Az Európa Tanács is nekiment a kormánynak az egyházi törvény miatt

2012.01.12. 11:43

Martonyi János külügyminiszternek küldött levelében az Európa Tanács emberi jogi biztosa kifogásolja az új egyházi törvényt, amely szerinte emberi jogi alapelveket sért. Az emberi jogi biztos levelére már válaszolt a magyar külügy, ő azonban továbbra is nagyon aggódik.

Az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa szerint a közelmúltbeli magyar törvényalkotás során nem vették eléggé figyelembe az alapvető emberi jogi elveket, és az igazságszolgáltatásra, a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a vallásszabadságra vonatkozó döntések súlyos aggodalmakat váltanak ki.

Thomas Hammarberg, a strasbourgi székhelyű összeurópai szervezet tisztségviselője - Martonyi János magyar külügyminiszterhez intézett, csütörtöki közleményében ismertetett levelében - azt írta, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló új magyar törvény nagy számban foszt meg vallási felekezeteket az egyházi jogállástól. Bár a magyar kormány már választ adott a levélre, Hammarberg továbbra is aggódik.

"A parlament fog a jövőben dönteni a jelentkező felekezet elismeréséről. Az ilyen eljárás, amely politikai testületet bíz meg azzal a feladattal, hogy vallásos hit legitimációját mérlegelje, nem egyeztethető össze az állam semlegességi és pártatlansági kötelezettségével" - szögezte le a közleményben az ET emberi jogi biztosa.

Martonyi János külügyminiszter válaszlevelében azt írta, hogy az eredeti, nyáron elfogadott egyházi törvényt Alkotmánybíróság megsemmisítette, az új törvényt pedig december 30-án fogadta el a parlament. A külügyminiszter levelében azt írja, hogy az új egyházi törvény tizennégy egyházat ismer el, de ez egy nyitott lista, amelyre hamarosan további felekezetek kerülhetnek fel.

Martonyi levele szerint mivel az egyházi törvény első verzióját megsemmisítette az Alkotmánybíróság, ezért a vallási szervezetek nem veszítették el egyházi státuszukat, a parlament februárban dönt erről. A levél szerint az egyházügyi parlamenti bizottság a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával vizsgálja, hogy mely vallási szervezetek kaphatnak hivatalos egyházi státuszt.

Martonyi levele szerint a Magyarországon működő 82 vallási közösségből legalább 37 szervezet pályázik a státuszra. Ezért a külügyminiszter arra kérte az Európa Tanács biztosát, hogy február végén térjen vissza újra a kérdésre.

A közlemény szerint Hammarberg továbbra is nagyon aggódik az Alkotmánybíróság és az ombudsmanok függetlensége miatt is. "Minden demokráciában szükség van a fékek és ellensúlyok rendszerére, és olyan intzéményekre, amelyek kontrollálják a végrehajtó hatalmat" - írta a levélben Hammarberg.

Az [origo] nyáron készített interjút az Európa Tanács főtitkárával, aki akkor azt mondta, hogy a testület figyelni fogja, hogyan alkalmazzák az új alkotmányt Magyarországon. Az interjút itt olvashatja.

Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma. Az Európa Tanács nem az Európai Unió intézménye.

KAPCSOLÓDÓ CIKK