Milyen kritikákat hallgatott meg Orbán?

Orbán Viktor gazdasági ügyekben még nem hallott megfogadásra érdemes javaslatot, csak politikai véleményeket - derült ki az MTI által közölt vasárnapi interjúból. Ennek ellenére több látványos ügyben visszavonult a kritikák hatására a kormány. Igaz, más ügyekben pedig a nemzetközi összetűz ellenére is kitartott elképzelése mellett.

Orbán Viktor a már elfogadott törvények megváltoztatását sürgetők érveit hiányolta az MTI-nek vasárnap adott interjúban. Arra a kérdésre, hogy ha már elfogadott jogszabályok módosítását kéri az IMF és az EU, meddig hajlandó elmenni a kormány, Orbán azt válaszolta: a magyar gazdasággal kapcsolatos jogszabályok esetében eddig csak politikai véleményeket hallott.

Több külföldi bírálatot, észrevételt és javaslatot is hasonló kormányzati reakció követett, és a kormány több esetben figyelmen kívül hagyta az ilyen észrevételeket. Ennek ellenére néhány jogszabály vagy kormányzati elképzelés megváltozott a külföldi bírálatok hatására.

A hiánycél szent

Orbán Viktornak már nem sokkal a választások után szembesülnie kellett azzal, hogy a tervei ütköznek Brüsszel elvárásaival, több figyelmeztetést is kapott ugyanis az EU-tól a költségvetési fegyelem betartására. Választási győzelme után még magabiztosan nyilatkozott arról, hogy Magyarországnak nem diktálhatnak külföldről, első brüsszeli útja után azonban egyértelművé vált, hogy nincs esély a Fidesz által hangoztatott lazább költségvetési politikára. Ezek után Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára 2010 júniusában bejelentette, hogy a kormány tartani akarja a még Bajnai Gordon kormánya által kitűzött 3,8 százalékos hiánycélt, és ennek elérésére akciótervet dolgoz ki.

Átírták az ízig-vérig európai törvényt is

Az Országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok 2010-ben több lépésben teljesen átalakították a média és a sajtó működésének jogi kereteit: előbb nyáron megszavazták a médiaalkotmánynak is nevezett törvényt, majd decemberben elfogadták az erre épülő, a sajtó működését részletesen szabályozó törvényt.

A médiatörvényt bírálta az Európai Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és tiltakoztak ellene civil és szakmai szervezetek is, Orbán Viktort pedig élesen bírálták emiatt az Európai Parlamentben. A magyar EU-elnökség indulását beárnyékoló kemény kritikák után Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt mondta: semmilyen módon nem merült fel a médiatörvény megváltoztatásának szükségessége, "egy ízig-vérig európai jogszabályról van szó".

Egy hónappal később, 2011 februárjában aztán a magyar kormány megegyezett az Európai Bizottsággal a médiatörvény módosításáról, és ennek értelmében minden kifogásolt ponton változtatott.

A jegybanktörvényt az EKB elvárásai alakították

A tavaly év végén benyújtott jegybanktörvény miatt az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is aggodalmát jelezte, az Európai Központi Bank pedig arra figyelmeztetett, hogy a jegybanki törvény gyakori módosítása nem egyeztethető össze a jogbiztonság elvével. Többek között a készülő jegybanktörvényre hivatkozva utazott haza idő előtt az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalódelegációja december közepén Magyarországról.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig személyes hangvételű levélben szólította fel Orbán Viktort a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására. Ezek után Matolcsy György múlt héten az EKB elnökének írt levélben sorolta hosszasan, hogy mi mindent épített be a kormány az EKB észrevételeiből a jegybanktörvénybe, amelyet december 30-án fogadott el a parlament. A kormány az EKB 15 észrevételéből 13-at átvett, ragaszkodott viszont ahhoz a lehetőséghez, hogy növelje a monetáris tanács létszámát, illetve az alelnökök számát. Matolcsy György levele szerint ez rugalmasságot biztosít arra az esetre, ha az MNB hatásköreinek bővítése ezt szükségessé tenné.

Milyen ügyekben nem figyelt a kritikákra a kormány?

Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet az ATV-nek adott, a hétvégén sugárzott interjúban azt mondta, az Egyesült Államok csalódott, hogy aggodalmait a magyar kormány nem veszi figyelembe. A nagykövet a múlt héten a Népszabadságnak adott interjúban is beszélt arról, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyta a fékek és ellensúlyok miatti amerikai aggodalmakat több sarkalatos törvény esetében.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter karácsonykor írt levelében azt javasolta, hogy a magyar kormány finomítsa az igazságügyi törvénycsomagban az új bírói hivatal vezetőjének a hatásköreit, bírálta az egyházügyi törvényt az állam által elismert egyházak körének szűkre szabása miatt, és a médiatörvényben is módosításokat javasolt a sajtó szabadságának érvényesülésére hivatkozva.

Elutasító választ adott a miniszterelnök José Manuel Barroso levelére, amelyben az Európai Bizottság a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására kérte. Orbán szerint ebben a kérdésben egyszerű jogértelmezési vitáról van szó az EB és Magyarország között, és ez "nem a világ botránya".