Évi 1,2 millió forintot is felvehetnének tanulmányi költségeik fizetésére az egyetemisták, de a pénzt már 35 évesen törleszteniük kellene, aki pedig elmarad a fizetéssel, arra rászáll az adóhatóság, ha a kormány elfogadja szerdán az erről szóló előterjesztést. A kormány most tárgyal az új diákhitelről, amellyel befoltozná a felsőoktatási rendszeren amiatt keletkezett lyukat, hogy több ezer egyetemi hallgató képzését nem fizeti a továbbiakban az állam.

Megélhetési és tanulmányi költségeiket is finanszírozhatnák a hallgatók a megújuló diákhitel-konstrukcióban, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tett javaslatot a kormánynak. Az új rendszer kidolgozására azért volt szükség, mert a 2013-tól átalakuló felsőoktatási rendszerben a jelenleginél jóval kevesebb hallgató tanulmányait finanszírozza az állam, az intézmények 53 ezer helyett csupán 30 ezer diákot vehetnek fel államilag támogatott képzésre.

Az államilag finanszírozott képzésről kiszoruló hallgatók egy része - várhatóan 15 ezer diák - egyes szakokon állami részösztöndíjasként tanulhat majd, így csak a képzési költségük felét kell fizetniük. A többség azonban a költségtérítéses képzéseket felváltó úgynevezett önköltséges formában végezheti tanulmányait, ami azt jelenti, hogy képzésük teljes költségét maguknak kell állniuk. (A keretszámokról a múlt héten kellett volna határozni, de csak most szerdai ülésén dönt a kormány, a még nem végleges tervekről szóló cikkünket elolvashatja itt.)

A több ezer diák számára megemelkedő térítési díjak miatt tartotta szükségesnek a kormány a Diákhitel II. kidolgozását, amelyre még nyár elején kapott megbízást a Gazdasági, a Fejlesztési és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint a jelenlegi Diákhitel Központ szakértőiből álló munkacsoport.

Láthatatlan lesz az új diákhitel

Egy szeptemberi tervezet még egy, a mostani Diákhitel Központtól (DHK) független Diákhitel Központ II. (vagy Diákhitel Intézet) feladatává tette volna az új típusú diákhitelekkel kapcsolatos ügyintézést, a megemelt összegű kölcsönöket pedig 1-5 százalékos állami kamattámogatás mellett folyósította volna a hallgatóknak. Az [origo] birtokába került legfrissebb, szerdán kormány elé kerülő tervezet ezzel szemben már a DHK által végzett, a mostani diákhitel-konstrukcióra épülő, illetve attól csak néhány ponton eltérő rendszerként ír a diákhitelezésről.

A jelenleg folyósított diákhitel a hallgatók bankszámlájára érkezik, szabad felhasználású, vagyis bármire fordítható. Az új típusú hitelt viszont már csakis a képzés önköltségének fizetésére lehet fordítani, és nem a hallgató, hanem közvetlenül a felsőoktatási intézmény számlájára utalja a diákhitelközpont.

Évi 1,2 millió hitelt is felhalmozhatnak a diákok

A megemelkedő képzési költségekhez igazodva jelentősen emelkedik a tervek szerint a felvehető hitel összege is. Az államilag finanszírozott hallgatók jelenlegi havi 40, évi 400 ezer, a költségtérítésesek havi 50 ezer, évi 500 ezer forintot vehetnek fel legfeljebb. Az új rendszerben viszont havi 80, vagyis évi 800 ezer forintot lehet majd a szabad felhasználású hitelkereten túl felvenni. Azoknak pedig, akiknek a képzése ennél is többe kerül - például az orvos- vagy fogorvos-hallgatók - arra is lehetőséget adna az előterjesztés, hogy a havi 80 ezres kötött felhasználású hitel mellé a szabad felhasználású 40 ezret is tanulmányaik finanszírozására fordíthassák, vagyis ily módon 1,2 millió forinthoz jussanak évente.

A képzésekért kérhető önköltség mértékét a kormány egyelőre nem határozta meg, bár már novemberben számításokat kért erről az intézményektől. A diákhitel-tervezet egy korábbi verziója úgy számolt, hogy az önköltség durván a jelenlegi költségtérítések kétszerese lenne. Ennél információink szerint most alacsonyabb számok körvonalazódnak, az átlagos bölcsészszakokon 150-200, gazdasági szakokon 250-300, műszaki képzésekért 200-350, a művészeti képzésben 200-350, az orvosi képzésekért pedig 1 millió forint körüli összegeket kérhetnének az intézmények félévente.

Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc

Sávosan kamatozik az új diákhitel

A jelenlegi, átlagosan 8 százalékos kamatozású diákhitel helyett az új rendszer már sávosan, a felvett összeg nagyságától függően határozná meg a törlesztési kötelezettséget. Az államilag támogatott hallgatók által is felvehető szabad felhasználású hitelrészre a későbbi jövedelem 6 százalékát, míg a kötött felhasználású hitelt igénybe vevő részösztöndíjasoknak vagy önköltségeseknek erre a hitelrészre jövedelmük 6-12 százalékát kell majd fizetniük a javaslat szerint. Az előterjesztésben szereplő példa alapján kétmillió forintos tartozásig a jövedelem 6, hárommilliósig 8, négymilliósig 10, négymillió forint feletti hitelnél pedig 12 százaléka lenne a törlesztőrészlet.

A hallgatók eladósodása a javaslat szerint azzal csökkenthető, ha az állam lehetővé teszi, hogy a végzett hallgatókat alkalmazó munkáltatók adó- és járulékmentes juttatásként részben vagy egészben átvállalhassák a hitelfelvevők törlesztési kötelezettségeit (ezt javasolta korábban a parlament oktatási bizottságát vezető fideszes Pokorni Zoltán is). Az összeget a cégek az egyéb képzésekhez hasonlóan költségként számolhatnák el, az adószabályok erre vonatkozó pontosításának részleteit április közepéig kell kidolgoznia a nemzetgazdasági miniszternek a tervezet szerint.

Az NFM javaslata több érvet is felsorol amellett, hogy "a munkáltatók hozzájárulása az általuk alkalmazott diplomások képzési költségeihez közgazdaságilag is indokolható", bár azt is megjegyzi, hogy az újonnan bevezetendő kedvezmény miatt feltehetően csökken majd az állam társaságiadó-bevétele. Az így kieső adóbevétel ugyanakkor a tervezet szerint egy nagyságrenddel kisebb, mint amekkora költségvetési ráfordítást igényelne, ha a diákhitel-konstrukció nem a vázolt formában, hanem például a korábban tervezett állami kamattámogatásként valósulna meg. Ez utóbbi esetben a szükséges ráfordítás azt az összeget is meghaladná a tervezet szerint, amennyit a Széll Kálmán-terv vár megtakarításként a felsőoktatási reformintézkedésektől a következő évekre.

35 évesen kell kezdeni a törlesztést

Az új konstrukció célja a javaslat részletes indoklása szerint az, hogy "saját későbbi, diplomájuk révén megemelkedett jövőbeli jövedelmükből átcsoportosítva az önköltséges és állami részösztöndíjas hallgatók számára is ingyenes legyen a felsőoktatás a képzés időszakában, vagyis "egyetlen tehetséges fiatal se kényszerüljön kimaradni a felsőoktatásból csak azért, mert nem képes a költségtérítési díjat megfizetni akkor, amikor hallgatóként egyetemre jár". A stratégiai cél ugyanakkor az előterjesztés szerint az, hogy "egy kellően nagyméretű, minőségi felsőoktatás fenntartható működését" biztosítsák úgy, "hogy az a megfelelő mennyiségű nem állami forrás bevonásának köszönhetően ne terhelje közben túlzott mértékben a költségvetést".

Az eddigi 40 évvel szemben az új diákhitelt a tervezet szerint 35 éves kor után kell elkezdeni törleszteni, viszont az új típusú kölcsönt az Európai Gazdasági Térség (az Európai Unió tagállamai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein) intézményeiben tanuló hallgatók is felvehetik. A szerződés ideje alatt az adós bármikor díjmentesen előtörlesztheti hitelét, gyermekvállaláskor (gyes, illetve gyed folyósításakor), valamint rokkanttá váláskor pedig lehetőséget kapna a törlesztés szüneteltetésére, illetve utóbbi esetén akár a tartozás elengedésére is.

A diákhitel-szerződést a diákhitelközpont - a mostani szabályokhoz hasonlóan - hat hónapot meghaladó nemfizetés esetén mondhatja fel, ebben az esetben a teljes tartozás egy összegben esedékessé és lejárttá válik, és köztartozásként az adóhatóság által behajtható.

Egy korábbi tervezet a hazai munkavállalás ösztönzése érdekében azt is szankcionálta volna, ha valaki hosszabb ideig külföldön vállal munkát, és az ilyen hallgatókat az állami kamattámogatás visszafizetésére kötelezte volna. A szerdán a kormány elé kerülő javaslatban semmilyen szankció nincsen, az itthon maradást ehelyett a munkáltatói hitelátvállalás próbálja vonzóbbá tenni, ugyanis aki belföldön vállal munkát, annak a munkáltatója kifizetheti a törlesztés részleteit, aki viszont külföldre megy, annak saját zsebből kell visszafizetnie a hitelt.