Nem kegyelmezett Magyarországnak az EU

2012.01.17. 14:57

A jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos hivatalának átalakítása és a bírói munka felső korhatárának csökkentése miatt is jogi eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság. Rossz hír a kormánynak, hogy napirendre vettek egy újabb ügyet is, megvizsgálják az igazságügyi rendszer átalakítását is. Egy hónapja van a kormánynak, hogy reagáljon az EU kifogásaira. A bizottság alelnöke szerint módosítani kell az alkotmányt, mielőtt tárgyalni kezd a kormány által kért pénzügyi segítségről az EU és az IMF.

Három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság - jelentette be José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban. Az eljárások a jegybanktörvény, a bírói tevékenység felső korhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége miatt indulnak. Döntött a bizottság arról is, hogy - amint arról korábban beszámoltunk - közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekről is.

Barroso a bizottság kedd kora délutáni ülése után kijelentette: az Európai Unió alapvető értékeit minden tagállamnak be kell tartania. "Nem akarjuk, hogy gyanú árnyéka vetüljön Magyarországra" amiatt, hogy esetleg nem tartja be az unió közös alapértékeit - mondta Barroso, aki szerint ezért "minél előbb oldódnak meg ezek az ügyek, annál jobb". Barroso szerint jövő kedden, január 24-én Brüsszelbe látogat Orbán Viktor miniszterelnök, hogy megvitassa az Európai Bizottság képviselőivel a felmerült aggályokat. Ezt később a kormányfő stábja is megerősítette.

A döntésről kiadott bizottsági közlemény szerint a kifogásolt magyar jogszabályok megkérdőjelezik a jegybank, az adatvédelmi hatóság és az igazságszolgáltatás függetlenségét. A közlemény kiemeli, hogy a bizottság az után döntött az eljárás megindításáról, hogy a kormány nem reagált érdemben korábbi megkereséseire, például Barroso levelére. A bizottság szerint csak a kifogásolt törvények azonnali gyors megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése adhat megnyugtató választ a problémára.

Olli Rehn, a bizottság alelnöke a közleményhez fűzött véleményében kijelentette: "Felszólítom a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ebből következik, hogy felül kell vizsgálni a vonatkozó jogszabályokat, beleértve az alkotmányt. Ennek irányt kell szabni, mielőtt elkezdődnek a tárgyalások az EU-tól és az IMF-től kért pénzügyi segítségről."

Mi az EU baja?

A közlemény részletesen ismerteti a bizottság kifogásait, ezek a következők:

- a jegybanktörvénnyel az a baja a bizottságnak, hogy több ponton sérti az EU alapelveit, amely előírja, hogy a tagállamoknak kötelező egyeztetniük minden, a központi bankjukat érintő jogszabályt az Európai Központi Bankkal. Ezt az alapelvet a bizottság szerint nem csak a jegybanktörvény, de az új alkotmány is sérti. A bizottság szerint probléma, hogy az új jegybanktörvény szerint a kormány közvetlenül befolyásolhatná a monetáris politikát. A jegybanki függetlenséget csorbítja a monetáris tanács tagjainak fizetéscsökkentése is.

- a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését azért kifogásolják, mert sérti a munkaerő diszkriminációjának uniós tilalmát. A bizottság szerint csak még zavarosabbá teszi a döntést, hogy miközben 70-ről 62 évre szállítják le a bírák nyugdíjkorhatárát, az általános korhatár egész Európában, így Magyarországon is emelkedik.

- az adatvédelmi hivatal átalakítása azért problémás a bizottság szerint, mert Jóri András korábbi adatvédelmi biztost hivatali idejének lejárta előtt váltották le, illetve az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az új hatóság vezetőjét a miniszterelnök és az államfő bármikor kénye-kedve szerint menessze.

A bizottság egy hónapot adott Magyarországnak, hogy eloszlassa fenntartásait.

 

 

A közlemény megjelenése után a Kormányszóvivői Iroda annyit közölt: A magyar kormány tudomásul veszi, hogy a bizottság kollégiumi ülésén döntés született néhány magyar törvény EU-joggal való összeegyeztethetőségének az uniós szerződések által előírt eljárás keretében történő vizsgálatáról. Ez lehetőséget ad Magyarország számára, hogy a vitát szakmai alapon, a konkrétumok talajára helyezve folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, a szerződések őrének számító Európai Bizottsággal. Az Európai Bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Így sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel. A Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat. Célunk az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjunk, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjunk.

Mi az a kötelezettségszegési eljárás?

