Igazat mondott-e parlamenti beszédében Orbán?

2011.12.12. 15:40

Az európai kilábalásról, a saját lábán megálló Magyarországról, a munkanélküliekről és a kormány több eredményéről is beszélt Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy kijelentései mennyiben felelnek meg a valóságnak.

Az államadósság emelkedése az elmúlt 8 év következménye - Részben igaz

Az államadósság az első Orbán-kormány idején még csökkent: 1998-ban a GDP 60,9 százalékáról 2001-ben 52,7 százalékra sikerült leszorítani. Az elmúlt 8 évben azonban valóban folyamatosan emelkedett az adósság, amely 2002-ben indult  növekedésnek. Az Eurostat statisztikái szerint a magyar adósságszint 2005-ben lépte át újra az 1998-as mértéket, 2009-ben a 80 százalékos szint közelébe került, 2010-ben pedig a GDP 81,3 százalékára nőtt.

A fordulat azonban nem a Medgyessy-kormány idejére esik. Szapáry György, Orbán egyik mai tanácsadója (korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke) is úgy fogalmazott egy 2006-os tanulmányban, hogy "2001-2002-ben jelentős lazítás történt a költségvetés tartós tételeiben". Az adatokból látszik, hogy a GDP-arányos államadósság 2001-ben volt a legalacsonyabb, de az államháztartási hiány már ebben az évben elkezdett emelkedni: a mélypontot jelentő 2000-es 3 százalékról 2001-ben 4,7 százalékra nőtt.

Az EU 27 tagállamának átlagos adósságállománya egészen 2007-ig csökkenni tudott, és csak 2008-tól szállt el a beköszöntő válság idején. Az első Fidesz-kormány idején a magyar GDP-arányos adósság még 5-10 százalékkal alulmúlta az európai átlagot, 2006-tól azonban megelőzte azt. 2008-ban a magyar adósság GDP-arányos értéke 10 százalékponttal volt magasabb az EU-átlagnál, de a többi uniós ország gyors eladósodása miatt 2010-re ismét egymás mellé kerültünk.

Reális előrejelzésnek tűnt, hogy Európa kilábal a válságból a közeljövőben - Pár hónapos távlatban nem igaz

A kormányfő már több mint három hónapja, augusztus végén arról beszélt egy külügyminisztériumi értekezleten, hogy a pénzügyi válság mélyülésére és tartóssá válására kell számítani. "Az euróválság nem múlik el a következő 8-10 esztendőben, és Magyarországnak arra kell felkészülnie, hogy az euró folyamatos támadás alatt áll majd" - mondta Orbán, aki már akkor levonta azt a következtetést is, hogy az euróválság "a reálgazdaságra is rendkívül kedvezőtlen hatást fog gyakorolni".

Lassan, de apad a munkanélküliség - Igaz

A KSH legfrissebb jelentése szerint negyedéves összevetésben enyhén nőtt a foglalkoztatottak száma, és csökkent a munkanélküliségi ráta is. Augusztus és október közt átlagosan 40 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év hasonló időszakában, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékkal, 10,8 százalékra csökkent. Ebben ugyanakkor benne van a kormány által szervezett közmunka hatása is, ami ugyan átmenetileg megélhetést ad több ezer embernek, de hosszabb távon nem oldja meg a problémáikat.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az átlagos munkanélküliségi ráta jövőre 11 százalék lesz (a munkanélküliség éven belül hullámzik, télen hagyományosan magasabb, mint nyáron), de 2013-ban a mostaninál is magasabbra, 11,3 százalékosra ugrik.

Magyarország megáll a saját lábán - Pár hetes távlatban igaz

Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) legutóbbi, múlt csütörtöki aukciója azt mutatja, hogy Magyarország valóban megáll a saját lábán - vagyis finanszírozható a piacról -, viszont ez sokba kerül, ami újratermeli az államadósságot. Elvileg túljelentkezés volt a magyar állampapírokra: az egyéves kincstárjegyből az ÁKK 40 milliárd forintot akart értékesíteni, mire több mint 77 milliárd forint értékű ajánlat érkezett. Viszont az AKK ebből csak 30 milliárd értékű ajánlatot fogadott el, a kibocsátott kincstárjegy hozama viszonylag magas, 7,35 százalékos. Novemberben, még az IMF-tárgyalások újrakezdésének bejelentése előtt azonban két sikertelen aukció is volt, és 8 százalék fölé emelkedett a hároméves kötvények hozama.

