Orbán ismét gyors válaszokat ígért Barrosónak, de nem enged mindenben

A magyar kormányfő ragaszkodik a jegybankelnök eskütételi kötelezettségéhez, és nem emelné meg a fizetését sem. Az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval két órán át tárgyalt Orbán Viktor, a legtöbb kérdésben engedett. A magyar kormányfő támogatja, hogy Magyarország csatlakozzon a szorosabb költségvetési összefogáshoz. Az egyeztetések folytatódnak.

Gyors válaszokat ígért az Európai Bizottságnak a magyar sarkalatos törvényeket érintő felvetéseire Orbán Viktor - mondta a Reuters hírügynökség szerint José Manuel Barroso.

További egyeztetések szükségesek - erről állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedden délután. A magyar kormányfő azokról a magyar törvényekről tárgyalt Brüsszelben, amelyek miatt a bizottság - miután korábban többször is aggályait hangoztatta - január közepén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

A kormány.hu-n délután öt óra óta kint volt egy cikk arról, hogy 17.30 és 18 óra között kezdődik a miniszterelnök sajtótájékoztatója, amelyet élőben lehet követni a portálon. Két órán keresztül ugyanakkor csak az üres videoablak látszott az oldalon, végül negyed nyolc után azt is levették, és "az oldal nem található" felirat volt csak olvasható a lejátszó, illetve a korábbi cikk helyén.

José Manuel Barroso és Orbán Viktor kézfogója a tárgyalás előtt

A közel két óráig húzódó találkozó után Orbán Viktor a helyszínen várakozó újságíróknak a Hvg.hu tudósítása szerint azt mondta, bizonyos dolgokban sikerült megállapodni, de maradtak még nyitott kérdések. A miniszterelnök szerint vannak jogi kérdések, amelyekben a magyar kormány párbeszéd nélkül elfogadja az Európai Bizottság véleményét, mert nem stratégiai kérdésekről van szó. Például a Magyar Nemzeti Bankot nem fogják összevonni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, és törlik az erről szóló jogszabályt is, ahogyan a jegybank monetáris tanácsának ülésén sem vesznek részt a kormány delegáltjai. Szintén el tudja fogadni a magyar fél a brüsszeli jogi észrevételeket a monetáris tanács tagjainak felmentésével kapcsolatban. (A monetáris tanács úgynevezett külsős tagjainak, vagyis az elnökön és az alelnökökön kívüli tagjainak felmentését a parlament gazdasági bizottsága is kezdeményezheti a decemberben elfogadott törvény értelmében.) Nem enged viszont a kormány a nemzeti bank elnökére is vonatkozó kétmillió forintos fizetésplafonból és abból, hogy az MNB elnöke az alaptörvényre tegyen esküt.

Orbán elmondta, hogy nem kell a parlamentet rendkívüli ülésszakra összehívni, a kérdések a február 13-án kezdődő normál tavaszi ülésszakon rendezhetők.

Barroso a megbeszélésen azonban megerősítette, hogy gyors választ vár a magyar féltől az Európai Bizottság múlt héten felvetett aggodalmaira a magyar és az uniós joganyag eltérését illetően. A végrehajtó EU-testület kész azonnal értékelni a magyar válaszokat, amint azok megérkeznek hozzá. Barroso arról is biztosította tárgyalópartnerét, hogy a bizottság a magyar hatóságok rendelkezésére áll a felvetett problémák megoldásának segítésében.

A miniszterelnök ugyancsak megoldást lát körvonalazódni az adatvédelmi ombudsmani poszt vitatott megszüntetéséről. A bírák 62 évesen történő kötelező nyugdíjaztatásáról azt mondta, az nyugdíjkérdés, és azt várják a bizottságtól, hogy mutassa ki a diszkriminációt.

A tárgyalás részleteit ismerő kormányzati forrás megerősítette a hvg.hu értesüléseit. Megítélése szerint a tárgyalás minden szempontból konstruktív hangnemben zajlott, és sikerül megnyugtató választ adni az összes kifogásolt kérdésre. Ezekben az ügyekben egyébként szakértők már dolgoznak a megoldáson - mondta kormányzati forrásunk.

Orbán derűlátó

Orbán optimistán nyilatkozott az EU-val és az IMF-fel való esetleges tárgyalásokról. Derűlátónak mondta magát a kormányfő az MTI tudósítása szerint azzal kapcsolatban, hogy hamarosan megkezdődhetnek a megbeszélések. Annyit mondott csupán Orbán, hogy mi készen állunk a tárgyalások elkezdésére.

Orbán már csatlakozna az uniós pénzügyi paktumhoz

Orbán Viktor kitért arra is, hogy javasolni fogja az Országgyűlés illetékes bizottságának, hogy Magyarország csatlakozzék a készülő uniós pénzügyi paktumhoz. (A paktumot a december közepi uniós csúcstalálkozón vitatták meg, először Orbán nemet mondott rá, aztán később ez talánra változott, aztán a magyar diplomácia azt kommunikálta, hogy a parlamentre bízza a döntést. A paktum szigorúbb költségvetési politikát és a nemzeti költségvetések harmonizálását akarja kikényszeríteni.)

