Visszavonta Schmitt Pál köztársasági elnök doktorátusát a Semmelweis Egyetem csütörtök délután - jelentette be az egyetemi szenátus ülése után Tulassay Tivadar, az egyetem rektora. Tulassay közölte: a szenátus szerint a tudományos normák mindeki számára egyformán érvényesek, ezek megsértőit elítélik és szankcionálják. Schmitt dolgozatának vizsgálata során pedig arra a következtetésre jutottak, hogy az "a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített értekezés szakmai kritériumainak nem felelt meg".
A rektor szerint a szenátus 33 igen és 4 nem szavazat mellett megállapította, hogy Schmitt dolgozata nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapult, és ezért nem felelt meg a tudományos kritériumoknak. Tulassay azt mondta, hogy az egyetem nem csak a hatályos jogszabályok betartását, de "a tudományetikai normák" betartását is megköveteli a tudomány minden művelőjétől. "Az egyetem a tudományos normák megsértését a törvény adta lehetőségekkel élve szankcionálja" - mondta.
Tulassay Tivadar bejelenti a doktori visszavonását
A rektor hosszan beszélt arról, hogy a hatályos törvények szerint doktori címet az illetékes miniszter indítványára lehet érvényteleníteni, és akkor is bíróságnak kell kimondania a doktorátus visszavonását. Az egyetem meg is küldte az ügyben készített jelentését Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, de a minisztérium a borítékot illetékesség hiányára hivatkozva felbontás nélkül visszaküldte. Az egyetem a rektor szerint ezek után - a miniszteri döntésre figyelemmel - kötelességének érezte Schmitt doktori címének végleges rendezését, és ezért döntött arról saját hatáskörben. Tulassay többször visszakanyarodott ehhez a kérdéshez.
A rektor szerint a vizsgálat azért tartott hetekig, mert nehéz volt beszerezni a Schmitt dolgozatában használt eredeti forrásokat. Az egyetem szenátusa azok után tárgyalt Schmitt Pál doktori címéről, hogy csütörtökön délelőtt az egyetem doktori tanácsa 16 igen szavazattal két tag ellenében azt javasolta a szenátusnak, hogy vonják vissza Schmitt Pál doktori címét.
Schmitt Pál, aki a hét elején hivatalos látogatást tett Dél-Koreában, csütörtökön későn este érkezik Budapestre. Szerdán kijelentette, nem mond le posztjáról. Schmitt Pált az MTV Híradójának stábja elérte a frankfurti repülőtéren, kollégái azt közölték a riporterekkel: Schmitt a kiemelt vendégek várójában értesült a szenátus döntéséről, amelyre akkor kíván reagálni, ha már ismeri a döntés indoklását, ez pedig akár már holnap is lehet.
Az [origo] információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök este fél nyolc körül beszélt Schmitt Pállal a kialakult helyzetről. Az [origo] úgy tudja, hogy érkezésekor Schmitt Pál nem fog kimenni a repülőtéri váróba, hanem autóval mennek érte a géphez. Az [origo] tudósítói a helyszínen várják az államfőt.
A szenátus döntése után kerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, a sajtóosztályon azt mondták, egyelőre nem reagálnak a bejelentésre. Kerestük a miniszterelnök szóvivőjét is, de a kinyomta a telefonját. Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön délelőtt az [origo] kérdéseit azzal hárította el, hogy a kormány semmilyen szinten nem érintett Schmitt Pál doktori címének kérdésében.
Hatalmas érdeklődés várta a bejelentést
Ki vonhatja vissza hivatalosan?
A 2005-ös felsőoktatási törvény még hatályban lévő rendelkezése szerint a cím visszavonásának más útja is létezhet: e szerint a doktori iskolákat is felügyelő Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság indítványára az oktatásért felelős miniszternek - jelenleg Réthelyi Miklósnak - kellene bírósághoz fordulnia, kérve a cím visszavonását. Ha az egyetem nem tenne eleget a bíróság döntésének, a miniszter elvileg felfüggeszthetné az intézmény vizsgáztatási jogát, végső esetben pedig törölhetné a nyilvántartásból.
A köztársasági elnök jogállásáról szóló, tavaly elfogadott törvény szerint az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le a megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez a parlament úgynevezett elfogadó nyilatkozata szükséges. A törvény szerint az Országgyűlés a lemondás utáni tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg (a jelenlegi házszabály szerint ezt bármely frakció vagy tíz képviselő kérheti).
Ha a köztársasági elnök ez után is írásban nyilatkozik arról, hogy távozna, a parlamentnek tudomásul kell vennie a lemondást. A törvény arról is rendelkezik, hogy az államfő megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt napon szűnik meg. Ha a távozó elnök nem jelöli meg a pontos dátumot, akkor a parlamenti döntés napján szűnik meg a megbizatás.
A rektori hivatal előtt tüntetők várták a hírt
A plágiumügy története
Schmitt Pál kisdoktori értekezését még janárban kérdőjelezte meg a hvg.hu cikke, amely azt állította, hogy az olimpiai mozgalom történetéről írt értekezés nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató munkájával. A plágiumgyanú kivizsgálására az egyetem öttagú tényfeltáró bizottságot állított fel, amely két hónapon keresztül vizsgálta Schmitt dolgozatát. A testület kedden nyilvánosságra hozott jelentésében azt állapította meg, hogy a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A testület megállapította azt is, hogy az egyetem szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.
A doktori cím sorsáról a bizottság semmit nem írt a jelentésében. A bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd viszont különvéleményt csatolt a jelentéshez, amelyben azt írta, hogy javasolt megvizsgálni a doktori cím visszavonásának lehetőségét. Az egyetem a bizottság jelentést elküldte a nemzeti fejlesztési minisztériumnak, Réthelyi Miklós azonban bontatlanul küldte vissza a csomagot az egyetemre azzal az üzenettel, hogy nem ő illetékes dönteni az ügyben. Ezek után hívták össze csütörtökön reggelre rendkívüli döntésre az egyetem doktori tanácsát.
A plágiumügyről szóló összes cikkünk megtalálható ezen az oldalon.