Matekozás borítja fel a kormány szigorú egyetemi keretszámait

2012.01.31. 7:35

Határozott döntéssel szabta meg a keretszámokat a kormány az egyetemeken és főiskolákon, de könnyen lehet, hogy egyszerű matematikai okokból kénytelen lesz módosítani rajtuk. Ha több diák ér el ugyanannyi pontot a felvételin, akkor ugyanis nehéz lesz tartani a megszabott kereteket. Így pontszámítási játék és alkudozás kísérheti a végleges keretszámok meghúzását.

"Biztosan nem tudják úgy megoldani, hogy ezt a számot egész pontosan tartani lehessen" - mondta az [origo]-nak a januárban kihirdetett felsőoktatási keretszámokról Szabó István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatási dékánhelyettese. Az országosan összesen száz államilag támogatott joghallgatói hely felét, ötvenet kapta meg az egyetem a kormánytól

Az [origo]-nak több, a felvételi eljárás gyakorlati részében jártas felsőoktatási vezető is azt mondta, a szűkre szabott keretszámok problémát okozhatnak a felvételi eljárás záró szakaszánál, a ponthatár meghúzásánál.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január közepén jelentette be, hogy a tavalyinál jóval kevesebb, összesen 34 ezer diák képzését fizeti ki teljes egészében az állam szeptember elsejétől. 2011-ben még 53 500 államilag finanszírozott hely volt. A felsőoktatási reform leghátrányosabban a gazdasági és a jogi képzéseket érintette, az összes egyetemen mindössze 250 közgazdász és száz jogász képzését fizeti az állam.

Gazdasági képzésekre tavaly még 4900 hallgatót vehettek fel ingyenes helyekre az egyetemek és főiskolák, vagyis a közgazdászképzés államilag finanszírozott helyeit csaknem a huszadára vágták vissza. Tavaly még nyolcszáz jogászt képeztek állami pénzen, ez a szám csökken most százra. A száz helyet két intézmény, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem között fele-fele arányban osztották szét.

Az államilag finanszírozott képzések új keretszámait a felsőoktatási intézmények és a hallgatói érdekképviseletek is élesen kritizálták. A Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is kevésnek tartotta az ingyenes keretszámokat, és azok megváltoztatására kérte a kormányt.  Hoffmann Rózsa január 23-ai sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, itt volt az ideje átállni egy olyan rendszerre, amelyben nagyobb szerepet vállalnak azok a hallgatók, akik befektetésként vesznek részt valamilyen képzésben.

Egy pontszámra tucatnyi felvételiző

Az [origo] által megkérdezett szakemberek szerint elképzelhető olyan helyzet, hogy a kormánynak kell változtatnia az államilag támogatott képzések keretszámain. A ponthatárok meghúzásánál ugyanis gyakran megtörténik, hogy a felvételizők között pontegyenlőség van, és ez arra kényszerítheti a ponthatárokról döntő Oktatási Hivatalt (OH), hogy a januárban bejelentettnél valamivel több vagy kevesebb felvételizőt vegyen fel egy-egy államilag finanszírozott szakra.

A Pázmány dékánhelyettese, Szabó István szerint ezt az okozza, hogy egypontnyi különbség a ponthatárok meghúzásánál több felvételiző bekerüléséről és kimaradásáról is dönthet. Az általa hozott példa szerint, ha egy képzésre 430 pont a bekerülési ponthatár, az jelentheti azt, hogy mondjuk 40 fő kerül be a képzésre, mivel ennyien elérték az adott pontszámot, viszont ha a bekerülési határt egy ponttal, 429 pontra csökkentenék, abban az esetben elképzelhető, hogy mondjuk 60 fő kerülne be ugyanarra a képzésre. "Előfordulhat ugyanis, hogy 15-20 fő is ugyanannyi pontot ér el" - magyarázta a dékánhelyettes.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A kihirdetett keretnél valamivel több vagy kevesebb felvételiző is berkülhet

"Elvileg számolni kell vele ott, ahol ilyen szűkített helyek vannak" - mondta az [origo]-nak Sturcz Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem gazdaság- és társadalomtudományi karának oktatási dékánhelyettese a pontegyenlőség kialakulásáról. Hozzátette, minél kisebbek a keretszámok, annál nagyobb valószínűsége van az összecsúszásnak.

Az államnak kell rábólintania

Völgyesi Levente, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar felvételi irodájának vezetője az [origo]-nak azt mondta, a januárban bejelentett változtatásokkal a rendszer hasonló módon fog működni, mint 2007 előtt. Akkor már decemberben kihirdették a következő évre érvényes keretszámokat, az államilag támogatott és a költségtérítéses helyek megoszlása pedig változott a júliusi ponthatárhúzásnál.

