Kitömné a megsértett emberek zsebét a kormány

2012.02.10. 8:05

Ha valakiről pucér képek jelennek meg engedélye nélkül egy újságban, akkor nem csak kártérítést, de az újság bevételének egy részét is magának követelhetné - ez lesz a sérelemdíj egyik eleme, amit az új polgári törvénykönyv vezet be. A Ptk. tervezetét a múlt héten szavazta meg a kormány, a törvénykönyvben lesz számos újdonság: nemcsak a gyerekek, de az özvegyek is automatikusan örökölhetnének házastársuk után, és a tervek szerint kimarad a kódexből a lelkiismereti szabadság védelme is.

Teljesen megváltoztatja az öröklés és a kártérítési szabályait az új polgári törvénykönyv (Ptk.), amelynek tervezetét az [origo] információi szerint első körben a múlt héten hagyta jóvá a kormány. A tervezet tavaly év végén készült el, december 16-án adták át a kormánynak, és idén nyáron vagy ősszel fogadhatja el az Országgyűlés, de az életbe lépésig több hónapnak, akár egy évnek is el kell telnie. Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése értelmében elég időt kell adni a felkészülésre.

Jön a sérelemdíj

Az új Ptk. tervezete megszüntetné az eddigi úgynevezett nem vagyoni kártérítést, és csak valódi, pénzben kifejezhető kárért lehet majd jóvátételt kérni. Például egy bántalmazott ember a kórházi költségek megtérítését még követelheti támadójától, de a fájdalomért vagy az erkölcsi sérelemért már nem kérhet kártérítést.

Az új Ptk. bevezeti a sérelemdíj fogalmát. Ha valakit sérelem ér, az pénzt követelhet attól, aki megsértette, abban az esetben is, ha pénzben kifejezhető kára nem keletkezett. Akit sérelem ér, az a jogsértéssel szerzett összegeket is magának követelheti: például azok a hírességek, akikről mondjuk meztelen képek jelennek meg engedélyük nélkül egy bulvárlapban, követelhetik, hogy a megnövekedett példányszámból származó bevételt is megkapják.

Örökölhetnek az özvegyek

Magyarországon jelenleg úgynevezett ági öröklési rend van, vagyis elsősorban a gyermekek vagy unokák öröklik az elhunyt vagyonát. Az özvegyet örökség nem, csak haszonélvezeti jog illeti meg, ez leggyakrabban azt jelenti, hogy használhatja azt az ingatlant, amelyben korábban is élt. Vannak azonban esetek, amikor ez bonyolult, vitás helyzeteket teremt, például ha az örökség nem vagy nem csak ingatlan, hanem mondjuk részvény vagy bankbetét.

Az új Ptk. tervezete egyszerűsítené az özvegy és a leszármazottak viszonyát: az elhunyt házastársa is ugyanakkora részre lenne jogosult az örökségből, mint a gyermekek. Ha például egy házaspárnak három gyereke van, akkor az özvegy és a gyerekek is az elhunyt vagyonának egynegyedére lennének jogosultak - feltételezve, hogy az örökhagyó korábban nem írt ettől eltérő végrendeletet.

A törvénykönyvtervezet szerint viszont továbbra sem örökölhetnek majd automatikusan egymás után az élettársak, legfeljebb akkor, ha erről külön végrendelet szól. Az élettársaknak a tervezet szerint nem közös a vagyona, az együttélésük idején szerzett tulajdont két külön résznek kell majd tekinteni. Ettől úgy lehet csak eltérni, ha az élettársak ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú által hitelesített okiratban nyilatkoznak arról, hogy vagyonukat közösnek tekintik.

Nem lehet beavatkozni senki életébe

A jelenleg hatályos Ptk. sokféle jogot felsorol, a névviseléstől kezdve a jó hírnéven keresztül a magánlakáshoz fűződő jogig. Az új kódexben kevesebb ilyen lesz: kimaradt belőle például a lelkiismereti szabadság védelme, az egészséghez vagy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog, mert ezeket más törvények védik. Így hosszú felsorolás helyett csak egy általános rendelkezés írja elő a tervek szerint, hogy "az emberi méltóságot és az abból származó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani".

A tervezet külön is védelembe veszi a magánélethez fűződő jogot, megtiltva "minden önkényes, illetéktelen beavatkozást". Ugyancsak konkrét tilalomként szerepel, hogy senki képmásával nem szabad visszaélni, és csak a hozzájárulásával lehet kép- vagy hangfelvételt készíteni valakiről. Ez alól bizonyos esetekben felmentést is ad a törvénytervezet, például ha a felvétel nem egyes emberekről, hanem tömegről, illetve nyilvános, közéleti szereplésről készül.