A pénzügyi paktumhoz az eurózónán kívüli EU-országok is csatlakozhatnak majd, de a szövegezési munka során megerősödött az az elem, hogy a következményeket a paktumhoz csatlakozóknak csak az euróövezetbe való belépés után kell majd viselniük.

Szintén a paktumhoz való magyar csatlakozás mellett szól - tette hozzá Orbán -, hogy a tervezetben már nincs benne az adóharmonizáció terve.

Orbán bármiben engedhetett volna

A jegybank függetlenségével, a bírák idő előtti nyugdíjazásával, illetve az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályozással kapcsolatban a kormány hétfőn lényegében szabad kezet adott a miniszterelnöknek, vagyis nem volt olyan pontja a kifogásolt törvényeknek, amelyben a kabinet ne lenne hajlandó engedményekre.

Az előzetes információk szerint Orbán Viktor "kompromisszumkészsége maximumával" készült a bizottság elnökével történő egyeztetésre, a magyar kormányhoz közeli forrásaink viszont Barroso "durváskodására" számítottak, mert az Európai Parlament szerintük "erős nyomást gyakorol a bizottságra, hogy mutasson tekintélyt".

A megbeszélés előtt nem sokkal az [origo] forrásai a jegybanki vezetők alkotmányra tett esküjéről és a rájuk is vonatkozó kétmilliós bérplafonról azt mondták, bár "bőséggel vannak érveink, hogy ilyen dolgokba miért nincs joga beleszólni a bizottságnak", ezekben sem keménykedik a miniszterelnök, ha úgy látja, hogy a módosítás szükséges a bizottsági megállapodáshoz.

Az EP elnöke konfrontációról beszélt

A miniszterelnök délelőtt találkozott, az Európai Parlament őt korábban sokszor kritizáló, újonnan megválasztott szocialista elnökével. A német Martin Schulz a találkozó után azt mondta, nyitott szellemű és gyümölcsöző megbeszélést folytattak, sok kérdésben azonban nem értettek egyet. Kölcsönös tisztelet és kölcsönös konfrontáció jellemezte a találkozót - mondta Martin Schulz.

"Az Európai Uniónak figyelembe kell vennie, hogy Orbán úr okos ember, neki azonban azt kell figyelembe vennie, hogy az európaiak sem buták" - mondta Schulz. Szerinte Orbán Brüsszelben nagyszerűen alkalmazza az európai retorikát, miközben Budapesten ugyanezt a retorikát ostorozza. Azt mondta, Brüsszelnek olyan módon kell visszatérítenie Orbánt az európai értékekhez, hogy azt a miniszterelnök ne a saját előnyére használja ki és ne fordítsa a tömegeket az Európai Unió ellen.

Konszolidációs politika folyik ma Magyarországon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Schulzcal közös sajtótájékoztatóján. Orbán szerint az országban változik a hangulat, eddig az uniópárti álláspont volt jelentős többségben, és jelenleg azon dolgozik, hogy ezen a nyomvonalon tartsa a szavazókat, de ez egyre nehezebb.

A magyar kormányfő sajtófőnökének közleménye szerint a két politikus egyetértett abban, hogy "jelen helyzetben bármilyen további külső politikai nyomásgyakorlás Magyarországra káros hatásokkal járhat, beleértve az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását is". Az uniós alapszerződés 7. cikke azt mondja ki, hogy egy tagállam egyes jogait fel lehet függeszteni, ha megállapítják, hogy fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének a veszélye. Havasi Bertalan közleménye szerint a magyar kormányfő és a szocialista házelnök abban is egyetértett, hogy egyenként végig kell nézni a vitatott ügyeket, és ahol szükséges, tovább kell tárgyalni és jogi mederben kell tartani a vitákat.

Orbán Viktort Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is fogadta hivatalában - áll a Miniszterelnökség közleményében. Találkozójukon az európai fiskális és stabilitási paktum helyzetéről volt szó. A miniszterelnök szerint a magyar szempontból fontos szakaszok megfelelően alakulnak a tervezetben, így elhárulhat minden akadály az elől, hogy a magyar Országgyűlés - a szükséges vita lefolytatása után - támogassa a megállapodást. Orbán Viktor kifejtette: mindezek alapján minden esély megvan arra, hogy sikeres legyen a jövő heti uniós csúcstalálkozó.

Magyar kompromisszumjavaslatok

A jegybanktörvénnyel kapcsolatban egyébként a miniszterelnök már többször - például pénteken, két nappal a strasbourgi európai parlamenti vita után - világossá tette, hogy a kormány hajlandó elfogadni a bizottság kifogásait, a bírák idő előtti nyugdíjazása ügyében pedig Répássy Róbert államtitkár vezetésével egy delegáció tárgyal a múlt hét óta a lehetséges megoldásokról. Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter a Magyar Rádiónak szerdán reggel azt mondta, biztosan nem kell módosítani az alaptörvényt a bírák nyugdíjkorhatára ügyében, ugyanis a kormány szerint a kérdés a nyugdíjreform része, és a cél az, hogy az általános nyugdíjkorhatár valóban általános legyen. Úgy vélte, közös megoldás születhet az ügyben, például kitolhatják azt az átmeneti időszakot, amely arra szolgál, hogy ne egyik napról a másikra kelljen szembesülniük az érintett bíráknak azzal, hogy 70 helyett 62 éves korukban kell nyugdíjba menniük. Navracsics Tibor elképzelhetőnek nevezte azt is, hogy egyedi kérelem alapján 62 évesnél idősebb szakember is bíró maradhasson.

Az [origo] információi szerint a kormány előzetesen arrafelé tolta volna az adatvédelmi hatóság függetlenségét érintő bizottsági aggályokkal kapcsolatos tárgyalásokat, hogy hajlandó lenne kivenni a júliusban elfogadott törvényből a hatóság elnökének felmentéséről rendelkező passzust. A kifogásolt törvényrész kimondja, hogy a hatóság elnökének felmentését a miniszterelnök kezdeményezheti abban az esetben, ha a szervezet vezetője nem képes ellátni vagy megítélése szerint nem jól látja el feladatát.

Menet közben finomodó álláspontok

Ahogy arról az [origo] korábban beszámolt, a kormány azért kezeli kiemelten a bizottsággal való megegyezést, mert a testület vezetője és több más biztos is világossá tette, a kifogásolt jogszabályok és azon belül is elsődlegesen a jegybanktörvény módosítása a feltétele annak, hogy a magyar kormány megkezdhesse az IMF-EU közös hitelkeretéről szóló tárgyalásokat.

A kormányzati álláspont az elmúlt egy hónapban rohamosan és a gazdasági helyzet súlyosbodásával egyenes arányban finomodott: José Manuel Barroso december közepi, a jegybanktörvény-végszavazás elhalasztását kérő levelére Orbán Viktor karácsony előtt még azt válaszolta, hogy "nincs mód, hogy halasztást engedjünk", illetve "a törvény nem tartalmaz semmi olyat, amit jogában vagy módjában állna kifogásolni". Az MTI-nek viszont január 8-án már arról beszélt, hogy "ha az IMF és az EU érvei megfontolandóak, a kormány is kész azokat magáévá tenni, mert nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása".

Michael Spindelegger osztrák alkancellár-külügyminiszterrel folytatott múlt pénteki megbeszélése után Orbán Viktor pedig már azt is kijelentette, hogy "a jelenlegi felfokozott hangulatban a magyar kormány olyan pontokon is hajlandó az Európai Bizottság kérésének megfelelően változtatni bizonyos jogszabályokon, amelyek meggyőződése szerint nem ütköznek az európai jogba".

Matolcsy 3 százalék alatti hiányt ígért

Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei az Orbán-Barroso találkozó előtt néhány órával megerősítették az Európai Bizottságnak azt az értékelését, hogy Magyarország eddig nem hozott elegendő intézkedést annak érdekében, hogy államháztartási hiányát tartósan az unióban előírt 3 százalékos küszöb alatt tartsa.

A brüsszeli találkozót követő sajtótájékoztatón Margrethe Vestager, az elnöklő dán miniszter hozzátette: ez lehetővé teszi a bizottságnak, hogy további lépéseket tegyen a Magyarország ellen túlzott deficit miatt folyó eljárásban.

Olli Rehn, a brüsszeli bizottság pénzügyi felelőse az ülésen megismételte a végrehajtó testület azon álláspontját, hogy a tavalyi és idén várható kedvező hiánymutató elsősorban egyszeri intézkedéseknek köszönhető, és nem garantál hosszabb távon fenntartható deficitkorlátozást.

A magyar delegációt vezető Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az MTI szerint a találkozón azt hangsúlyozta, hogy a kormány nehéz gazdasági helyzetet örökölt, az ország gazdasága nyomás alatt van, és ezért a hagyományostól eltérő intézkedéseket is kénytelen volt alkalmazni az államháztartás konszolidálásának érdekében. A magyar miniszter uniós források szerint azt is kiemelte, hogy az országban átfogó szerkezeti reform folyik, és ennek köszönhetően a szerkezeti egyenleg is javulni fog. Megerősítette azt is, hogy idén a hiány az előírt háromszázalékos uniós küszöb alatt marad.

Matolcsy György Brüsszelben azt mondta, jelenleg is nagyon közel van a magyar kormány és a bizottság várakozása, hiszen Olli Rehn pénzügyi biztos most is megerősítette, hogy a végrehajtó testület 3,25 százalékos hiányt prognosztizál 2013 végére, a kormány pedig úgy számol, hogy a deficit a háromszázalékos küszöb alatt marad. Hozzátette: szorosan együtt kíván működni a brüsszeli bizottsággal, hogy tovább javuljanak a mutatók, és a kormány minden szükséges döntést meghoz annak érdekében, hogy a hiány ne érje el a küszöböt.

Matolcsy György azt mondta, optimista, hogy az ország elkerülheti a deficiteljárás során elvben alkalmazható szankciókat, azaz a kohéziós támogatások kifizetésének ideiglenes felfüggesztését.