Kötelezettségszegési eljárás azért indulhat az EU tagjai ellen, mert megsértik a közösségi jogot, az Európai Unió működését szabályozó alapelveket. Ilyen eljárást csak az Európai Bizottság indíthat vagy egy másik tagállam kezdeményezhet, de ebben az esetben is a bizottságnak kell eldöntenie, hogy a kifogásolt jogszabály sérti-e az uniós jogot. Ha eljárás indul, akkor a bizottság egy indoklással ellátott figyelmeztetésben felszólítja a tagállamot, hogy határidőre módosítsa a kifogásolt jogszabályt. Ez az első figyelmeztetés.

Ha a tagállam nem tesz eleget a felszólításnak, a határidő lejárta után a bizottság második, végső figyelmeztetést ad ki, amelyben újra jelzi aggályait, és újabb határidőt szab a renitens tagállamnak - általában ez két hónap. Ha ez sem vezet eredményre, akkor az ügy az Európai Bíróság elé kerül, amely jogsértés esetén előírhatja a kifogásolt szabály módosítását, és pénzbüntetést is kiszabhat a renitens tagállamra (részleteket itt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258-260. paragrafusában olvashat).

Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta összesen 225 ilyen eljárást indított az Európai Bizottság, négy ügy el is jutott az Európai Bíróságra. Ítélet egy ügyben sem született, mivel az aktuális kormány végül mindig megváltoztatta a kifogásolt intézkedéseket az unió által elvárt módon, így a bíróság az eljárást minden esetben megszüntette. A Magyarország ellen közel nyolc év alatt indított ügyek száma egyáltalán nem tűnik magasnak, ha mellétesszük, hogy például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban (farkasok és mesterséges megtermékenyítés miatt is berágott a bizottság - az eddigi kötelezettségszegési eljárásokról itt olvashat bővebben).

Másfél éve hadakozik a kormány az EU-val

A magyar kormány a 2010-es választások óta több ügyben is összeütközött az Európai Bizottsággal. Közvetlenül a választások után Orbán Viktor Brüsszelbe utazott, ahol megpróbálta meggyőzni a bizottság elnökét, José Manuel Barrosót, hogy járuljon hozzá a Bajnai-kormány által vállalt hiánycél lazításához. Orbán nem járt sikerrel.

A következő látványos vita a médiatörvény miatt robbant ki. Az Európai Bizottság médiáért is felelős biztosa 2010 decemberében Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek írt levelében jelezte, hogy a bizottság aggályosnak tartja a magyar médiatörvényt. A kormány kezdetben mereven elutasította a bírálatokat, majd 2011 márciusában - a bizottság szakértőivel folytatott egyeztetések után - mégis megváltoztatta a kifogásolt pontokon a jogszabályt. A kormány azzal próbálta leplezni a fordulatot, hogy következetesen azt állította, ezek csak technikai jellegű módosítások, amelyek nem érintik a törvény lényegi részeit.

Tavaly decemberben már Barroso intette meg egy levélben a magyar kormányt. Az Országgyűlés 2011 utolsó ülésnapján fogadta el az új jegybanktörvényt, a bizottság elnöke a jogszabály elfogadása előtt a javaslat visszavonását kérte Orbán Viktornak írt levelében. Az Európai Bizottság szerint a törvény megváltoztatott formájában sérti azt az alapelvet, hogy a jegybanknak függetlennek kell lennie a kormánytól.

Az adatvédelmi biztos pozíciójának megszűnése és az igazságszolgáltatási rendszer reformja (többek között a bírák 62 éves kor utáni nyugdíjazása) miatt Viviane Reding alapjogi biztos pedig még december közepén írt levelet Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszternek, ebben kérdések formájában fogalmazta meg aggályait. Az ombudsman ügyében az [origo] korábbi értesülése szerint Reding informálisan már jelezte is a magyar kormánynak, hogy megindítja a kötelezettségszegési eljárást.

Mit lép a kormány ezután?

Barroso levelére Orbán karácsony előtt még azt válaszolta, "nincs mód, hogy halasztást engedjünk", illetve "a törvény nem tartalmaz semmi olyat, amit jogában vagy módjában állna kifogásolni". Az MTI-nek január 8-án mégis azt mondta, "amennyiben az IMF és az EU érvei megfontolandók, a kormány is kész azokat magáévá tenni, mert nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása". A múlt héten csütörtökön Brüsszelben újságírók előtt úgy fogalmazott, "ha az unió érvei meggyőzőek, a kormány fontolóra veszi a jogszabályok módosítását". Az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszter is megígérte több hazai és külföldi lapnak, hogy Magyarország kész módosítani a vitatott törvényeken.

Az [origo]-nak korábban nyilatkozó kormányzati források azt állítottak, ha valóban megindul a kötelezettségszegési eljárás, akkor a kormány úgy próbálhat védekezni, hogy módosítja a kifogásolt jogszabályokat, miközben azt kommunikálja, hogy ezek jogtechnikai módosítások, a jogszabályok érdemi pontjait nem érintik. A kormányzati stratégiáról itt olvashat részleteket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK