Lenullázzák a magánnyugdíjról készülő határozatot az alkotmánybírók

2011.12.15. 10:37

Nem dönt idén az Alkotmánybíróság a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt érkezett panaszokról az [origo] információi szerint. Jövőre már csak az érintettek kezdeményezhetik a törvény vizsgálatát, amit azonban a nulláról kell majd kezdeni. Bár augusztusban majdnem határozat született az ügyben, a kormánypárti támogatással azóta hivatalba lépett új bírák közül többen még abban sem biztosak, hogy a bíróságnak van hatásköre jogszabály vizsgálatára.

Az [origo] információi szerint idei hátralévő két ülésén már nem dönt az Alkotmánybíróság a magánnyugdíj-pénztárak államosítása miatt érkezett panaszokról, ami az új alaptörvény és a novemberben elfogadott alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében egyúttal azt is jelenti, hogy január elsejével meg is szűnik az ügyben indult vizsgálat.

Az áprilisban elfogadott alaptörvény még csak azt vetítette előre, hogy a törvények utólagos, bárki által kezdeményezhető alkotmánybírósági kontrollja megszűnik, az újonnan bevezetendő alkotmányos panasz intézményével pedig csak azok élhetnek, akik bizonyítani tudják, hogy egy törvény vagy törvényváltozás személyesen is érinti őket. Az alkotmánybíróságról szóló törvény ugyanakkor már azt is egyértelművé tette, hogy a már a testület előtt lévő, korábban elindított ügyek vizsgálata sem folyható tovább.

Nulláról kell kezdeni

Bár a jogszabály szerint a megszűnt eljárások kezdeményezőinek március 31-ig lehetőségük van arra, hogy - amennyiben személyes érintettségüket bizonyítják - újra az Ab-hoz forduljanak, ebben az esetben az [origo] információ szerint teljesen elölről, az ügy bíróra szignálásától kezdve, a nulláról kell újrakezdeni majd az ilyen ügyek vizsgálatát, vagyis ismét akár egy évbe vagy még több időbe telhet, mire döntés születne.

Semmissé válik a fentiek értelmében az a korábbi határozattervezet is, amelyről augusztus végén számoltunk be. A tervezet, amely kevéssel az előtt született meg, hogy a parlament által megválasztott öt új, a kormánypártok által jelölt alkotmánybíró elfoglalta volna helyét a testületben (az erről szóló alkotmánymódosítást június végén fogadta el az országgyűlés azzal az indoklással, hogy a testület így ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, és hatékonyabban elláthatja az új törvénnyel rátestált feladatait).

Akkori információink szerint az Ab megsemmisítette volna a múlt év decemberben elfogadott törvénynek azt a részét, amely megvonta az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, valamint azt a pontját is, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá (a módosítás logikája szerint mivel a hozzájárulás formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás, hiába fizeti be a munkáltató a közterhet az alkalmazottja után, az nem jogosítja a munkavállalót állami nyugdíjra). Az Ab határozattervezete az utóbbiról kimondta volna, hogy az állami teher el-, illetve átnevezése nem írja felül annak tartalmát, vagyis a közteher megfizetéséért továbbra is járt volna nyugdíjjogosultság.

Nem merték bevállalni

Az elkészült határozattervezetből egy, az ügyet jól ismerő forrás szerint akkor azért nem lett határozat, mert a testület nem merte bevállalni az újabb, de súlyát tekintve minden eddiginél durvábbnak ígérkező konfliktust a kormányzattal. Pláne, hogy a 98 százalékos különadóról szóló Ab-határozat után a testület hatásköreit megnyirbálta a Fidesz és a KDNP. Az időhúzást indokolta emellett az is, hogy a júniusban megválasztott bírák közül, infocmációink szerint többen is jelezték: nem vennék jó néven, ha e nagy súlyú kérdésben még hivatalba lépésük előtt, nélkülük hozná meg a döntést a testület.

Bár a kormány arra hivatkozva bővítette az Ab-t, hogy ezzel gyorsul a munka, várható volt, hogy munkába állásuk lelassítja majd a döntést, hiszen idő kellett az új bíráknak, hogy megfelelően megismerjék az ügyeket. Az új bírák érkezése információink szerint azzal is lassította a magán-nyugdíjpénztári döntést, hogy már a kérdés alapjaiban - az Ab hatáskörét és illetékességét illetően is - más állásponton voltak, mint a régi bírák.

A kormány elébe ment a megsemmisítésnek

Azzal, hogy idén már nem születik döntés, nemcsak időbeli veszteséget szenved az ügy, de időközben a jogi környezet is gyökeresen megváltozott. A parlament gazdasági bizottságát vezető Rogán Antal javaslatára novemberben ugyanis egy olyan módosítást fogadott el kormánypárti többség a jövő évi adótörvényekhez, amely összevonta és szociális hozzájárulási adóra keresztelte át a tavaly nyugdíj-hozzájárulássá átnevezett korábbi munkáltatói nyugdíjjárulékot, valamint az egészségügyi és a munkaerő-piaci járulékot.

A módosítás rögzíti, hogy a bérekből és fizetésekből levont járulékok, illetve hozzájárulások után az állam nem nyújt automatikusan szolgáltatást, de abban is különbözik a közteher korábbi átkeresztelésétől, amelyet elkaszált volna az Ab augusztusi határozattervezete, hogy ezúttal adónak nevezte a közterhet, márpedig az adókat érintő ügyekben tavalyi alkotmánymódosítás óta az Alkotmánybíróságnak nincsen eljárási hatásköre.

"Az Ab leghnagyobb szégyene"

Az Ab lassúságát a nyugdíjügyben számtalan alkalommal bírálták a magánpénztárak, az ellenzéki pártok és alkotmányjogászok, de érthetetlennek nevezte a halogatást az [origo]-nak adott augusztusi interjúban Sólyom László korábbi köztársasági elnök is. Sólyom a döntés halogatásáról egy, az amerikai new deal időszakában született amerikai mondást idézett: amikor a legfelsőbb bíróság sorra alkotmányellenesnek nyilvánította a Roosevelt amerikai elnök gazdasági csomagjának több pontját, Roosevelt olyan törvényjavaslatot terjesztett a kongresszus elé, amely lehetővé tette volna, hogy a meglévő kilenc mellé új bírákat nevezzen ki, és ezzel a new dealt támogatók kerültek volna többségbe a testületben. Erre végül is nem volt szükség, mert a régi bírák egyike átállt.

A testületet akkori formájában megmentő lépés később úgy híresült el, hogy "the switch in time that saved nine", vagyis "az időben történt váltás, amely megkímélte a kilencet". A magyar Ab-t megkímélő "switch" a mondást a hazai viszonyokra ültetve a döntés elmulasztása volt. Sólyom László ugyanakkor azt is hozzátette: ő nem hisz semmiféle összeesküvés-elméletben.

Az [origo] információi szerint magán az Alkotmánybíróságon belül is többen elítélik a döntés csúszását. Egy, a testület munkáját belülről ismerő forrás egyenesen a közel 22 éve működő Ab eddigi legnagyobb szégyenének nevezte, hogy nem hozott döntést a nyugdíjpénztárak ügyében.

KAPCSOLÓDÓ CIKK