Mégsem lesz feltétel a százéves működés az egyházalapításhoz

2011.12.30. 17:23

Elfogadta a parlament az új egyházügyi törvényt, amely 14 egyházat ismer el, és egy módosító indítány eredményeként mégsem köti százéves nemzetközi működéshez egy egyház hivatalos elismerését. Az új egyházügyi törvényt a múlt héten nyújtotta be a parlamentnek Lázár János fideszes frakcióvezető, miután az előző, nyáron elfogadott jogszabályt megsemmisítette az Alkotmánybíróság.

256 igen és 36 nem szavazattal fogadta el a parlament az új egyházügyi törvényt, amely az előző törvényhez hasonlóan 14 egyházat ismer el. Azok a vallási közösségek, amelyek az elmúlt hónapokban kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január elsejével nem veszítik el egyházi státuszukat, arról február végéig dönt a parlament. Az el nem ismert egyházak az országgyűléstől kérhetik az egyházzá nyilvánítást.

A pénteken elfogadott javaslat egyik újdonsága, hogy a benyújtott tervezettel ellentétben a törvény mégsem írja majd elő feltételként a százéves nemzetközi működést. A képviselők elfogadták, hogy húszéves magyarországi működés is elégséges feltétel. Új feltétel az is, hogy az egyesület akkor kérheti az egyházzá nyilvánítását, ha vele szemben "nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel". A korábbi törvényben és a javaslatban is szerepelt, hogy csak az a szervezet lehet egyház, amelynek van a "tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa", illetve nyilatkozik arról, hogy működése nem ellentétes az alkotmánnyal.

A törvény szerint az elismerésről az országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága dönt, kikérve a Magyar Tudományos Akadémia véleményét is. Ha az egyesület megfelel a feltételeknek, a bizottság törvényjavaslatot terjeszt be a parlament elé. Ha az országgyűlés kétharmados többsége nem ismeri el egyházként a kérelmező egyesületet, akkor a közösség egy évig nem próbálkozhat újra.

A javaslatot a múlt hét csütörtökön nyújtotta be Lázár János fideszes frakcióvezető, mert az Alkotmánybíróság a múlt hétfőn megsemmisítette az előző, nyáron elfogadott jogszabályt. Az Ab nem tartalmi okokból, hanem úgynevezett közjogi érvénytelenség miatt semmisítette meg a júliusban elfogadott törvényt. A testület azt kifogásolta, hogy a jogszabálytervezetet az utolsó pillanatban, zárószavazás előtti módosító indítvánnyal írták át szinte teljesen.

KAPCSOLÓDÓ CIKK