"Nem születtem köztársasági elnöknek" - mondta Áder János köztársasági elnök csütörtökön, a Sándor-palotában rendezett beiktatási ünnepségén. Első államfői beszédében Áder úgy fogalmazott: szülei dolgos, családjukat féltő rábaközi emberek voltak, akiktől sokat tanult, mint ahogy sokat tanult egész eddigi élete során. "Megismertem a kétkezi munkát, a tudományos műhelyek világát, a hazai és az európai politikát" - mondta korábbi életútja összefoglalásaként.
További képekért kattintson a fotóra!
Áder beszédében úgy fogalmazott: hálás magyar emberként áll nemzete előtt, és büszke arra, hogy egy lehet azok közül, akik "az anyákat édesanyának hívják". Mi tette a magyar népet államalkotó és államiságát megtartó politikai nemzetté? - kérdezte a köztársasági elnök, majd válaszként azt mondta: "népünk jóra való nyitottsága". Szerinte ez magyarázza, hogy bár kis nép a magyar, a történelem során sokszor került "a történelem nagy fordulóinak középpontjába". Áder példaként az 1956-os forradalmat és a vasfüggöny lebontását említette.
A magyarokban az államfő szerint "mindig megvolt a jóakarat és a képesség, hogy újraépítsük, amit mások leromboltak". Deák Ferenc is erre építette a kiegyezés művét, amit Magyarország fényes évtizedei követtek - mondta Áder, aki szerint ma is szükség van kiegyezésre, de nem felszínes politikai, hanem mélyebb értelemben, hogy "kiegyezzünk végre önmagunkkal".
További képekért kattintson a fotóra!
Ehhez a kiegyezéshez szerinte elégséges, ha egyenlő mércével mérünk, tisztelettel tekintünk egymásra, elismerjük a teljesítményt. "Ez az új magyar kiegyezés 21. századi útja" - fogalmazott Áder, aki szerint csak ez az út vezethet el a nyugatias polgárosodáshoz. "Kezdjünk el lépésről lépésre változtatni közgondolkodásunkon!" - szólított fel mindenkit az új köztársasági elnök, aki beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: "A haza minden előtt!"