Csökken az államadósság - Nem igaz

Bár Orbán határozottan állította, hogy csökken az államadósság, az ÁKK statisztikája szerint novemberben a központi költségvetés adóssága 21 426 milliárd forint volt, ami 659 milliárddal több, mint egy hónappal korábban. Az államadósság idén nyáron, a magán-nyugdíjpénztári vagyonból származó államkötvények visszavonásával csökkent ugyan, de azután ismét nőni kezdett, novemberben majdnem 1500 milliárd forinttal volt több, mint tavaly májusban, a kormány hivatalba lépésekor. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a következő két évben is nőni fog az államadósság GDP-hez viszonyított aránya.

Forrás: KSH, [origo]
Az államadósság alakulása 2010 májusa és 2011 novembere közt, milliárd forintban

Három százalék alatt a hiány - Nem megítélhető

A magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt az idei költségvetés várhatóan nem hiánnyal, hanem többlettel zárul. A 2012-es költségvetést valóban 3 százaléknál alacsonyabb hiánnyal tervezik, és az Európai Bizottság előrejelzése sem kérdőjelezte meg, hogy ez tartható lesz. Ehhez ugyanakkor Orbán saját bevallása szerint is át kell írni a még el sem fogadott költségvetést, hiszen a korábban tervezettnél kisebb lesz a gazdasági növekedés, és sokkal gyengébb a forint. Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor 2013-ban már 3,7 százalék lesz a hiány, miközben a kormány 2,2 százalékot tervez.

Arányos adórendszerrel alulról nyitottá tették a középosztályt - Nem igaz

A jelenlegi kormány egyik leglátványosabb intézkedése volt az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, ami viszont nem a legszegényebbeknek, hanem a tehetősebbek jártak jól, vagyis nem csökkentek, hanem nőttek a jövedelmi különbségek. Idén a gyermekek után járó kedvezmény nélkül a havi bruttó 213 ezer forint alatt keresők nettó jövedelme csökkent, aminek kompenzálására kísérletet tett a kormány, de a magánszférában ez szinte biztosan sikertelen volt. Jövőre az adójóváírás teljes megszüntetésével még jobban nőnének a különbségek, viszont a kormány engedett az egykulcsos adó tervéből: az adókulcs egységesen 16 százalék marad, de a bruttó 220 ezer forint felett keresőknek 27 százalékkal magasabb lesz az adóalapjuk, mivel ebben a kategóriában megmarad az úgynevezett félszuperbruttó. A pluszbevételből a kormány bérkompenzációt ígér az alacsonyabb jövedelműeknek, de ennek pontos formájáról még folynak a tárgyalások.

Magyarországnak megvannak az adottságai, hogy Európa legversenyképesebb gazdasága legyen - Nem megítélhető

Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország történelme során sokszor bizonyította, "megvannak az adottságai", hogy a legversenyképesebb országok közé kerüljön. Ahhoz, hogy egy ország a régió legversenyképesebb gazdaságát építse fel, rengeteg feltételnek kell teljesülnie, de a különböző érvényben lévő versenyképességi mutatók, a versenyképesség mérésének sokfélesége miatt sem egyértelmű, hogy mit kellene teljesíteni a kormánynak ehhez a vállaláshoz. Az International Institute for Marketing Development (IMD) évkönyve, a World Competitiveness Yearbook (versenyképességi évkönyv) például 286 különböző statisztikai mutató alapján rangsorolja az országok versenyképességét. Ezek között a számszerűsíthető gazdasági statisztikák mellett alig mérhető, úgynevezett soft kritériumok is vannak, mint az oktatás minősége vagy a korrupció - olvasható egy a Szent István Egyetem honlapján található tanulmányban.