Ezzel szemben 2007-től mostanáig csak irányszámokat tettek közzé a decemberben megjelenő felvételi tájékoztatóban, amely egyrészt nem határozott meg pontos keretszámot, csak minimum és maximum felvehető hallgatói számot, másrészt az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésekre együttesen vonatkozott. Ebben az időszakban a végleges számok a júliusi ponthatárhúzásnál derültek ki.

Völgyesi szerint a 2007 előtti rendszerben volt olyan, hogy egy-egy pontra többtucatnyi hallgató is jutott, és emiatt túllépték a keretszámokat. A keretszám módosítását azonban a minisztériumnak kell engedélyeznie. Ha nem hagyják jóvá, akkor kevesebb hallgatót tudnak csak felvenni államilag támogatott képzésre.

"Játszani" fognak a ponthatárokkal

Szabó szerint az Oktatási Hivatal úgy próbálja kiküszöbölni a pontegyenlőségből fakadó problémákat, hogy az egyes szakok között "egy kicsit játszik" a ponthatárokkal és az államilag támogatott hallgatói létszámmal, hogy tartani tudja magát a kiosztható helyek számához. Ez azt jelenti, hogy a hasonló szakokat indító intézmények ponthatárait az OH a jelentkezők számát figyelembe véve változtatja. Egy-egy pontnyi különbség ugyanis mást jelent a különböző egyetemek esetében. Van, ahol a ponthatár csökkentésével négy államilag támogatott férőhelyet szabadít fel az OH, máshol azonban lehet, hogy csak kettőt.

Ez attól függ, hogy hány jelentkező szerzett az adott szakon azonos pontszámot. Ezzel a hivatal a kormányzat igényeinek és a költségvetésben biztosított pénzösszegnek megfelelően próbálja majd befolyásolni, hogy egy bizonyos intézménybe hány felvételiző kerüljön be államilag támogatott képzésre. Szabó hangsúlyozta azonban azt is, hogy az OH játéka csupán azt jelenti, hogy a pontszámegyenlőségből eredő ingadozásokat a rendszer egészében kiegyensúlyozza.

A 2012-ben bevezetett változás szerinte az eddigi rendszerhez képest az, hogy a kormány már most pontosan lebontotta az egyes intézményekre az államilag támogatott keretszámokat. A jogászképzés esetében például az eddigi nyolcszáz helyett a már említett száz államilag finanszírozott hely marad.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A minisztérium dönti el, hogy több legyen, vagy kevesebb

"Egy lottónégyesnek felelne meg, ha pont ötven főnél lenne a pontszámváltás" - mondta Szabó. Szerinte ugyanis az OH nem fogja tudni pontosan az ötvenedik jelentkezőnél meghúzni a vonalat akkor, ha az 51. is ugyanannyi  pontot ért el. "Mi alapján döntenék el, hogy ki kerül be? A szemük fénye szerint vagy ábécésorrendben?" - kérdezte Szabó, és hozzátette, ha pontegyenlőség alakul ki, "akkor azonos pontszámmal vagy mindenkit fel kell venni, vagy senkit".

A dékánhelyettes ezért azt várja, hogy a jelentkezők által elért pontszámoktól függően néhány százalékos mértékben csökkenteni vagy növelni fogják az államilag támogatott férőhelyeket. Azt is hozzátette, hogy a várható keretszám így is meg fogja közelíteni a januárban bejelentett férőhelyek számát.

A jogászképzés esetében például Szabó szerint az történhet, hogy az államilag támogatott férőhelyekkel rendelkező két intézmény, az ELTE és a Pázmány közül az egyik több férőhelyet, a másik kevesebbet fog kapni. Az is elképzelhető azonban, hogy mindkét helyre ötvennél valamivel több embert fognak felvenni, a különbséget pedig egy olyan képzési területtől vonják el, amelyre a vártnál kevesebben jelentkeztek.

Alku tárgya

"Ilyenkor meg kell alkudni" - mondta Völgyesi a pontegyenlőségről, és hozzátette, ennek pénzügyi vonzata is van mind az állam, mind az egyetem számára. Szerinte a változtatások annyiban segítenek ezen, hogy ötszázra emelik a megszerezhető pontok számát, így "talán nagyobb lesz a szórás". A korábbi években szerinte "komolyabb mozgástér" volt, ugyanis országos keretszámokat határoztak meg, amelyek csak képzési területekre voltak lebontva, nem pedig intézményekre. A felvételi tájékoztatókban is irányszámok szerepeltek, amely miatt ingadozhatott az államilag támogatott képzésre felvettek száma.

