Magyarország kivár az új euróövezeti megállapodással

2011.12.09. 6:09
Nagy-Britannia, illetve Magyarország, Svédország és Csehország egyelőre nem csatlakozik az euróövezet költségvetésének rendbetételét célzó intézkedésekhez. A megállapodást a végleges elutasító választ adó britek mellett a magyarok ellenezték legjobban, a magyar kormányon kívül a svéd és a cseh még konzultál a parlamenttel. A 27 tagállam nem tudott egyezségre jutni, hogy az intézkedések bevezetésének érdekében módosítsák a Lisszaboni Szerződést. Az ügyet ezért 17 euróövezeti, illetve hat azon kívüli tagállam kormányközi megállapodással rendezi.

Nem sikerült megszerezniük az európai uniós vezetőknek mind a 27 tagállam támogatását, hogy módosítsák a Lisszaboni Szerződést annak érdekében, hogy szigoríthassák az euróövezeti országok költségvetési politikáját. Az ügyben csupán kormányközi elvi megállapodás születhet az eurózóna 17 tagállama és hat további állam között - közölte a csütörtök éjszaka a közel tíz órán keresztül tartó tárgyalás után Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Az első hírek szerint két ország - Svédország és Csehország - kormányfője parlamenti felhatalmazást kér a csatlakozáshoz, ketten ellenezték: az egyik Nagy-Britannia, a másik Magyarország. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor pénteken reggel közölte: a magyar kormánynak nincs felhatalmazása arra, hogy a parlament megkérdezése nélkül döntsön az ország szuverenitását érintő ügyekben, ezért parlamenti vitára bocsátják a csatlakozás kérdését, ami márciusra zárulhat le (Orbán Viktor értékeléséről itt olvashat bővebben).

Nicolas Sarkozy francia államfő az MTI szerint azt mondta, az "elfogadhatatlan feltételeket" támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország nem vesz részt az új dokumentum elkészítésében. Úgy vélte, elsősorban az egyes pénzügyi szabályok alól kivételezést követelő London álláspontja akadályozta meg, hogy a 27 ország megegyezzen.

Az Európai Tanács péntek kora reggel kiadott tájékoztatásában annyi áll az országok közti megegyezésről, hogy a 17 euróövezeti tagállam, valamint Bulgária, Dánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia megköti a kormányközi megállapodást, és hogy ehhez Csehország és Svédország parlamenti felhatalmazás hiányában nem csatlakozott. Magyarországot és Nagy-Britanniát nem említette a közlemény.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője egy péntek délelőtti sajtótájékoztatón azt mondta a magyar álláspont értékelésének megváltozásáról, hogy "fenntartjuk magunknak a jogot, hogy a saját álláspontunkat mi magunk mondjuk el", azért, amit mások mondanak Magyarországról, nem vállal felelősséget. A csúcstalálkozót lezáró papíron már a megfelelő álláspont lesz - mondta Szijjártó, aki szerint hamarosan a parlament elé terjesztik a csúcstalálkozón kialakult helyzetet, amelyről hétfőn Orbán Viktor napirend előtti felszólalásban tájékoztatja az országgyűlést.

 

 

A brit nem végleges, a magyar nem

Az [origo] brüsszeli magyar diplomáciai forrásokból ugyanakkor úgy értesült, hogy Magyarország nem Nagy-Britannia mellett áll, hanem Csehországhoz és Svédországhoz hasonló helyzetben van, vagyis még át szeretné gondolni, konzultálni a parlamenttel, és utána dönteni. David Cameron brit kormányfő a megbeszélés után rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyen kijelentette, Nagy-Britanniának "nem érdeke részt venni a megállapodásban".

A távozóban lévő Orbán Viktor magyar miniszterelnök az [origo] kérdésére nem kommentálta az elhúzódó munkavacsora eredményét, csak annyit mondott, feltehetően a pénteki csúcstalálkozóra utalva: "Holnap reggel találkozunk". A kicsivel utána távozó Petr Necas cseh miniszterelnök nyilatkozta azt a cseh sajtónak, hogy a négy fent jelzett ország nem csatlakozott az új eurózóna-megállapodáshoz.

Nézze meg videón Orbán Viktor távozását!


