Újabb háborúban teszi le a fegyvert a kormány

Jelentős engedményt tett a kormány a Magyarország ellen jogi eljárást indító Európai Bizottságnak, az [origo] információi szerint lehetővé tenné, hogy a 62 éves korhatárt elért bíráknak mégse kelljen nyugdíjba vonulniuk. A kormány egyelőre informálisan jelezte Brüsszelnek, hogy kész elállni korábbi terveitől. Még két hete van, hogy dűlőre jusson a bizottsággal.

Hagyná tovább dolgozni a nyugdíjba küldött bírákat a közigazgatási tárca múlt héten elkészült javaslata, amelyet a Magyarország ellen indult európai uniós kötelezettségszegési eljárások miatt küldött meg a kormány az Európai Bizottságnak - értesült az [origo]. Információink szerint a javaslatról nem hivatalosan, hanem informálisan tájékoztatta a kormány az EU képviselőit.

Magyarország ellen január közepén kezdeményezett jogi eljárást az Európai Bizottság, mert több, tavaly év végén elfogadott magyar jogszabály - a bírák nyugdíjazásáról szóló, a jegybank működését és az adatvédelmi biztos hivatalát átalakító - jogszabály sérti az uniós jogot. Az eljárás megindítása után a kormány több tisztviselője, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is jelezte, hogy a kormány kész tárgyalni a kifogásolt jogszabályokról, a helyzetet Orbán többször úgy állította be, mintha nem lenne lényegi vita a magyar kormány és az EU között, pusztán technikai jellegű kifogásokról tárgyalnának.

Választhatnak a bírák

A bírák nyugdíjkorhatárának (a korábbi 70 évről az általános, 62 éves öregségi nyugdíjkorhatárra való) csökkentését a bizottság azért kifogásolta, mert a lépés szerinte sérti a munkaerő diszkriminációjának uniós tilalmát. Az Európai Bizottságnak megküldött tervezet szerint a nyugdíjkorhatárt elérő bírák maguk dönthetnének arról, hogy visszavonulnak-e, vagy a pályán maradnak. Annak érdekében, hogy az érintettek tovább dolgozhassanak, az Országos Bírói Hivatal (OBH - a korábbi Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyére lépő bírói igazgatási szerv) és az Országos Bírói Tanács (OBT - az OBH bírákból és a Kúria elnökéből álló 14 tagú ellenőrző testülete) minden évben egy bizonyos keretszám erejéig meghirdetne olyan álláshelyeket, amelyekre csak a nyugdíjkorhatárt elérő bírák pályázhatnának.

Arról még nem született döntés, hogy pontosan mekkora lenne ez a keretszám, vagyis hány külön álláshelyet tartanának fent a nyugdíjkorhatárt elért, de továbbra is dolgozni akaró bíráknak. Információink szerint ugyanakkor várhatóan az adott évben nyugdíjazandó bírák számához igazítják majd ezt a számot, figyelembe véve azt is, hogy lesznek, akik nem kívánnak élni a lehetőséggel.

A kormány a bizottságnak küldött válaszlevélben információink szerint a kompromisszumkészségét jelző javaslat mellett azzal a korábban is hangoztatott álláspontjával igyekszik eloszlatni a bizottság aggályait, hogy a vitatott jogszabály a nyugdíjreformba illeszkedik. A levél szerint a törvény azért nem diszkriminatív, mert illeszkedik a nyugdíjkorhatár általános egységesítésébe, és nemcsak a bírákra, hanem minden munkavállalóra vonatkozik.

Az OIT adatai szerint 2012. január 1-jéig 228 bíró töltötte be, 2012. december 31-ig pedig további 46 tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Eddig azért nem lehetett elbocsátani őket, mert a parlament tavalyi utolsó előtti ülésnapján elfogadtak egy átmeneti rendelkezést, amely szerint a korhatárt 2012. január 1-je előtt elért bírók tisztsége csak 2012. június 30-án, a korhatárt 2012. január 1. és december 31. között betöltőké pedig csak december 31-én szűnik meg, azaz mindegyikük élhetne a bizottságnak küldött javaslatban vázolt lehetőséggel.

Erősíthetik az adatvédelmi hivatalt

Az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó bizottsági aggályokra a kormány - korábbi információinknak megfelelően - megerősíti a levélben, hogy hajlandó lépéseket tenni az adatvédelmi biztos intézményét felváltó, január 1-jével létrejött új adatvédelmi hatóság megerősítésére. Kész például kivenni a hatóság működését rögzítő jogszabályból azt a passzust, amely szerint a hatóság elnökének felmentését a miniszterelnök kezdeményezheti.

Mindezek mellett a kormány információink szerint kész a hatóság elnökének jogköreit is bővíteni: lehetővé tenné például a részvételét a parlament bizottsági ülésein. Arra ugyanakkor nem hajlik a kormány, hogy Jóri András korábbi ombudsmant az új hatóság adatvédelmi biztosi hivatallá való visszakeresztelésével helyezzék vissza hivatalába, ahogy azt múlt heti közleményében Jóri sürgette (és amit informális megbeszéléseiken korábban Viviane Reding, az EU alapjogi biztosa is felvetett Navracsics Tibor közigazgatási miniszternek).

A jegybanki esküt megtartanák

A jegybank függetlensége ügyében indított kötelezettségszegési eljárásban maga Orbán Viktor miniszterelnök jelezte az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott január végi tárgyalása után, hogy a kormány "párbeszéd nélkül elfogadja az Európai Bizottság véleményét", például abban, hogy nem vonják össze a Magyar Nemzeti Bankot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, sőt törlik az alaptörvény ezt lehetővé tevő rendelkezését is.

A Brüsszelnek küldött levél szerint a kormány hajlandó engedni abban is, hogy a jegybank monetáris tanácsának ülésén mégse vegyenek részt a kormány delegáltjai, és abban is, hogy a monetáris tanács külsős tagjainak felmentését a parlament gazdasági bizottsága ne kezdeményezhesse. Ahhoz ugyanakkor információink szerint továbbra is ragaszkodik a kormány, hogy az állami vezetőkre szabott kétmillió forintos fizetésplafon a nemzeti bank elnökére is vonatkozzon, és ahhoz is, hogy az MNB elnöke az alaptörvényre tegyen esküt hivatalba lépésekor.

E két kérdésben az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati források szerint a kormány álláspontja az, hogy "ebbe aztán végképp ne szóljon bele a bizottság", és abban bíznak, hogy ha a keménykedés miatt a kötelezettségszegési eljárás új szakaszába lép is, annak már nem lesz akadálya, hogy az IMF és az EU közösen nyújtandó hitelkeretéről szóló tárgyalásokat a kormány megkezdhesse.

Bár a kormányszóvivő múlt szerdán úgy fogalmazott, hogy "még ezen a héten megszületik a kormány hivatalos válasza a jegybanktörvényt, a bírók nyugdíjazását és az adatvédelmi biztos hivatalát érintő uniós kritikákra", a Giró-Szász András által említett válaszlevelet az [origo] információi szerint a kormány egyelőre csak nem hivatalos formában juttatta el a bizottságnak. A kötelezettségszegési eljárások menetébe illeszkedő, hivatalos válaszlevelet csak az után küldik el Brüsszelbe, ha a bizottság - várhatóan e heti, szintén informális válaszában - elfogadhatónak tartja a javaslatokat. Ha nem így lesz, akkor a bizottság által megszabott február 17-i határidőig tovább egyeztetnek a vitatott jogszabályról a szakértői delegációk.