Az Alkotmánybíróság korábbi határozataival összhangban szerepel a tervezetben, hogy a közszereplőkre és a hivatalos személyekre részben más szabályok vonatkoznak, mint másokra. Így az emberi méltóság és a személyiségi jogok védelme a "közügyek szabad vitatását biztosító alkotmányos alapjogokat szükségtelenül nem korlátozhatja", vagyis a közszereplőknek továbbra is másoknál jobban kell viselniük a bírálatokat.

Évtizedes terv

Az 1959-ben elfogadott Ptk. leváltásának előkészítése még 1998-ban indult, ekkor alakult meg az a kodifikációs bizottság, amely 2007-re készítette el az első új polgáritörvénykönyv-tervezetet. A további munkát azonban 2008-ban az akkori kormány kivette a testület kezéből, és az igazságügyi tárca vette át a végső verzió előkészítését. Az Országgyűlés végül 2009 szeptemberében fogadta el az új törvénykönyvet, de az soha nem lépett hatályba, egy hónappal később Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, majd módosítás és az államfői aláírás után a jogszabálycsomag életbe lépéséről szóló törvényt is visszautalta az akkori köztársasági elnök az Országgyűlésnek.

Sólyom két kifogást fogalmazott meg: egyfelől általában nem értett egyet azzal, hogy a törvényhozó hatályba léptessen egy olyan polgári törvénykönyvet, amely átgondolatlansága és ellentmondásai miatt szerinte nem alkalmas a mindennapi életben való alkalmazásra, másfelől viszont aggályosnak tartotta a lépcsőzetes hatálybaléptetést is. A törvény alapelveiről, a személyek jogairól, cselekvőképességéről, a személyiségi jogok védelméről és a jogi személyekről szóló részek ugyanis 2010. május 1-jén léptek volna hatályba, a kódex többi része pedig 2011. január 1-jén. Az Alkotmánybíróság végül 2010 áprilisában meg is semmisítette az elvileg néhány nappal később hatályba lépő jogszabálycsomag nagy részét.

A jelenlegi kormány egyik első intézkedése volt, hogy ismét a Vékás Lajos jogászprofesszor vezette kodifikációs bizottságot bízta meg a polgári törvénykönyv kidolgozásával. A testület tavaly év végén készült el az új tervezettel, amely bővebb lett, mint a 2009-es, ugyanis "Jogi személyek" címmel a polgári törvénykönyv részévé tette az egyesületi jogot és a gazdasági társaságok szabályozását is. Ezzel kapcsolatban Székely László, a Ptk. előkészítését irányító kormánybiztos az [origo]-val korábban azt közölte: ezzel "kihasználhatók a kódexjellegű jogalkotás előnyei", mert lehetőséget ad a kifejezések egységesítésére, tömörítésre és rövidítésre.

A korábbi tervekben szerepelt az is, hogy a munkajogot, illetve a szerzői jogok szabályozását is bevonják az új Ptk.-ba, ettől azonban a kodifikációs bizottság végül elállt. A szerzői jogok esetében azért, mert ezen a területen nemzetközi szerződések és EU-s jogszabályok a meghatározók. A munkajog esetében a testület kezdetben azt tartotta, hogy a munkaszerződés sem különbözik sokban más polgárjogi szerződésektől. Azonban a szakszervezetek ragaszkodtak ahhoz, hogy a jogterület ne a Ptk.-ban szerepeljen, hanem külön kódexet kapjon. Azóta az Országgyűlés már el is fogadta az új munka törvénykönyvét.

Ugyancsak kimaradt az új tervezetből a végül hatályba nem lépett Ptk. sajtó-helyreigazításokra vonatkozó része. Az a kódex még előírta, hogy ne lehessen helyreigazítást vagy sérelemdíjat követelni lapoktól, rádióktól vagy tévéktől, ha azok csak közvetítettek személyiségi jogokat sértő kijelentéseket. Így kockázat nélkül lehetett volna például olyan sajtótájékoztatóról beszámolni, amelyen egy politikus mondjuk hazugnak, csalónak, esetleg tolvajnak nevez egy másikat. A mostani tervezet viszont nem ad mentességet ilyen esetekre, így a médiumok továbbra is minden, a felületükön megjelenő állításért kötelesek felelősséget vállalni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK