Az adatvédelmi biztos és a bírák nyugdíjazása után az [origo] információi szerint a múlt év végén létrehozott Országos Bírói Hivatal miatt is vizsgálatot indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. Az első két ügyben kedden várhatóan megindul Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárás, a bírói hivatal ügyében egyelőre tájékozódó levélben puhatolózik a kormánynál a bizottság alapjogi biztosa.

Újabb ügyben kezd vizsgálatot Magyarország ellen az Európai Bizottság - értesült az [origo]. Viviane Reding, a bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke információink szerint hamarosan előzetes tájékozódó levelet ír a magyar kormánynak a január 1-jével létrehozott Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének hatáskörei miatt. 

A megszüntetett Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hatásköreit január 1-vel átvevő szervezetet érintő aggályait december 12-i, Navracsics Tibornak írt levelében egyszer már megemlítette Viviane Reding. (Az alapjogi biztos ugyanebben a levélben kért választ a minisztertől azzal a két másik jogszabállyal - az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetésével illetve a bírák idő előtti nyugdíjazását rögzítő törvénnyel - kapcsolatban is, amelyben kedden várhatóan megindítja a kötelezettség-szegési eljárást a bizottság.)

Viviane Reding elsősorban azt kifogásolta, hogy az új testület vezetője kizárólagos hatáskört kap a bírák kinevezésére illetve a bírósági rendszer igazgatására. "Az Országos Bírói Tanács a jelek szerint az Országos Bírói Hivatal elnökének konzultatív testületévé alakul át" - írta a biztos a levélben, hozzátéve, hogy ez  "hatalomkoncentrációnak látszik" a hivatal elnöke kezében.

A biztos aggályaira válaszolva Navracsics Tibor decemberben azt írta, hogy "a kormány azért vetette el az eddigi testületi irányítást, mert a havonta egy alkalommal ülésező Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem volt képes kezelni az azonnali döntést igénylő helyzeteket." A miniszter arra is hivatkozott, hogy az OIT-tagok egyéb tisztségük mellett látták el tagsági feladataikat, a tanács bíró tagjai pedig többnyire a bírósági vezetők közül kerültek ki, akik felett az ellenőrzést, a munkáltatói jogokat maga az OIT gyakorolta; tehát a vezetők önmagukat ellenőrizték.

A bizottság újabb, immár hivatalos megkeresése arra utal, hogy a miniszter válaszát a biztos nem találta kielégítőnek. Ha a kormány immár hivatalos válaszát sem találja annak a bizottság, akár ebben az ügyben is kötelezettség-szegési eljárás indulhat a későbbiekben Magyarországgal szemben.

Az országgyűlés - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény elfogadásával - november 28-án döntött arról, hogy januártól elválik a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének személye, illetve, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnökének igazgatási jogkörei az OBH elnökéhez kerülnek. Utóbbi szervezet vezetőjének  hatáskörébe került a bírák és bírósági felsővezetők kinevezése is, a hivatal vezetője pedig  Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság korábbi elnöke, a Fidesz EP-képviselője, Szájer Józsefnek felesége lett.

Az OBH elnökének hatáskörei miatt Orbán Viktornak írt decemberi levelében aggodalmát fejezte ki az amerikai külügyminiszter is. Hillary Clinton levelében utalt Viviane Reding észrevételeire is, illetve megjegyezte, hogy véleménye szerint a szabályozás "a bírói függetlenséget őrző nagyon fontos fékeket és ellensúlyokat iktat ki a rendszerből."