Február 24-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt a felsőoktatási intézményekbe - közölte az oktatási államtitkárság csütörtökön. Az eddigi február 15-i határidő meghosszabbítását kérte csütörtökön a hallgatók érdekképviselete, és Szabó Máté ombudsman is kevésnek tartotta a kéthetes felkészülési időt a felsőoktatási keretszámok kihirdetése után.

"Az oktatási államtitkárság tájékozódott a középiskolások körében, hogy kellő ismerettel rendelkeznek-e a  felsőoktatásba lépés új feltételeiről. A kapott információk alapján úgy döntött, meghosszabbítja a felvételi jelentkezési határidőt, ily módon biztosítva a tanulóknak és családjuknak, hogy minél megfontoltabban dönthessenek a továbbtanulásról" - közölte csütörtökön az oktatási államtitkárság.

A döntés szerint legkésőbb február 24-én éjfélig kell a jelentkezéseket elektronikusan, illetve hagyományos módon postára adni - olvasható a közleményben. Az eredeti határidő február 15-e lett volna, így viszont a diákoknak kilenc nappal több idejük lesz, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézménybe adják be felvételi kérelmüket.

A HÖOK és az ombudsman is bírálta a rövid határidőt

Az eddigi határidőt csütörtökön többen is bírálták, és a határidő meghosszabbítását kérték. Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke azt mondta, azért tartják szükségesnek a február 15-i határidő meghosszabbítását, mert szerintük nem elegendő a rendelkezésre álló idő.

A felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése január 31-én jelent meg, az idei, intézményekre, képzési területekre és szakokra lebontott keretszámokat pedig január 20-án hozta nyilvánosságra az államtitkárság. A HÖOK elnöke szerint fontos, hogy a diákoknak és családjuknak "elegendő idő álljon rendelkezésre egy ilyen komoly döntés meghozatalára, ami a megváltozott körülmények között még nehezebb, mint az elmúlt években".

Szabó Máté ombudsman szintén csütörtökön közölte: szerinte sérülnek a felsőoktatási felvételi előtt álló fiatalok jogai, mert a feltételek változása miatt "mindössze két hetük maradt arra, hogy újragondolják lehetőségeiket, és életre szóló döntést hozzanak". Az alapvető jogok biztosa úgy látja, "nincs kellő idő a megalapozott döntések meghozatalához", és ezzel sérül a fiataloknak a jogbiztonsághoz való joga.