Elfogadta a parlament az új önkormányzati törvényt, amely megkurtítja az önkormányzatok feladatait, állami kézbe adja az alapfokú oktatást és a kórházakat, de lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy adók kivetésével növeljék a bevételeiket.

Az Országgyűlés hétfőn este név szerinti szavazással fogadta el az új önkormányzati törvényt, amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást. A parlament 259 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében hagyta jóvá a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg további részét 257 igen és 89 nem mellett szavazta meg.

Az önkormányzati rendszer átalakítását sok vita övezte, több kérdésben fideszes városvezetők is ellenezték a kormány, illetve a belügyminisztérium terveit. Erős budapesti kerületekért, a nagyvárosok befolyásáért és az önálló hivatalalakítás jogáért is harcoltak fideszes városvezetők. Vitatták a megyei rendszer átalakítását és átnevezését is, a kormány ellenében több fideszes képviselő azért nyújtott be módosító indítványt a törvényhez, hogy megmaradjon a megyei jogú város, illetve a megyei közgyűlés elnevezés, amelyek helyett a kormány a megyei város és a megyei képviselő-testület megjelölést javasolta.

A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek. A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi. Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges.

A változások közé tartozik az is, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére.

A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat- és hatáskör elkerül a jelenlegi "szintről", így például a hajléktalanellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.

A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.

Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után. A törvény szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, ami a házas-, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. A szabályok a bizottságok külsős - nem képviselő - tagjaira is vonatkoznak majd.

A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni; ennek költségét az önkormányzat viseli. Kivételes eszközként az Országgyűlés a kormány javaslatára is dönthet a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával.