Pályaelhagyókat termelnek Hoffmann kedvenc szakjai

2012.02.14. 15:54

Az átlagnál alacsonyabb bér, magasabb munkanélküliség vár azokra, akik természettudományi képesítést szereznek a hazai felsőoktatásban, így a többi szak átlagánál nagyobb a pályaelhagyók aránya is. A kormány viszont a gazdaság motorjának szánja ezeket a szakokat, így megemelte az államilag támogatott férőhelyek számát. Az [origo] által megkérdezett egykori hallgatók a kevés álláslehetőségre és a túl sok diplomásra panaszkodnak, van közöttük, akiből ügyfélszolgálatos lett, más inkább kocsmanyitással próbálkozik.

Az átlagnál több munkanélkülit termelő egyetemi és főiskolai szakok is jól jönnek ki a kormány felsőoktatási reformjából. Az egyik legtöbb ingyenes képzési helyet kapó természettudományos területen például a tapasztalatok szerint viszonylag magas a saját szakmájukon belül elhelyezkedni nem tudók aránya, alacsony viszont a nettó átlagbér (havi 139,57 ezer forint, ez több mint húszezer forinttal kevesebb az átlagnál). Egy 2007-ben végzettek körében készült kutatás szerint az ebben az évben diplomázók 22,5 százaléka az egyetem után inkább más pályát választott. Egy másik felmérés pedig azt állapította meg, hogy a 2008-ban és 2010-ben természettudományi szakokon végzettek körében 9,3 százalékos a munkanélküliség. Vagyis matematika, fizika, kémia, biológia vagy mondjuk földrajz szakos diploma sem jelent garanciát a pályakezdőknek a jó állásra. A már említett kutatások szerint az összes diplomás 14,4 százaléka nem hasznosítja egyáltalán végzettségét, és nyolc százalékukból lett munkanélküli.

A felsőoktatási keretszámok átalakításának nagy vesztesei az ingyenes képzési helyeik többségétől megfosztott gazdasági és jogi szakok. Ezek azonban jó választásnak bizonyultak az elmúlt években, az itt végzettek közül jóval kevesebben váltottak pályát, vagy lettek munkanélküliek.

"A kormány fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férőhelyek számát a műszaki és természettudományos képzésben" - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tavaly júliusban. A január közepén nyilvánosságra hozott 2012-es felsőoktatási keretszámok ennek megfelelnek. Bár a tavalyinál jóval kevesebb, összesen 34 ezer diák képzését fizeti teljes egészében az állam, az átalakítás nagy nyertese az informatikai, a természettudományi és a műszaki képzés lett, összesen 9660 diákkal többen tanulhatnak államilag támogatott formában ilyen szakokon.

"Társadalomtudósok nem tudnak gépeket, mozdonyokat építeni, azokhoz mérnökök kellenek, és alapos természettudományos képzettség, ám ez utóbbiak teljesítménye mögött ott vannak azok az értékek, amelyeket a bölcsészet- és társadalomtudományok hordoznak" - jelentette ki tavaly nyáron Hoffmann Rózsa. Az államtitkár szerint legnagyobb arányban a műszaki, természettudományi és informatikai szakokon fizeti majd az állam a tanulmányok költségét. Szerinte a kabinet "ezáltal bővíteni tudja azoknak a képzéseknek a körét, amelyek vélhetőleg a gazdaság motorjai lesznek".

Sok a munkanélküli végzős a TTK-n

A januárban közzétett keretszámok szerint a felsőoktatási reform nagy nyertese az a négy terület, amelyeken a korábbinál jóval több az ingyenes férőhely: a műszaki (plusz 5910 férőhely), a természettudományi (plusz 1950 férőhely), az informatikai (plusz 1800 férőhely) és a művészeti (plusz 170 férőhely) képzési területek. A plusz férőhelyek egy része nem teljes, hanem csak részleges állami támogatást jelent. Vagyis a hallgatók képzési költségeinek csak a felét állja az állam, a másik felét saját zsebből kell majd fizetniük a hallgatóknak.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapján a kormány által támogatott területek közül nem mindegyik tűnik jó választásnak. A DPR 2010-ben és 2011-ben is készített diplomás-pályakövető felmérést. Előbbi során a 2007-ben végzetteket, tavaly pedig a 2008-ban és 2010-ben végzetteket kérdezték online kérdőíveken.

Forrás: MTI/Beliczay László

A kutatás szerint természettudományi területen az átlagosnál kevesebb diplomásnak sikerült állást találnia, sokan pedig csak a végzettségüktől eltérő területen tudtak elhelyezkedni. A 2007-ben diplomázók körében 14,4 százalék nem hasznosítja végzettségét a munkája során, természettudományi szakok után azonban ez az arány jóval magasabb, 22,5 százalék. A pályaelhagyás mértéke ennél csupán az agrárképzés területén volt magasabb, 23,9 százalék. A tanulmány pontos számokkal nem szolgál, de a 2008-ban és 2010-ben végzettek körében is átlagon felülinek írja le a pályaelhagyók számát a természettudományi területen.

A munkanélküliek aránya szintén magas a természettudományi szakot végzettek körében: a 2008-ban és 2010-ben végzettek 9,3 százaléka egyáltalán nem talált magának állást, az összes megkérdezett körében csak 8 százalék ez az arány.

Elfogy a türelem és a spórolt pénz

"Nehéz vele melót találni" - mondta az [origo]-nak a geográfusként végzett Norbert. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán tavaly végzett fiú munkanélküli, pedig nem tartja magát alulképzettnek. Szerinte sok geográfust képeznek - ők százötvenen kezdték -, és kevés állást hirdetnek. Ha hirdetnek, akkor pedig elvárás a két-három év szakmai tapasztalat, ami szerinte pályakezdőként aligha teljesíthető, ráadásul sok helyen ismeretség útján töltik be az állásokat.

"Egy idő után keresgélni kezdtem más munkakörökben is" - mondta, és hozzátette, már a spórolt pénze és a türelme is fogyni kezdett. "Sok helyre elküldtem az önéletrajzomat, de elszomorít, hogy még válaszra sem méltatnak" - mondta. Szerinte egyelőre marad a kivárás, hátha valahonnan pozitív válasz érkezik.

"Van, aki a mai napig árufeltöltő egy közértben" - mesélte egykori csoporttársairól a 2010-ben zoológusként végzett Orsolya. A vele együtt diplomázók közül volt, akinek másfél évig tartott, amíg a szakmájában el tudott helyezkedni, másoknak önkéntes munkával kellett kezdeniük, és jelenleg ő maga sem zoológusként, hanem újságíróként dolgozik. "Látszott az, hogy ennyiünket nem tart el az ország" - mondta. Szerinte pályakezdőként nehéz állást találni, mert a terepmunkákra csak kihalásos alapon lehet bejutni, kutatóként pedig kevés a fizetés.

A kocsma "mindig bejön"

"Lejjebb adtam a mércét, és sima ügyfélszolgálatos, érettségihez kötött munkát keresgélek" - mondta Andrea, aki tavaly végzett az ELTE Természettudományi Karán, környezettudományi alapszakon, és jelenleg is állást keres. Azt mondta sok helyen próbálkozott már, vegyésztechnikusi és környezetvédelmi cégeknél is, de "kilencven százalékban válasz se jön". Szerinte az ismeretség hiánya és a túl sok diplomás miatt nem tud elhelyezkedni.

Andrea szerint a vele együtt végzettek többsége továbbtanult mesterszakon, a többieknek pedig vagy ismerős segített bejutni egy-egy céghez, vagy ügyfélszolgálatosként, call centerben, esetleg bolti eladóként dolgoznak. "Egy csoporttársam kocsmát nyitott, az mindig bejön alapon" - mondta.

Forrás: MTI/Filep István

"A csoporttársaim közül van, aki bankban kezdett dolgozni, bár sokan maradtak a pályán" - mondta Péter, aki matematikusként végzett még 2000-ben a Szegedi Tudományegyetemen, de már ő sem a szakmájában dolgozik. Szerinte összességében nem volt túl nehéz elhelyezkedni matematikusi diplomával, "legalábbis azoknak, akik tényleg tehetségesek voltak".

Kétoldalú pályaelhagyás

"A keretszámok kialakításánál figyelembe vettük a társadalom, a foglalkoztatók és a munkaerőpiac hosszú távú igényeit" - közölte az [origo] kérdésére Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Szerinte ilyen komoly változtatásokat nem is lehet úgy bevezetni, hogy ne vennék figyelembe a munkanélküliek és a pályaelhagyók arányát. A helyettes államtitkár írásban azt közölte, a Központi Statisztikai Hivatal, a Munkaerőpiaci Tükör és nemzetközi intézetek, például az OECD erről szóló adatait is figyelembe vették a keretszámok meghatározásakor.

"Azt szeretnénk elkerülni, hogy valaki úgy jöjjön ki az egyetemről, főiskoláról diplomával a kezében, hogy nem tud elhelyezkedni a szakmájában, és kénytelen olyan állást elfogadni, ami nem a végzettségének megfelelő" - írta válaszában Kis Norbert, hozzátéve, ebben az esetben a diák, a munkáltató és az állam is csalódott lenne. A helyettes államtitkár "tanulságosnak" nevezte az elmúlt évek diplomás-pályakövetési felméréseit, szerinte ugyanis épp ezek világítottak rá arra, hogy változtatni kell a korábbi rendszeren.

"Ez kétoldalú dolog" - felelte írásban Kis arra a kérdésre, hogy mi indokolja a természettudományi képzés férőhelyeinek növelését az átlagon felüli pályaelhagyás és munkanélküliség ellenére. Szerinte tény, hogy bizonyos természettudományi szakokat nem tudtak elindítani az egyetemek, mert nem volt rájuk elég jelentkező, a munkáltatók pedig gyakran panaszkodnak arra, hogy nem találnak jól felkészült műszaki és természettudományi végzettségű fiatalokat.

Az informatikusok keresnek a legtöbbet

A szeptemberben a legtöbb állami férőhelyet megkapó műszaki képzési területtel viszont a most felvételizők valószínűleg nem járnak rosszul, a végzettek nettó átlagkeresete ugyanis a második legnagyobb az összes képzési terület közül, 193 ezer forint. Pályaelhagyási szempontból ez a képzési terület átlagosnak mondható (14,1 százalék), a munkanélküliek aránya (6,7 százalék) pedig jóval az átlag alatt van.

A harmadik legtöbb férőhelyet kapó informatika még a műszakinál is jobb választás lehet, az orvosi után itt a második legnagyobb a szakmán belüli elhelyezkedés esélye (93,9 százalék), a nettó átlagbér pedig toronymagasan az első, 224 ezer forint havonta.

A művészeti egyetemek és főiskolák is több államilag finanszírozott helyet kaptak, de a többi nyerteshez képest elenyészően kicsi a változás, mindösszesen 170. Az itt végzett hallgatók viszont a harmadik legalacsonyabb átlagkeresettel bírnak, csak a pedagógiai és a sporttudományi szakokon végzettek keresnek a művészek átlagosan 131 ezer forintjánál is kevesebbet. Ráadásul épp náluk a legmagasabb a munkanélküliek aránya, és a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya is átlag feletti.

A jogászok és a közgazdászok jó eséllyel indulnak

A felsőoktatási reform legnagyobb vesztese a gazdaságtudományi képzési terület. A kormány itt 4900-ról mindössze 250 főre csökkentette az állami támogatásban részesülő hallgatók számát, holott ez a terület alapvetően jó elhelyezkedési lehetőségeket kínál. A végzettek nettó átlagbére 181 ezer forint, ráadásul mindössze 5,6 százalékuk nem talált magának állást, és 11 százalékos a pályaelhagyók aránya, ami alacsonyabb a műszaki területénél.

A jogászképzés is nagy vesztese az átalakításnak: 700 támogatott helyet vont el innen a kormány, és mindössze 100-an tanulhatnak ezentúl állami pénzen jogásznak. Pedig a frissen végzett jogászok viszonylag sokat keresnek (159 ezer forint), és a szakmán belüli elhelyezkedés is jellemzőbb (6,2 százalék), mint a többi szaknál. Ráadásul közülük hagyják el a legkevesebben az országot, és mennek külföldre dolgozni (1,9 százalék).

A kutatás szerint a csökkentett támogatású jogi és gazdasági képzésben diplomázottak közül többen találtak munkát az elmúlt években, mint a támogatott műszaki és természettudományi képzések végzettjei közül.

Ugyancsak a vesztesek közé tartoznak a bölcsészek, itt 1400 államilag támogatott férőhellyel lesz kevesebb szeptembertől. Körükben a munkanélküliek (9,5 százalék), a pályaelhagyók (19,2 százalék), a külföldön dolgozók (6,7 százalék) és a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők (23,4 százalék) aránya is magas, a nettó átlagjövedelem (140 ezer forint) azonban kicsivel meghaladja a természettudományi képzési terület átlagjövedelmét.

Hoffmann Rózsa: nem jogászokkal lehet felemelkedni

A Fidesz oktatáspolitikája a nemzet javát és az ország felemelkedését akarja szolgálni, ezt pedig "köztudottan nem jogászokkal, nem kommunikációs szakemberekkel, nem szociológusokkal lehet felgyorsítani", hanem műszaki, informatikai természettudományi végzettségűekkel - mondta Hoffmann Rózsa a parlamentben. A KDNP-s oktatási államtitkár szerint ez a magyarázata annak, hogy az államilag finanszírozott keretszámok 70 százalékát ezekre a területekre koncentrálta a kormány. Úgy vélte, ez nem jelenti azt, hogy a társadalomtudományi képzéseken nem tanulhatnak a fiatalok, mivel szerinte a Diákhitel 2 programmal igenis lehet jogász vagy közgazdász végzettséget szerezni. Az államtitkár bejelentette: egy most hozott kormányhatározat meg fogja teremteni a jogi és pénzügyi lehetőségét annak, hogy a diploma után állami szolgálatba álló fiatalok visszakaphassák önköltséges jogi vagy közgazdasági tanulmányaikra fordított diákhitelük összegét.

KAPCSOLÓDÓ CIKK