Századvég: A magyarok többsége nem akar szorosabb összefonódást az EU-ban

A magyarok kevesebb mint fele tartja hasznosnak EU-tagságunkat a Századvég közvélemény-kutatása szerint. A megkérdezettek többsége pedig elutasítja Magyarország és az Európai Unió közötti együttműködés és integráció további erősítését.

Kedvezőtlenül alakul az Európai Unió és Magyarország uniós tagságának a megítélése a magyar választópolgárok körében a Századvég közvélemény-kutatása szerint. A január közepén készített felmérés szerint a lakosság 49 százaléka véli Magyarország számára előnyösnek hazánk EU-s tagságát, 38 százalék inkább hátrányosnak tartja, további 13 százalék pedig nem tudja megítélni, hogy a tagság előnyös vagy hátrányos-e. A választópolgárok mindössze 34 százaléka gondolja úgy, hogy tovább kell erősíteni Magyarország és az EU együttműködését, 58 százalék viszont nem támogatják a további integrációs törekvéseket.

A Századvég közleménye szerint politikai önbesorolás szerinti bontásban egyértelműen kirajzolódik, hogy a magukat baloldalinak vallók az országos átlaghoz képest kevésbé ítélik hátrányosnak (22 százalék) Magyarország EU-s tagságát, míg a középen állók és a jobboldali szavazók átlagon felüli mértékben (43 százalék és 44 százalék) inkább hátrányosnak gondolják. Az integráció erősítésének kérdésénél ugyanez a tendencia figyelhető meg. A baloldali szavazók többsége (53 százalék) inkább az integráció erősítése mellett teszi le a voksát, míg a középen állók (60 százalék) és jobboldaliak (73 százalék) abszolút többsége az együttműködések erősítése ellen foglal állást.

Az országos átlaghoz képest baloldali pártok szavazói jellemzően kevésbé tartják hátrányosnak az EU-s tagságot (DKP 14 százalék, LMP 17 százalék és MSZP 29 százalék), ugyanakkor itt a szocialistáknál a legmagasabb az EU-szkeptikusok aránya. A további integrációval kapcsolatban egyedül a Demokratikus Koalíció szimpatizánsainak többsége (67 százalék) vélekedik pozitívan, a többi baloldali vagy liberális párt esetében ez a kérdés inkább már megosztottságot eredményez. A Fidesz-szavazók 70 százaléka, a Jobbik szimpatizánsainak több mint négyötöde (82 százalék) úgy véli, hogy Magyarországnak nem kellene tovább mélyítenie az együttműködést az unióval.

Az egyre alacsonyabb státuszú megkérdezettek egyre magasabb arányban vélik inkább hátrányosnak az EU-s tagságot. A legfiatalabb és a legidősebb korosztályok jellemzően inkább EU-pártiak. A köztes életkori kategóriákban viszont jelentősen magasabb, az országos átlagon felüli az unió elutasítottsága: a 30-39 évesek 46 százaléka, a 40-49 évesek 51 százaléka és az 50-59 évesek 45 százaléka véli inkább hátrányosnak Magyarország európai uniós tagságát.