A szinte egész csütörtök éjszaka húzódó, közel tízórás tanácskozásról menet közben csak egy nyilatkozattervezet szivárgott ki, az események hajnalban kezdtek felpörögni. Előbb a Reuters jelentette hajnali négy után, hogy a britek követelései miatt nem tudott megállapodni egymással a 27 ország, majd a vezetők sorra hagyták el az épületet. Az első Bojko Boriszov, Bulgária miniszterelnöke volt.

Egyetértés is volt

Az egyezség azon bukott meg, hogy a David Cameron brit kormányfő által követelt engedményekbe nem egyezett bele Angela Merkel német kancellár, és Nicolas Sarkozy francia elnök. Cameron a Financial Times tudósítójának értesülései szerint többek között olyan feltételeket támasztott, hogy tartsák nyitva az uniós piacokat Ázsia és az USA felé, az európai bankfelügyelet központját hagyják Londonban, illetve hogy az európai pénzügyi szabályozó intézmények hatáskörét csak egyhangú szavazattal lehessen kibővíteni. Cameron ezekről utólag sajtótájékoztatóján is beszélt.

Az uniós vezetők ugyanakkor más dolgokban meg tudtak egyezni. Például, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) jövő júliusban működésbe léptetik, vagy hogy kétszázmilliárd eurónyi összeget biztosítanak az IMF-nek, és megnövelik az ESFS tőkéjét. Egyezségre jutottak abban is, hogy a költségvetési előírásokat megszegők ellen automatikus szankciókat léptessenek életbe - amelyeket a tagok háromnegyedének szavazatával lehetne csak megállítani.

A csúcstalálkozó sorsdöntőnek számít az euró jövője szempontjából, miután az Európai Unió lehetséges legjobb, "AAA" hosszú távú osztályzatát negatív kihatású - vagyis viszonylag rövid időn belüli leminősítés valószínűségére utaló - felülvizsgálat alá vette szerdán a Standard & Poor's. A világ legnagyobb hitelminősítő intézete a hét elején hasonló megfigyelést jelentett be 15 euróövezeti tagállamra, köztük az összes "AAA" adósosztályzatú valutauniós tagországra, valamint az euróövezet pénzügyi stabilitását szolgáló mentőrendszer (EFSF) "AAA" osztályzatára is.

A kiszivárgott tervezetből hiányzott a szerződésmódosításra vonatkozó rész

Az éjszaka folyamán a tárgyalásokról kiszivárgott, 2011. december 9-i keltezésű, 13 oldalas dokumentum végén az euróövezet vezetőinek közös nyilatkozata áll. Itt sorolják fel az új fiskális szabályokat, vagyis a már ismert javaslatot, amely szerint a tagállamoknak kiegyensúlyozott költségvetéssel kell rendelkezniük, és csak kivételes esetekben lenne megengedett, hogy ettől eltérjenek; az éves költségvetési hiány alapállapotban nem haladhatja meg a GDP 0,5 százalékát, de azoknak az országoknak az esetében, amelyeknek az adósságállománya meghaladja a 60 százalékot, lehetőség nyílik az ettől való eltérésre. Ezt az alapelvet minden állam alkotmányos szinten rögzíti saját jogszabályaiban.

Szerepel benne a Lisszaboni Szerződés 12-es jegyzőkönyvének megerősítése. Ennek alkalmazásával időt nyerhettek volna, mert elvileg kikerülhették volna, hogy az egész szerződést módosítsák. A kérdéses jegyzőkönyv a túlzott költségvetési hiány esetén a tagállamok által követendő eljárásról szól, és meghatározza, mekkora lehet a költségvetési hiány (a GDP 3 százaléka), illetve az államadósság (a GDP 60 százaléka).

Árulkodó jel volt, hogy abban a pontban, amely elvileg azokat az lépéseket sorolja fel, amelyekkel életbe léptetik az euróövezet gazdasági helyzetének rendezését célzó intézkedéseket, csak egy dőlt betűs megjegyzés található: "másodlagos jogszabályok/szerződésmódosítás: véglegesítése a megbeszélések fényében történik ". A gazdaságpolitikán kívül szó esik benne egyebek mellett az energiapolitikáról és a tagság bővítéséről.

KAPCSOLÓDÓ CIKK