Sólyom László: Rendszerhiba van az alaptörvényben

Az új alaptörvény rendszerhibájának tartja az alkotmánybírósági kontroll teljességének elvételét Sólyom László. A volt köztársasági elnök úgy véli, az eddig hatályos alkotmány körül kifejlődött kultúrát azonban nem lehet hatályon kívül helyezni. Sólyom László szerint nyilvánvaló: az alkotmány kezelése a kétharmados többség megszerzése óta nincs összhangban az alkotmányos kultúrával.

Sólyom László a csütörtökön megjelenő HVG-ben közzétett Az alkotmányosság esélyei című írását arra az álláspontra alapozza, hogy az új alaptörvényt nem légüres tér várja, hanem az eddig hatályos alkotmány körül kifejlődött kultúra, amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni.

A volt államfő szerint az alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága, ezért kell az alkotmányosság gyakorlásához értelmi és érzelmi kultúra, ezért kell ismerni a szavak egyezményes jelentését, és részt venni abban az intellektuális és politikai közösségben, amely azokat a maga kora számára folyamatosan értelmezi. Indoklása szerint ezért van szükség az alkotmány értelmét kötelezően megállapító szervre, az Alkotmánybíróságra.

Az Ab első elnöke úgy véli, "ellenség kreálása helyett" jobb lett volna, ha a 2010-ben kétharmados parlamenti többséget elnyert politikai erők a régi alapokon építkeznek tovább, de a "forradalom" ideológiájához a régi legyőzése illett.

Sólyom László szerint nyilvánvaló: az alkotmány kezelése a kétharmados többség megszerzése óta nincs összhangban az alkotmányos kultúrával, sőt sokban szembefordult vele. Sólyom szerint a sarkalatos törvények megalkotásának módszere ugyanígy kívül áll a hagyományos alkotmányos kultúrán. Sajnálatos példának tartja erre a bírósági és az egyházügyi törvényt. "Feltételeznünk kell, hogy az ellenséges hozzáállás nem is a régi alkotmánynak szólt, hanem az azzal összhangban kiépült alkotmányos kultúrának" - fogalmazott írásában a volt köztársasági elnök.

Emlékeztetett rá, hogy a kormányfőtől a képviselőkig számtalan nyilatkozatban tették egyértelművé, hogy itt elvi hozzáállásról van szó, "a kétharmados többség akaratának nem állhat útjába semmi, maga az alkotmány sem".

A volt elnök kifogásolja, hogy olyan részletszabályok kerültek az alaptörvénybe és az átmeneti rendelkezésekbe, amelyeknek kérdéses az alkotmányossága. Így viszont már nem lehetnek Ab-kontroll tárgyai. Példaként említi a tényleges életfogytiglani büntetést és a legfőbb ügyész jogosítványát annak eldöntésére, hogy melyik bíróság előtt emeljenek vádat.

Sólyom László szerint az alkotmány pusztán formális felfogásának, napi politikai eszközzé lefokozásának tükrében kétszeresen is visszás és hiteltelen az alaptörvény köré elrendelt állami kultusz.

Elviseli-e majd az új alaptörvény ezt a fajta alkotmányos valóságot, vagy korrigálja? - teszi fel ezek után a kérdést Sólyom László. Válaszában rámutat, hogy az 1989-1990-es alkotmány és az új alaptörvény között a szövegek értelmét tekintve sok tekintetben folyamatosság van, ami az alkotmányos kultúra túlélésének, fejlődésének alapja lehet. Nem mond ellent ennek szerinte az, hogy az alaptörvény szövegében számos ellentmondás, rögtönzés vagy nem oda való szabály van.

Egy alapvető rendszerhibát azonban lát a volt Ab-elnök az alaptörvényben: az Ab-kontroll teljességének elvételét. A költségvetési és a közterheket szabályozó törvények fölötti alkotmányossági vizsgálat kizárása azt jelenti - írja -, hogy egy fontos területen lehetséges alkotmányellenes törvények meghozása, alkalmazása.

Sólyom László bírálja az alaptörvény könnyű módosíthatóságát is, ezzel ugyanis szerinte a törvény nyitva áll mindazon anomáliák előtt, amelyek eluralkodtak a törvényhozásban, és a gyakorlatilag korlátlan módosítás miatt az alaptörvény engedelmes eszközzé válik a napi politika kezében.

Írása végén a volt államfő hangsúlyozza: most, hogy az alaptörvény hatályba lépett, "kikerült meghozója kizárólagos rendelkezése és az ott érvényesített alkotmányosságfelfogás alól. Működtetője az élő és begyökerezett alkotmányos kultúra lesz", amely kultúrát "mégiscsak a jogászi szakma hordozza". A magyar alkotmányos kultúrának hatalmas jogi tartalékai és támaszai vannak. Mégis elsősorban a magatartásban - s most különösen: a tartásban él - zárja sorait Sólyom László.