"Ha előre meg van határozva ötven fő, akkor főszabály szerint 51 fő nem lehet" - mondta Völgyesi. Hozzátette, szerinte racionálisabb döntés lenne megadni például plusz négy főt, mint hogy elveszítsenek tizenötöt. Azt is elképzelhetőnek tartja, ha olyan szakról csoportosítanának át helyeket, ahová nem került be a keretszámot elérő számú jelentkező, és maradtak szabad helyek. Azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási intézmény nincsen döntési helyzetben, csak javaslatot tehet, a döntés az OH-é és az államtitkárságé. "Ha a hivatal azt mondja, hogy nem, akkor az kőbe van vésve" - mondta.

A képzési területeken belül ugyan a felsőoktatási intézmény javaslatot tehet a szakokra lebontott keretszám-felosztásra, de Völgyesi szerint így sem biztos, hogy ez az esélylatolgatások szerint alakul. Szerinte bonyolult az eljárás, és sok mindent figyelembe kell venni. Ilyen például az egyes képzések utáni állami normatíva nagysága, az oktatói állomány megoszlása, a rendelkezésre álló egyetemi infrastruktúra kapacitása, az adott szakkal kapcsolatos oktatói vagy munkaerő-piaci visszajelzések.

Forrás: MTI/Bruzák Noémi
"Ha a hivatal azt mondja, hogy nem, akkor az kőbe van vésve"

"Ha egy intézmény valami miatt preferál egy szakot, mert például szerződésben áll egy vállalattal, akkor azt a képzést színvonalasan kell működtetnie, és nem vehet el helyeket annak a rovására" - mondta Völgyesi. Azt is hozzátette, hogy a jogászokra konkrét államilag támogatott keretszámok vonatkoznak, de más képzési területek esetében nem ennyire egyértelmű a helyzet, ugyanis azok akár három-négy szakot is magukba foglalhatnak, és az intézmények tesznek javaslatot az államilag támogatott helyek szakok közötti elosztására.

A hibátlanul felvételizők is bekavarhatnak

Az Országos Felsőoktatási Információs Központ adatai szerint az elmúlt két évben az ELTE és a Pázmány jogi karán is előfordult olyan, hogy egymást követő pontszámokat jelentős mennyiségű felvételiző ért el. Az ELTE jogászképzésére például 2011-ben 427 pont volt a minimális bekerülési ponthatár. Éppen ezt a pontszámot összesen tizennégyen érték el, közülük nyolcan úgy, hogy első helyen jelölték meg a képzést. 426 pontot már 24-en értek el, közülük első helyen tizennégyen jelölték meg az ELTE-t. Ez azt jelenti, hogy ha egy ponttal feljebb húzzák meg a ponthatárt, az legalább nyolc felvételizőt zár ki az államilag támogatott képzésből, ha eggyel lejjebb, az pedig plusz tizennégy emberrel növelte volna a bekerülők számát.

Az adatok szerint a legnagyobb eltérés a pontszámok között 22 főt tett ki, ha a szakokat az első helyen beírt jelentkezőket vesszük alapul. Mivel az elmúlt években mindkét egyetem jogi karára magas volt a bekerülési ponthatár, ezért csak a 350 pont feletti statisztikákat kértük ki, de ezeknél szinte minden pontszám mellett több jelentkező is szerepelt, olyan pedig, hogy egy bizonyos pontszámot egyetlen felvételiző sem ért el, csupán 467 pont felett fordult elő.

A pontegyenlőség még egy esetben okozhat problémát a felvételi során: ha túl sok felvételiző éri el a maximális pontot. Ilyenkor ugyanis szintén pontegyenlőség alakul ki, csak már nincs hová emelni a ponthatárokat. Ezt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is szóvá tette januári közleményében. "Nem látjuk a megoldását annak a problémának sem, hogy amennyiben a keretet meghaladó létszámú felvételiző éri el a maximum ponthatárt (az előző évek felvételi ponthatárai jellemzően e szakokon voltak a legmagasabbak), milyen módon lesz rendezve felvételük" - írják a jog- és igazgatástudományi, valamint a gazdaságtudományi képzési területre utalva.

Az Információs Központ által az [origo]-nak megküldött adatokból kiderül, hogy 2010-ben 181, 2011-ben pedig 158 felvételiző ért el maximális ponthatárt országos viszonylatban.  Az ELTE és a Pázmány jogászképzésére azonban csak a töredékük jelentkezett, 2010-ben összese hatan a két képzésre, 2011-ben pedig csak egyetlen ember. Az [origo] által megkérdezett szakemberek közül többen is matematikailag reálisnak, egyébként azonban bizonytalannak nevezték azt, hogy az államilag finanszírozott keretet meghaladó számú felvételiző ér el maximális pontszámot a felvételin, és azt is hozzátették, hogy nem számolnak előre ezzel az eshetőséggel.

KAPCSOLÓDÓ CIKK