Nem örül Tarlós István keménykedésének a fővárosi Fidesz

2012.01.14. 19:23

Nem akar konfrontálódni a kormánnyal a fővárosi Fidesz-KDNP frakció. Inkább egyezkednének a kabinettel, és nem örülnek Tarlós István főpolgármester egyes politikusok szerint személyeskedő kijelentéseinek. A fővárosi fideszesek szerint Tarlós fenyegetőzése a BKV-leállással, illetve a rendkívüli közgyűlés összehívása nem vitte közelebb Budapestet a közlekedési cég pénzhiányának megoldásához.

"Higgadt, tárgyilagos, észérveken alapuló párbeszédre van szükség" - mondta az [origo]-nak Németh Zoltán, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, miután kedden a pártszövetség Tarlós István vezetésével ötfős delegációt jelölt ki, hogy az tárgyaljon a BKV ügyében a kormánnyal. A főpolgármester ezután a frakció kérésére elhalasztotta a szerdára összehívott rendkívüli közgyűlést, amelynek a BKV "kritikus helyzete" lett volna a témája.

Tarlós István még decemberben jelentette be, hogy február 2-án leállhat a fővárosi tömegközlekedés, ha a BKV nem kap állami támogatást. Még ezelőtt egyeztetéseket kezdeményezett a kormánnyal a közlekedési cég támogatásáról, hiába. Azóta többször is szokatlanul kemény nyilatkozatokat tett. Dühös hangvételű levélben rótta fel például Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, hogy nem jött létre az a találkozó, amelyen a BKV pénzügyi problémáiról tárgyaltak volna, majd azt is nehezményezte, hogy Matolcsy maga helyett Szatmáry Kristóf államtitkárt jelölte az egyeztetésekre.

Tarlós akkor még azt mondta, a Szatmáryval zajló konzultációkat előkészítő tárgyalásoknak tartja, megállapodni ugyanis csak a miniszterrel vagy a kormányfővel lehet. Most szerdán már úgy fogalmazott, nem hárítana el egy miniszteri tárgyalási ajánlatot, megállapodni azonban csak a miniszterelnökkel fog.

A fideszesek nem örülnek

A Tarlóst támogató fővárosi Fidesz-KDNP pártszövetséggel szemben szintén keményebb hangot ütött meg a főpolgármester. Még decemberben mondta, az a dolga, hogy a városért harcoljon, és ha ezért bizonyos ügyekben ütköznie kell politikusokkal, "alkalmasint fideszessel is", megteszi. Januárban aztán a rendkívüli közgyűlés összehívásakor úgy fogalmazott, "ha az állam ezek után is közömbös marad, akkor azokat a politikusokat fogja terhelni a felelősség a BKV leállásáért, akik a társaság helyzetének stabilizálása ellen dolgoznak a parlamentben vagy nyilatkozataikban".

A fővárosi Fidesz-frakció egyik, neve elhallgatását kérő befolyásos tagja a főpolgármester nyilatkozatairól az [origo]-nak azt mondta, "nem okoznak örömet a Fidesznek Tarlós tájékozatlanságból fakadó kijelentései", vagy amikor a "sajtó előtti személyeskedik". Egy nappal a rendkívüli közgyűlés elhalasztásának bejelentése után a főpolgármester is azt mondta, "nem a felturbózott, habosított, sajtó előtti vitákban" látja a lényeget.

Forrásunk nem részletezte, mit ért tájékozatlanságból fakadó kijelentések alatt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonban korábban helyesbítette Tarlóst, aki azt állította, találkozója Matolcsyval azért maradt el, mert a miniszter fáradtságra hivatkozva lemondta. Az NGM ehelyett programtorlódással indokolt. Fideszes forrásunk Tarlós viselkedéséről és a képviselőkkel való korábbi konfliktusairól azt mondta, "lehet ezt az együttműködés irányába és másfelé is tolni, ez a feleken múlik". Ám hangsúlyozta, immár a főpolgármester és a Fidesz-frakció is a BKV problémájával foglalkozik.

Tarlósnak magának kell megoldania

"Nincs dugipénzünk" - mondta az ötfős delegációt vezető főpolgármester szerdán. Tarlós István azt is kijelentette, szerinte nem viták vagy konfrontációk miatt ódzkodik a kormány Budapest megsegítésétől, hanem "nagy valószínűséggel valami egyelőre ismeretlen okból azt hihetik, hogy a fővárosnál komoly átcsoportosítható pénzfeleslegnek kell lennie".

Forrás: MTI/Kovács Tamás

A főváros közlekedési támogatásából a parlamentben korábban több fideszes politikus is lecsippentett volna. Októberben Kósa Lajos debreceni polgármester más nagyvárosok fideszes polgármestereivel olyan módosító indítványt nyújtott be, amely ötmilliárd forintot vett volna el Budapest 32 milliárd forintos tömegközlekedési pénzéből. Az indoklás az volt, hogy a központi büdzsé aránytalanul nagy mértékben támogatja a főváros helyi közlekedését, és indokolatlanul szorítja háttérbe a vidéki városokét".

