedéséből", és kijelentette, hogy a kormány "a következő időszakban is fent kívánja tartani az adófüggetlenséget".



Miért állna érdekünkben?

"Minek vegyünk magunkra olyan szabályokat, amikből nem profitálunk" - reagált a megállapodás tervezetére Barcza György közgazdász, aki részt vett az Orbán Viktor által kezdeményezett, 11 közgazdásszal tartott gazdaságpolitikai egyeztetésen. Szerinte a szigorú szabályokat addig nem érdeke Magyarországnak betartani, amíg nem tagja az eurózónák, akkor lesz fontos teljesíteni a feltételeket - köztük a félszázalékos költségvetési hiányt -, ha be akarunk lépni az eurózónába. Erre a dilemmára Orbán is utalt, pénteken azt mondta, még nem dőlt el, hogy az eurózónához egyelőre nem csatlakozott országoknak mikortól kellene vállalniuk a szigorú gazdálkodást.

"Ha nem tudjuk befolyásolni a döntéseket, akkor miért állna érdekünkben részt venni az együttműködésben" - tette hozzá Barcza, arra utalva, hogy a megállapodást kezdeményező német-francia páros feltételei érvényesültek a tárgyalásokon. Így saját szabályaink szerint tudunk működni, és nagyobb gazdaságpolitikai mozgásterünk marad - mondta. Barcza szerint az ország adósságfinanszírozásában nincs nagy jelentősége, hogy Magyarország végül valóban kívül marad-e az új együttműködésen, a kívülállás ugyanis nem azt jelentené, hogy a magyar költségvetés a jövőben felpuhulna és semmilyen szabályt nem kellene betartanunk.

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint jól döntöttek azok az országok, köztük Magyarország, amelyek nem fogadták el egyből az uniós csúcson kidolgozott javaslatot. "Nem szabad azt gondolni, hogy kizárólag a déli államok költekezése miatt került bajba az eurózóna, eleve rosszul van összerakva monetáris politika szempontjából. Az elfogadásra kínált javaslat azt jelentené, hogy a rossz monetáris politika mellé az Európai Unió elkéri a tagállamoktól a fiskális politikát is, illetve annak ellenőrzését. Utóbbinak azonban a tagállamok kezében kell lennie, erről szoktak ugyanis négyévente szavazni az egyes országokban" - mondta. A szigorúbb fiskális unió nem jelent megoldást a jelenlegi problémákra Pogátsa szerint, mert például Olaszország finanszírozásának problémáját most kell kezelni. "Ezt a javaslatot nem érdemes támogatni, sokkal jobb lett volna hosszú távon Sarkozy javaslata, amely közös eurókötvény bevezetését célozta" - mondta.

A belépőknek jár a szolidaritás

A jelenlegi gazdasági helyzetben, az IMF-tárgyalások küszöbén semmi előnyét, hozadékát nem látja a megállapodás elutasításának Balázs Péter, a Bajnai-kormány egykori külügyminisztere és korábbi EU-biztos. Szerinte a jelenlegi helyzetben a gazdaság stabilizálása fontosabb lenne, mint az, hogy Magyarország megőrizzen bizonyos manőverezési lehetőségeket. "Éppen elég önállóskodó manővert láttunk már, ráadásul ezek némelyike egyszeri hatást elért, de tartós hatást sem a nyugdíjpénztárak államosítása, sem a különadók" - mondta.

Balázs szerint a megállapodás jelentősége az, hogy az EU-övezet kemény magja és túlnyomó többsége "értelmes, kiegyensúlyozott" megállapodást köt azzal, hogy a fokozott költségvetési fegyelmet fokozott szolidaritással kapcsolják össze. "Akár még szankciókat is magukra vállalnak, de ha bajba kerülnek, számíthatnak a mentőhálóra. Politikailag iránymutató, hogy ha ez 23 országnak jó, akkor lehet, hogy érdemes belemenni" - mondta. Szerinte az ilyen alkuk elől csak az szokott kitérni, aki önmagában is elég erős, és vannak forrásai arra, hogy egyedül megoldja a problémákat, de szerinte Magyarország ma nincs ebben a helyzetben.

"Életszerűen" járt el a kormány

Kende Tamás nemzetközi jogász szerint "életszerűen" járt el a kormány, amikor úgy döntött, hogy kikéri a parlament véleményét a megállapodásról, hiszen a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005-ös törvény és a hatályos alkotmány is előírja, hogy amennyiben a kormány olyan nemzetközi kötelezettséget vállal, amely a magyar törvények módosításával járhat, akkor ahhoz parlamenti megerősítést kell kérnie. Márpedig a formálódó brüsszeli egyezséghez hasonló megállapodás a jogász szerint az államháztartási törvényen túl több egyéb jogszabályt, sőt akár a januártól hatályos új alaptörvényt, illetve a gazdaságpolitika alapjait rögzítő, azzal egy időben életbe lépő úgynevezett stabilitási törvényt is érintheti. Ha egyszerűen nemet mondott volna a miniszterelnök, az értelemszerűen nem szorult volna parlamenti megerősítésre - tette hozzá Kende.