Pénzzel jutalmazná az egészségesen élőket a kormány

2011.12.21. 14:49

Egy hatalmas központba gyűjtené a betegek minden adatát a kormány, mert szerinte így hatékonyabbá válhat a kezelésük, és nem kell egy betegen többször elvégezni ugyanolyan vizsgálatokat. Az [origo] információi szerint emellett a kormány támogatná azokat, akik egészségesen élnek, a jutalmazást járulékkedvezménnyel oldanák meg.

Nemcsak az egészségtelenül élőket büntetné, de az egészségükre figyelőket is jutalmazná a kormány. Az egészségügyi államtitkárság információink szerint most készít elő egy erről szóló javaslatot.

Arról, hogy a kormány érdekeltté akarja tenni az embereket saját egészségük megőrzésében, már a Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és szakértői által kidolgozott, az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról és fejlesztéséről szóló tavalyi Semmelweis-terv is említést tett. A tavasszal elfogadott Széll-Kálmán terv pedig a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakításánál is az egyik legfontosabb szempontnak nevezte a betegek együttműködésének javítását.

A parlamentnek november elején benyújtott, a múlt héten elfogadott  egészségügyi salátatörvény ennek a szellemében januártól előírja a beteg-együttműködés figyelembevételét a gyógyszerek árának meghatározásában. Az a beteg, aki nem követi az orvosa gyógyszerszedési, táplálkozási és életviteli javaslatait, nem kapná meg a gyógyszereire meghatározott teljes állami támogatást, csak annak egy részét, vagyis drágábban jutna hozzá az orvossághoz, mint az, aki tesz az egészségéért.

Az elvet először a tüdő- és a szívbetegeknél vezetné be a kormány. A részletes szabályok ugyanakkor még nincsenek meg, a törvény csak annyit ír, hogy "meg kell határozni azon területeket, mely a támogatás megállapítására könnyen és objektíven mérhető paramétereket alkalmaz, és figyelembe veszi azt is, hogy a beteg esetében csak az általa befolyásolható tényezőkért vállalhat felelősséget".

Járulékkedvezményt kaphatnak, akik vigyáznak magukra

A beteg-együttműködés kritériumairól a tervek szerint az orvos fogja tájékoztatni az illetékes kormányzati hivatalt, és egy úgynevezett betegségregisztert hoznak létre a páciensek adatainak kezelésére. Most is létezik egy háziorvosi indikátori rendszernek nevezett nyilvántartás. Ennek a lényege, hogy az orvosoknak a praxisukhoz tartozók törzskartonján rögzíteniük kell betegeik egészségi állapotának alapjellemzőit, például hogy dohányoznak-e, milyen a testsúlyuk vagy magas-e a vérnyomásuk.

Az [origo]-nak egy névtelenséget kérő államtitkársági forrás azt mondta, ezeket az adatokat kellene a későbbiekben bővítenie, illetve egy egységes adatbázisban naprakészen tartania a háziorvosoknak. A cél, hogy a pácienseket anyagilag is motiválják az egészségük megőrzésében: 2014 után nemcsak a gyógyszerekhez juthatnának teljes állami támogatással, de egészségbiztosítási járuléka is alacsonyabb lenne annak, aki életvitelével, illetve táplálkozásával adatokkal bizonyíthatóan tesz az egészségéért, például rendszeresen részt a különböző szűrővizsgálatokon, őrzi átlagos súlyát vagy leadja súlytöbbletét, illetve leszokik a cigarettáról.

Az egészségük megőrzésére törekvőknek járó járulékkedvezmény mértéke egyelőre nem dőlt el, így nem lehet megbecsülni azt sem, hogy ez mekkora kiesést okozna az állami egészségbiztosítási rendszernek. Az államtitkársági forrás szerint ugyanakkor az állam semmiképpen nem jár rosszul: az egész rendszer átalakítása olyan háttérszámításokra épül ugyanis, amelyek azt bizonyítják, hogy az államnak nagyságrendekkel kevesebbe kerül az egészségmegőrzés ösztönzése, mint amennyit aktuálisan a betegségek kezelésére költ.

Szuperközpontot akar a kormány

Japánban és Kanadában hasonló rendszer működik, ami azonban nem valósulhat meg egy évek óta halogatott informatikai fejlesztés nélkül, amely összekapcsolná a háziorvosi, a szakorvosi és a fekvőbeteg-ellátó intézmények adatbázisát. Ezzel elkerülhető például, hogy egy háziorvosánál jelentkező beteg labor- vagy röntgenvizsgálatát a panaszait alaposabban kivizsgáló szakorvosi rendelő után az őt felvevő kórház is elvégezze, vagyis az adatok egységes kezelése és a beteg állapotának naprakészebb követése mellett sok pénzt, időt és energiát is meg lehetne ezzel takarítani.

Az államtitkársági forrás szerint ennek az előkészületei már folyamatban vannak, és hamarosan kiírják az erről szóló közbeszerzéseket is. A lépéssel párhuzamosan - szintén a hatékonyság növelése érdekében - egészségügyi háttérintézményei rendszerét is átalakítja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.

Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet, az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet, valamint az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet összeolvadásával Országos Közegészségügyi Központot hozna létre a kormány az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálaton belül. Ugyanígy az ÁNTSZ intézménye lenne az Országos Alapellátási Intézet, az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet és az Országos Egészségfejlesztési Intézet összevonásával felálló Országos Népegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ átnevezésével létrehozandó Országos Járványügyi Központ is.

Az informatikai fejlesztés, illetve a beteg-együttműködési modell továbbfejlesztése a népegészségügyi központ feladata lesz majd, amelynek vezetését információink szerint a kormány Vokó Zoltánra, az ELTE Társadalomtudományi Kar Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan szakcsoportjának docensére bízna, aki az első Orbán-kormány Mikola István vezette egészségügyi minisztériumában az Országos Egészségmonitorozási Program vezetője volt.