Elfogadta a parlament az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályt, amely például kimondja, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Emellett a törvény rendelkezik arról, hogy a költségvetési lyukakat különadókkal is be lehet majd foltozni, az önkormányzati választások ötévente lesznek, és a jegybank összevonható a pénzügyi felügyelettel.

287 igen és 5 nem szavazattal fogadta el a parlament pénteken az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályt. (Itt olvashat részleteket a javaslatról). A törvény egy nyilatkozattal kezdődik, amely szerint a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire. Ezután felsorolja, miért terheli felelősség az MSZMP-t és jogelődeit.

A törvény kimondja: a Magyar Szocialista Párt az MSZMP jogutódjaként, "a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint a régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán" osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. A jogszabály az előző rendszer vezetőinek személyi felelősségét is kimondja, és megteremti a lehetőségét, hogy elvegyék tőlük nyugdíjukat.

A különadó lehetősége

A törvény megteremti a lehetőséget a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének összevonására, és kimondja azt is, hogy ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság döntése miatt az államnak fizetési kötelezettsége támadna, akkor az országgyűlésnek "tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani".

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy különadót kell majd kivetni, ha az Európai Bíróság a jövőben az uniós joggal ellentétesnek találja például a devizahitelek végtörlesztését és a bankoknak okozott kár megtérítésére kötelezi az államot. Azt külön törvényben kellene meghatározni, hogy pontosan kiket és milyen mértékben érintene ez az adó, a javaslat csak arról rendelkezik, hogy az új közterhet kizárólag a bírósági ítéletben előírt kötelezettség teljesítésére lehet fordítni.

A törvény emellett rögzíti, hogy a legfőbb ügyész döntése alapján bármelyik bíróságon vádat emelhet az ügyészség. Ezt eredetileg már a büntetőeljárásról szóló törvénybe is belefoglalták, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Most, hogy az alaptörvénybe kerül a rendelkezés, nem tárgyalhatja az Ab.

Ötévente önkormányzati választás

A törvényjavaslat emellett egy sor gyakorlati kérdésről is rendelkezik. Például arról, hogy 2014-ben még októberben legyen általános önkormányzati választás, de a későbbiekben az önkormányzati választás egybeesik majd az európai parlamenti képviselők választásával. Ezzel ötévesre nyúlik az önkormányzati ciklus, vagyis legközelebb 2019 nyarán lesz választás. Az átmeneti rendelkezések közt szerepel az is, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét először az alaptörvény hatálybalépése után felálló országgyűlésben kell biztosítani, várhatóan először 2014-ben.

A javaslat előírja, hogy 2012 végéig kell felülvizsgálni a korhatár alatti nyugdíjakat. A Fidesz már a jelenlegi alkotmány egyik módosításával lehetővé tette, hogy csökkentsék vagy szociális ellátássá alakítsák a korkedvezményes nyugdíjakat, de a gyakorlatban ezt eddig nem hajtották végre. Az alaptörvény átmeneti rendelkezései közt 2012. december 31-i határidőt szabnak ennek a munkának.