Tekintélyelvű hatalom épül ki Magyarországon egy Nobel-díjas közgazdász szerint

2011.12.12. 12:00

Paul Krugman szerint Magyarországon a tekintélyelvű hatalom intézményesítése történik a "demokrácia papírvékony leple" alatt. A New York Times című lapban megjelent véleménycikkében az euróválság következményeinek a bemutatására Magyarországot hozza fel negatív példaként a Nobel-díjas közgazdász.

Miután a múlt héten néhány mondatban már megemlítette Magyarországot a New York Times napilap internetes oldalán vezetett, Egy liberális lelkiismerete című blogjában Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász, vasárnap megjelent véleménycikkében már részletesebben foglalkozik a magyar gazdasági és politikai helyzettel az euróválság apropóján.

Alapvetése szerint az euróválság a demokráciát is aláássa, miközben a vezetők és az intézmények is hitelüket vesztik. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank múlt hónapban közzétett felmérésére hivatkozva, amelyből kiderül, hogy az új uniós tagországokban jelentősen csökkent a demokrácia támogatottsága, Krugman azt írja, nem meglepő, hogy ez a jelenség azokban az országokban a legszembetűnőbb, amelyek súlyos gazdasági nehézségekkel küszködnek. Külön kiemeli Magyarországot, ahol szerinte folyamatos a demokratikus intézmények aláásása. Szól a Jobbikról, amelyet a harmincas évek rémálmának minősít, de a legnagyobb veszélyt meglátása szerint a kormányzó Fidesz jelenti a demokráciára.

Krugman megemlíti, hogy a Fidesz hatalmas többséggel nyerte meg a választásokat tavaly, majd egy, a magyar helyzetet figyelemmel követő szakértőre hivatkozva sorolja, hogy a Fidesz milyen átfogó intézkedéseket vezetett be az ellenzék elnyomására. Ezek között említi a választási körzeteket átrajzoló törvényjavaslatot, a bírósági függetlenség hiányát, az állami média átalakítását pártszócsővé, a független média elleni hadjáratot, valamint azt a törvényjavaslatot, amely kriminalizálná a legnagyobb baloldali ellenzéki pártot.

Krugman szerint mindez a tekintélyelvű hatalom intézményesítése Európa szívében, a demokrácia papírvékony leple alatt, ugyanakkor csak ízelítő abból, hogy szélesebb körben milyen következményei lehetnek annak, ha folytatódik a válság.

A Nobel-díjas amerikai közgazdász szerint nem világos, hogy miként lehet feltartóztatni Magyarország sodródását a tekintélyelvűség felé. Bár az amerikai külügyminisztérium többször is megnyilvánult a kérdésben, alapvetően európai ügyről van szó - írja Krugman, aki szerint azonban az Európai Unió elszalasztotta az esélyt, hogy már az elején megakadályozza a hatalom összpontosítására irányuló intézkedéseket - részben azért, mert az új alaptörvény pont Magyarország soros uniós elnöksége alatt született meg. Írásában Krugman azt javasolja, hogy bár most már nehéz visszafordítani Magyarország lecsúszását, az európai vezetőknek mégis meg kell próbálniuk, különben azt kockáztatják, hogy minden értéket elveszítenek, amit képviselnek. Ugyanígy szükség van a csődöt mondó gazdaságpolitika újragondolására is Krugman szerint, különben még több visszalépés lehet a demokrácia terén, és az eurózóna felbomlása csak a legkisebb gondot jelenti majd.

KAPCSOLÓDÓ CIKK