Tarlós szerdán azt mondta, egyetlen dolog számít: hogy kiderüljön a miniszterelnök számára, nincsenek tartalékok vagy eldugott források Budapesten. Ezt megelőzően Orbán Viktor kormányfő ugyanis az MTI-nek azt mondta, hosszabb távon szerinte fenntarthatatlan, hogy az ország legjobban fejlődő gazdasági térsége ne tudja a szegényebb országrészektől történő forráselvonás nélkül megszervezni saját tömegközlekedését.

Az [origo] információi szerint a miniszterelnök hasonlóan vélekedett a BKV-val kapcsolatban a Fidesz elnökségi ülésén is. Az ülésen elhangzottakat ismerő forrásunk szerint Orbán Viktor azt mondta, a közlekedési cég működésének ésszerűsítésére a főváros a kormányváltás óta nem tett érdemi lépéseket, pedig ezt a problémát magának kell megoldania.

Tarlósék nem voltak eredményesek

"Január 27. a vízválasztó időpont" - mondta a BKV helyzetéről forrásunk. Szerinte addigra mindenképpen megoldást kell találni a BKV finanszírozására, akkor jár le ugyanis a társaság kilencmilliárd forintos hitele. Azt mondta, a városvezetés eddigi "komoly teljesítménye" ellenére sem sikerült eredményt elérni ebben. "Önmagában a szerdai rendkívüli közgyűlés sem hozott volna közelebb egy megállapodást a kormánnyal" - mondta forrásunk, ehelyett inkább intenzív tárgyalássorozatot kezdeményeztek. Szerinte azért volt szükség ötfős delegációra, hogy "a legmagasabb szinteken tárgyaló" főpolgármester mellett alacsonyabb szinteken is lobbizzanak.

Tarlós már jelezte, a főváros nem tudja előteremteni a kormány által zárolt, a büdzséből hiányzó 32 milliárd forintos állami támogatást. A főpolgármester a szerdai rendkívüli közgyűlésen olyan határozatot akart megszavaztatni, amely szerint a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozását a fővárosi önkormányzat és a BKV saját erejéből nem képes megoldani. Mindemellett a közgyűlésre benyújtott előterjesztésében újabb fővárosi források bevonását kezdeményezte, és megszorításokat is kilátásba helyezett.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Az is szerepelt az előterjesztésben, hogy a városvezetés 15 százalékot zárolna saját intézményei működési kiadásaiból (például oktatási, szociális intézményeknél), a BKV finanszírozása ügyében folytatott kormánytárgyalások lezárásáig. Emellett elkészíthetnek egy július 1-jétől életbe lépő évközi, átlag hétszázalékos tarifaemelésre vonatkozó hatásvizsgálatot, sőt szükség esetén konkrét áremelési javaslatot is.

A Fidesz a tarifaemelést kifogásolta

Tarlós Istvánt a fővárosi fideszesek egy hosszúra nyúlt frakcióülésen győzték meg arról, tegyen le a szándékáról, és halassza el a rendkívüli közgyűlést. Fideszes forrásunk szerint azzal érveltek, hogy a január 25-ei közgyűlésig csak pár nap van hátra, így nem veszítenek semmit az elnapolással, a rendkívüli ülés megtartásával pedig nem nyernek.

A Tarlós által benyújtott előterjesztés több olyan kitételt tartalmazott, amelyek a Fidesz frakciója szerint nehezítették volna a megállapodást a kormánnyal. Ilyen lehetett volna az előterjesztésében szereplő hétszázalékos tarifaemelés és az intézmények működési kiadásainak 15 százalékának zárolása. Forrásunk szerint az utóbbit a már jelentős forrásoktól megfosztott intézményrendszer nem is tudná elviselni.

"Nem vitték volna előrébb a tárgyalásokat" - mondta ezekről a megtakarításokról forrásunk. Azt is hozzátette, a tárgyalódelegáció arról akar megállapodni a kormánnyal, hogy oldja fel a főváros 32 milliárdos normatív támogatásának befagyasztását. Szerinte a főváros 20 milliárd forintot még ki tud gazdálkodni a BKV számára, de ezen felül szükség lenne további 20 milliárdra az államtól a működőképességhez. Németh Zoltán frakcióvezető az [origo]-nak azt mondta, a január 25-ére tervezett közgyűlésig meg akarnak állapodni a kormánnyal. "Ahogy egyre szorongatóbbá válik a helyzet a lejáró hitelek miatt, egyre sürgetőbb lesz a megoldás" - mondta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK