Nem lesz könnyű kibulizni a nyelvvizsga elengedését

nyelviskola, nyelvoktatás, nyelvtanítás, angol tanfolyam
Vágólapra másolva!
Egy fideszes javaslat értelmében 2016-ig megkaphatják a diplomájukat azok is, akik nem szerezték meg a nyelvvizsgát. Ehhez meg kell egyezniük egyetemükkel, ami az [origo] által megkérdezett rektorok szerint nem lesz könnyű. Ők nem örülnek az ötletnek, féltik az egyetemek hírnevét, és tartanak attól, hogy a diplomák értéktelenné válnak. Fideszes képviselők szerint a segítség nem mindenkinek szól, de például egy óvónőt fölösleges ezzel kínozni.
Vágólapra másolva!

"Angolból már van a középfokú, de a diplomához kötelező a nyelvvizsga, úgyhogy januárban eszperantóból megyek vizsgázni" - mondta az [origo]-nak egy lány, aki két éve végezte el a történelem szakot az ELTE-n. A diplomáját nem kapta meg, mert a helyi képzési követelmények szerint a diplomához legalább egy középfokú, illetve egy alapfokú komplex (szóbeli és írásbeli) nyelvvizsga kell. A lány azt mondta: "Bár az eszperantót nem nagyon tudom majd használni, gyorsan lehet vele haladni. Úgyhogy remélem, jövőre megkapom a diplomám, és nem leszek rászorulva semmilyen kormányzati segítségre."

A tanári pályára készülő lány egyike annak a 20-30 ezer végzősnek, aki azért nem kapja meg a diplomáját, mert nincs meg az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsgája. Őket segítené a Fidesz oktatási munkacsoportjának javaslata, amelyről a múlt héten állapodott meg az oktatási államtitkársággal. Eszerint mentesülhetnének a nyelvvizsga alól azok a hallgatók, akik 2013-ig befejezik tanulmányaikat, és a felsőoktatási intézmény úgy dönt, hogy kiadja a diplomájukat (erről bővebben itt olvashat).

A fideszes Pokorni Zoltán által vezetett parlamenti oktatási bizottság a múlt héten be is nyújtotta a felsőoktatási törvényhez az erről szóló módosító indítványt. Eszerint az egyetem akkor adhatja át az oklevelet, ha a hallgató három éven keresztül nem tud nyelvvizsgát tenni. Vagyis 2016-ban kaphatnának utoljára nyelvvizsga nélkül diplomát a hallgatók, 2016-tól pedig eleve már csak középfokú nyelvvizsgával lehet majd bejutni egy felsőoktatási intézménybe.

"Egy óvónőnek nem kell nagy nyelvtudás"

A fideszes javaslat a változtatást azzal indokolja, hogy "társadalmi szempontból kedvezőbb lehetővé tenni a nyelvvizsga nélküli munkavégzést, mint a teljes tiltást alkalmazni, mivel ez utóbbi esetben a tanulmányokba befektetett egyéni és társadalmi erőfeszítés egyáltalán nem hasznosulhat". Az indoklásban Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke azt írja: "Indokolt azokra is figyelmet fordítani, akik esetében - az idő múlásából következően - nem várható reálisan a követelmény teljesítése, de tudásuk ugyanezen okból avulhat."

A javaslat készítésére rálátó két forrásunk szerint a fideszes képviselők nem számítanak arra, hogy a nagyobb egyetemek mentességet adnak, de szerintük néhány szakon megoldást jelenthet ez a javaslat. A Fidesz oktatási munkacsoportjának egyik tagja azt mondta: "A mérnököknek, a marketingeseknek vagy a külkereskedelmi képzést végzőknek nyilván értelmetlen mentességet adni, nem is rájuk gondoltunk, de egy agrárszakosnak, egy óvónőnek vagy egy középiskolai fizikatanárnak nem feltétlenül kell nagy nyelvtudás a mindennapokban."

Forrás: MTI/Marjai János

A diplomák értékét féltik a rektorok

Az [origo] által megkérdezett intézményvezetők azonban nehezen tudják elképzelni, hogy nyelvvizsga nélkül adjanak át oklevelet a diákoknak. "Az intézmény hírneve csorbulhat azzal, ha nem kérnek nyelvvizsgát a diplomához" - mondta az [origo]-nak a javaslatról Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora. A pécsi intézményben, ahol a záróvizsgát tett hallgatók ötöde nem kaphatja meg a diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt, a felmentés helyett támogatott nyelvi képzéssel próbálnak segíteni a hallgatóknak - mondta Bódis.

Nem tartja jó ötletnek a mentesség megadását Jobbágy Ákos, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) oktatási igazgatója sem, aki szerint a nyelvtudás a végzősök számára a napi munkához elengedhetetlen. "Már hallgatóink számára is szükséges az idegen, elsősorban angol nyelven elérhető szakirodalom tanulmányozása. A végzett mérnököknek, gazdasági szakembereknek pedig gyakran kell nemzetközi csapatban dolgozni. A szakma új eredményei is jellemzően előbb érhetők el angolul, mint magyarul" - sorolta Jobbágy, hogy miért nem tervezi a BME a nyelvvizsga alóli mentesítést. A BME-n a hallgatók néhány százalékát érintené a változtatás szerinte.

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának adatai szerint tavaly 102 923-an tettek Magyarországon sikeres nyelvvizsgát. A legnépszerűbb nyelv az angol volt (115 178-ból 70 485 sikeres vizsga), ezt követte a német (22 758 sikeres vizsga), a harmadik helyezett pedig az eszperantó lett (2310 sikeres vizsga). Ezután a legtöbb sikeres vizsgát sorrendben a francia, az olasz, a spanyol és a lovári nyelvből tették. Az MR1-Kossuth Rádió Kihívás című műsorának riportja szerint a Budapesti Eszperantó Központban eszperantóul tanulók kivétel nélkül azért jelentkeznek a tanfolyamokra, mert a diplomájukhoz kell a nyelvvizsga (itt hallgatható meg a riport).

"Rossz üzenet a munkaerőpiacnak"

"Az ELTE az ország első egyeteme, nem tudjuk elképzelni, hogy valaki egyetemi diplomát kapjon nyelvvizsga nélkül" - jelentette ki az [origo]-nak az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, Fábri György. A rektorhelyettes hozzátette, hogy még nem döntött az egyetemi szenátus a javaslatról, de szerinte "a nyelvvizsgával rendelkező diplomásokkal nem tehetjük meg, hogy lejjebb visszük az ELTE-s oklevél értékét" - mondta Fábri, aki elárulta, hogy az ELTE-n a tanító- és óvónőképző karon a legmagasabb azok aránya, akik nem vehették át a diplomájukat.

"Visszalépésnek tekintem azt, hogy nyelvvizsga nélkül is kapjanak diplomát a hallgatók, ráadásul ez egy igen rossz üzenet a munkaerőpiac számára" - jelentette ki Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Szerinte a munkáltatóktól érkező egyik leggyakoribb panasz az, hogy nem megfelelő a végzettek idegennyelv-tudása. A Debreceni Egyetem rektora, Fábián István ezt azzal egészítette ki, hogy a hallgatók is tudják, hogy nyelvtudás nélkül nem boldogulhatnak a munkaerőpiacon. "A statisztikák is azt mutatják, hogy a záróvizsgát követő egy éven belül a hallgatók többsége megszerzi a nyelvvizsgát, így utólag megkapja a diplomáját" - mondta Fábián István.

40 év fölött most sem kell nyelvvizsga

A jelenlegi felsőoktatási törvény szerint az alapképzésében részt vevő hallgató csak akkor kaphatja meg a diplomáját, ha egy középfokú C típusú általános nyelvvizsgát tett. A mesterképzés követelményeit pedig az intézmények saját maguk határozhatják meg. A törvény szerint nyelvvizsga nélkül is megkaphatja a diplomáját az, aki elmúlt negyvenéves, amikor elkezdte tanulmányait.


Diplomaturizmustól félnek a hallgatók

"Ismerjük a rektorok ellenérzéseit, és az oktatási államtitkárság sem volt odáig az ötlettől" - mondta az [origo]-nak a Fidesz oktatási munkacsoportjának egyik tagja. Szerinte a KDNP-s Hoffmann Rózsa által vezetett államtitkárság csak azzal a feltétellel fogadta el Pokorni Zoltán és Pósán László fideszes képviselők javaslatát, hogy "nem általános amnesztiát hirdet a kormány", hanem az intézmények egyenként eldönthetik, adnak-e nyelvvizsga nélkül diplomát - mondta a forrás. (Az [origo] más, az ügyet jól ismerő forrásból úgy tudja, hogy már Pokorni eredeti javaslata sem általános amnesztiáról szólt, sőt, az egyes egyetemi szenátusok jóváhagyásához kötötte volna az amnesztiáról szóló döntést).

Éppen ezt kifogásolja Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. Szerinte így az intézkedésnek "megvannak a veszélyei". Nagy azt mondta, ha az intézményekre bízzák a döntést, "ha valahol elengedik a nyelvvizsgát, máshol pedig nem, megindulhat a diplomaturizmus az egyetemek és főiskolák között, és így könnyen értéktelenné válhat egy-egy oklevél, ez mindenkinek rossz". A HÖOK elnöke az [origo]-nak azt mondta: "A segítő szándékot látom, és értem, hogy kezelni kell a problémát, de a hallgatók többségének sem jó egy ilyen amnesztia." Nagy Dávid szerint ugyanis ez igazságtalan azokkal szemben, akik nehezen, "sok pénzt és időt áldozva" megszerezték a nyelvvizsgát a diploma miatt.