Ipsos: A Fidesz ma már vidéken gyengébb, mint a fővárosban

A Jobbik utolérte az MSZP-t, a Fideszt a biztos pártválasztók 39 százaléka támogatja, erősödött a Demokratikus Koalíció, és rendkívül magas a pártoktól elfordulók aránya - derül ki az Ipsos közvélemény-kutatásából. A Fidesz a tavalyi választások óta a leggyengébb hónapot zárta a felmérés szerint. A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint a Fidesz kétharmados többséget szerezne most is.

A Jobbik az eddigi legjobb eredményt produkálta az elmúlt hónapban: az Ipsos felmérése szerint a népesség egészén belül 10, a biztos pártválasztók körében 24 százalékon áll a párt, amelynek a tábora az elmúlt időszakban folyamatosan gyarapodott. A Jobbik ezzel lényegében utolérte az MSZP-t, amelyre a választókorúak 11, az aktívak 24 százaléka szavazna. A Fidesz ugyanakkor a tavalyi választások óta a leggyengébb hónapot zárta az Ipsos szerint. A kormánypártot a szavazásra jogosultak 18, a biztos pártválasztók 39 százaléka támogatja.

Az Ipsos szerint az LMP tartja az utóbbi hónapok szintjét, a lakosság körében a három százalékot, a biztos pártválasztók csoportján belül a nyolc százalékot. Az indulás pillanatához képest erősített a Demokratikus Koalíció, december első felében a választókorú lakosság két százaléka tartozik a híveik sorába, a biztos szavazók körében három százalékon áll.

Továbbra is magas a politikától elfordulók aránya, a felnőtt magyar népesség 54 százaléka sorolható ide - állapította meg az Ipsos. Az eddigi választásokat követő másfél-két évben is emelkedett a pártoktól elfordulók aránya, a csúcsértékek azonban általában alatta maradtak a 45 százaléknak, most pedig ennél jóval magasabb, 55-56 százalékos az arányuk. Vagyis a politikát maguktól távolinak érző polgárok minden korábbinál jelentősebb arányban vannak jelen

A Fidesznek 2011-ben 16 százalékkal - 1,3 millió fővel - csökkent a támogatottsága, de továbbra is vezeti a pártok népszerűségi rangsorát - olvasható az elemzésben, amely szerint arra, hogy egy kormánypárt a parlamenti választásokat követő egy-másfél évben ilyen mértékű veszteséget szenved el, már számos példa volt a rendszerváltás óta, az viszont egyedülálló, hogy a tábor megfogyatkozása ellenére a hatalmon lévő párt meg tudta tartani a pártrangsor listavezető pozícióját. A Fideszt az idén elhagyó választók eleinte az alsó társadalmi rétegekből, később a középső státusúakból kerültek ki, az utóbbi hónapokban a visszaesés elérte a felső rétegeket is. További érdekesség - állapítja meg az Ipsos -, hogy Budapesten csak négy-öt százalékpontot veszített a kormánypárt egy év alatt, vidéken viszont több mint húszat; e változások következtében a Fidesz ma már vidéken gyengébb, mint a fővárosban.

A kormánypártban csalatkozó választók számára az ellenzék mostanáig nem nyújtott olyan alternatívát, amely odavitte volna az exfideszeseket - írják. Egyedül a Jobbik nyújtotta radikalizmus volt vonzerő nagyjából 150-200 ezer volt kormánypárti szavazónak a cég szerint. A kormányoldalról idepártolók közös jellemzői az egzisztenciális félelmek, a kilátástalanság érzése, a 2010 előtti és utáni kormányzás heves kritikája, így az MSZP-től és most már a Fidesztől való elzárkózás, továbbá a radikális önmeghatározás. "Egyértelműen a Jobbik a 2011-es esztendő nyertese, az év eleji hatról mostanáig tíz százalékra bővült a tábora. Soha nem volt még ilyen sok támogatója a nemzeti radikális pártnak, jelenleg 800 ezren vannak" - áll az elemzésben.

Nézőpont Intézet: Kétharmados többséggel nyerne a Fidesz

A Nézőpont Intézetnek a Heti Válasz megbízásából készített legfrissebb közvélemény-kutatása szerint most vasárnap is kétharmados parlamenti többséget biztosítana a kormánynak az aktív szavazók 58 százaléka, miközben Orbán Viktor a válaszadók 54 százaléka szerint alkalmas állami vezetőnek. A Jobbik és az MSZP július óta küzdenek egymással a legnagyobb ellenzéki párt helyéért: az aktív szavazó 17 százaléka tekinthető potenciális Jobbik-szavazónak, az MSZP-t 13 százalék, az LMP-t hét százalék, a Demokratikus Koalíciót pedig két százalék támogatja.

A nemzetközi gazdasági válsággal együtt jelentkező forintgyengülés mögött spekulációs támadás áll a válaszadók 72 százaléka szerint, míg mindössze 28 százalék helyezkedik a kormány álláspontjával szembe. A válaszadók 75 százaléka szerint a jövőben is várható a forint elleni hasonló támadás. Az IMF-tárgyalás a válaszadók 77 százaléka szerint inkább jó az ország szempontjából, aminek végkimenetelében 82 százalék egy biztonsági tartalékról szóló megállapodást tart üdvözlendőnek, míg a hitelfelvételt 11 százalék említette.