A rezsiköltségek befagyasztására vonatkozó kormányzati intézkedésekkel magyarázza távozását az [origo] birtokába került lemondólevelében Bencsik János korábbi energetikai államtitkár. Bencsik egy olyan rendszert szeretett volna elfogadtatni, amelyben a vagyonosabbaknak többet kellene fizetnie az energiáért, de nem tudta keresztülvinni elképzelését..

"Tiszteletben tartom a kormány társadalmilag igazolható vállalását, mely szerint a rezsiköltségek további szinten tartására törekszik, ugyanakkor be kellett látnom azt is, hogy az általam ismert eszközök, az általam ismert keretrendszerben ennek teljesítéséhez már elégtelenek, felkészültségem ezen feladat elvégzésére már nem tesz alkalmassá" - ezekkel a szavakkal indokolja távozását az [origo] birtokába került, köztársasági elnöknek írt lemondólevelében Bencsik János energetikai államtitkár.

A politikus saját Facebook-oldalán december 2-án erősítette meg a lemondásáról szóló híreket, döntését azonban sem akkor, sem azóta nem indokolta meg. A távozásáról szóló cikkek akkoriban a Fidesz frakcióvezetőjével, Lázár Jánossal kialakult szakmai vitáival magyarázták, hogy az államtitkár felállt a székéből, a levél tanúsága és az [origo] információi szerint valójában azonban a rezsiköltségek befagyasztására hozott intézkedésekből lett elege. Szerinte ugyanis ezeknek a miniszterelnök által is többször a fontos eredmények közé sorolt lépések meghozatalakor nem vették figyelembe azokat a következményeket, amelyeket az energetikai szektorra gyakorolnak.

A kormány tavaly nyári hivatalba lépése után elsőként a lakossági áram- és gázárakra hirdetett moratóriumot, idén év elején pedig - felrúgva a szolgáltatókkal hónapokkal korábban kötött egyezséget - átalakította a megújuló energiát, illetve az áramot és távhőt kapcsoltan termelő erőművek támogatását. Az erről szóló javaslatot a miniszterelnök megbízására Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be, a szolgáltatókkal folytatott tárgyalásokat azonban a korábbi megállapodást tető alá hozó Bencsiknek kellett végigvinnie. Nyár elején a lakossági távhőárakra is moratóriumot hirdetett a kormány, október végén pedig olyan konstrukció kidolgozására kérte fel az energetikai államtitkárságot, amely lehetővé teszi, hogy az állami fenntartású egészségügyi és oktatási intézményekben a szolgáltató akkor se kapcsolhassa ki a gáz-, áram- illetve távhőszolgáltatást, ha azok jelentős tartozást halmoztak fel. (Az erről szóló törvénymódosítást éppen hétfőn fogadta el a parlament)

Bár a december elején, Schmitt Pálnak írt levélben Bencsik nem említ konkrét esetet vagy időpontot, hogy mikor lett elege, a vele szemben támasztott politikai elvárások és a szakmailag vállalható lehetőségek között tátongó szakadék miatt információink szerint az államtitkár már korábban is fontolóra vette távozását.

Egy szeptember közepén tartott konferencián - a kormányra irányuló szokatlan kritikával - meg is említette egyébként, hogy társadalmilag indokolt lehet, de hosszú távon nem tartható a rezsiköltségek befagyasztása

A lemondása okaival kapcsolatos értesüléseinket Bencsik az [origo]-nak hétfőn megerősítette. Az általános érvényű rezsibefagyasztás - mint mondta - nem tud egyszerre eleget tenni a szociális és a műszaki biztonság szempontjainak, és miközben az intézkedés csak egy szűk rétegnek biztosít tényleges segítséget, a rendszer karbantartásának elmaradásához vezethet, végső soron pedig a működés biztonságát veszélyezteti, ha az árképzésbe való beavatkozás miatt a szolgáltatóknak vesztesége keletkezik.

A társaságok extraprofitját az államtitkár szerint a szabályozás korábbi átalakítása már kellőképpen visszanyeste, az a rendszer biztonságának veszélyeztetése nélkül nem csökkenthető tovább mesterségesen. A megoldás véleménye szerint egy olyan rendszer lehetne, amely társadalmilag is igazságosabb - tehát nem tartja például az árakat a tehetősebb rétegek számára is ugyanolyan szinten - és figyelembe veszi az üzemeltetés-biztonság szempontjait is. A kormány azonban szerinte "nem volt nyitott" egy ilyen megoldásra.

A köztársasági elnöknek írt levélben az államtitkár jövőbeli terveit, ambícióit is ismerteti. Államtitkári feladatai lezárása után, mint írja, egy olyan, "a küszöbön álló globális gazdasági és geopolitikai átalakulás, valamint az éghajlat változásával együtt járó, létfeltételeinkben beálló radikális változások hatásaira válaszolni tudó nemzeti alkalmazkodási stratégia" kidolgozásának kíván nekilátni, amely "a kritikus infrastruktúra működőképességének megőrizhetőségére, valamint a természeti erőforrásokkal történő felelős gazdálkodás tervezhetőségére" keresi a válaszokat.