Egyszer kell meghalni, kétszer nem lehet!

2012.02.17. 9:17

Miért dacol valaki a mínuszokkal egy kapualjba húzódva, amikor mehetne hajléktalanszállóra is? Mit látnak a fagyoskodó hajléktalanok a leszólított járókelők szemében, és kinek esik meg rajtuk a szívük? Legyengült, didergő, kihűlt, utcán fekvő emberekhez hívják legtöbbször a Menhely Alapítvány kríziskocsiját. Az [origo] munkatársai lehúztak egy téli éjszakai műszakot az alapítvány munkatársaival.

"A tegnapi éjszaka is sok bejelentést kaptunk. Minden bejelentéshez kimennek a kollégák, még akkor is, ha esetleg ismerik, és voltak nála nem olyan régen. Mindenkit megpróbálunk rávenni, hogy bemenjen valami meleg helyre. Akit nem sikerült, azt pedig megpróbáljuk felszerelni takarókkal polifoamokkal, ruhákkal, cipőkkel, hogy esélye legyen túlélni a hideget" - mondja Matlári Ferenc, a Menhely Alapítvány munkatársa, aki rendszeresen járja Budapestet az úgynevezett krízisautóval. A kocsi az utcán élő hajléktalanokon próbál segíteni, az elmúlt hetek fagyos időjárása miatt rengeteg a munkájuk.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A Menhely Alapítvány munkatársa felveszi az Aszódi úti szálló előtt állva a diszpécsertől a következő címet. További képekért kattintson!

A telefon folyamatosan csöng az alapítvány diszpécserszolgálatánál, amelynek vezetője, Kártyás Irén szerint rengeteg bejelentést kapnak kihűlt, utcán fekvő, magatehetetlen emberekről. A bejelentők különböző emberek, járókelők, környéken lakók, de van, hogy a rendőrök telefonálnak. A krízisautó télen 24 órában dolgozik, a Menhely a Baptista Szeretetszolgálattal és a Máltai Szeretetszolgálattal közösen oldja meg, hogy egész nap tudjanak dolgozni.

A kocsi kevéssel 6 óra után indul, és egész éjszaka járja a várost. Jellemzően olyan emberekhez riasztják, akik hajlandóak bemenni a hajléktalanszállókra, de akadnak olyanok is, akik a nagy hideg ellenére sem hagyják ott az utcát.

"Azért vannak olyan emberek, akik átéltek már ilyen hideget, tehát nem teljesen lehetetlen a dolog, de nyilván nagyon sok mindentől, például egészségi állapottól, felszereltségüktől függ" - mondja Matlári. A szállókra bejutni nehéz, az alapítvány munkatársai szerint a kihasználtság az egész országban 95 százalék. Sok hajléktalan azért választja az utcát, mert félnek, hogy a szállókon ellopják mindenüket, vagy megverik őket, ezért inkább megpróbálják az utcán átvészelni a hideget. Mások megszokják a helyet, ahol éppen vannak, nem szívesen mennek el onnan, és van, aki a barátait nem akarja otthagyni a szálló kedvéért. A szociális munkások ismernek olyan embereket is, akik hajlandóak lennének bemenni egy szállóra, társuk vagy barátjuk viszont nem, és ezért ők is inkább kint maradnak.

"Nem mehetek el, reggel megyek a szelektív kukákhoz dolgozni. Ha bevisznek, ki vigyáz addig a holmimra? Én érzem magam kellemetlenül, hogy ennyi bosszúságot okozok maguknak! Semmi bajom, jó meleg takaróim vannak" - mondja egy XIII. kerületi parkban álló padon üldögélő hajléktalan, akihez kihívták a krízisautót. A felajánlott segítség ellenére sem akart bemenni szállóra.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
"Nem mehetek el, reggel megyek a szelektív kukákhoz dolgozni. Ha bevisznek, ki vigyáz addig a holmimra?" Kattintson a galériáért!

A diszpécserszolgálat már jól ismeri a férfit, többször megpróbáltak rávenni, hogy húzódjon be meleg helyre. A környékbeli lakók többször is próbáltak segíteni neki, de ő mindig visszautasította a segítséget. Egyik reggel arra ébredt, hogy egy lakó erőszakkal oda akar neki adni egy pár kesztyűt meg takarót, de az sem kellett neki.

A kocsit kihívják egy idős férfihoz is, akit már elég rossz állapotban találunk a Mexikói úton, egy italautomata mellett. Csak hobbiból alszik kint az utcán - mondja -, már több hajléktalanszállón is járt, bent is volt egy ideig, de aztán mindig visszajött az utcára. Most annyira rosszul van már, hogy rászánja magát a szállóra, de előtte az alapítvány munkatársai még megengedik, hogy megigya a nála lévő italt, és elszívjon egy kövér csikket.

Van, akit már kihűlés közeli állapotban, van, akit a járdán, egy matracon fekve szed össze a kríziskocsi. Az egyik hajléktalant a Nyugati pályaudvari rendőrségről kell elszállítani, az alapítvány munkatársainak megjelenésekor pedig annyira remeg a hidegtől, hogy alig bír megszólalni. Két éve hajléktalan, a szállókat nem ismeri, egész nap nem evett semmit, de reméli, hogy a szállón kap majd valami élelmet.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
További képekért kattintson a fotóra!

A Nyugati téren az egyik pizzéria tulajdonosa is kihívta a kocsit egy földön fekvő hajléktalanhoz, és amíg az esetkocsi kiért, forralt borral kínálta, és beszélt hozzá, nehogy elaludjon. A forralt bor láthatóan jót tett neki, a férfinak egy takarón, egy táskán és néhány maga alá terített kartondobozon kívül semmije sem volt. "A takarót egy teherautó sofőrjétől kapta, aki megállt az út mellett, és idehozta neki" - mondja a pizzéria tulajdonosa. A hajléktalan férfi nehezen mozgott, a mondatait alig lehetett érteni, de az kiderült, hogy a gerincével van valami probléma.

Nem sokkal 11 óra után a Nyugati pályaudvar rendőrei értesítik a diszpécsert a nemzetközi váróban alvó, melegedő hajléktalanok miatt, akik közül sokan a fűtőtestek mellett kerestek helyet maguknak, legtöbbjüknek sem takarója, sem téli kabátja nem volt. A rendőrök már jól ismerik az itt összegyűlt embereket, némelyikük évek óta a környéken él. Legtöbbjük arra hivatkozva nem megy szállóra, hogy ott kirabolják őket, és a szociális munkások is rosszul bánnak velük. "Amíg a csomagom a fejem alatt van, és azon alszom, azt nem lopják el!" - mondja egyikük. Végül hosszas egyeztetés után egy rendőrségi kisbuszban viszik el azokat, akik menni akarnak, az Előd utcai hajléktalanszállóra.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Rendőrségi rabszállító kisbusszal viszik a Nyugati pályaudvar várójában melegedő hajléktalanokat az Előd utcai szállóra. Kattintson a képre! 

"A tapasztalat azért az, hogy ha határozottabban, többször is figyelmeztetjük őket a veszélyre, és kérjük meg őket, akkor hajlandóak velünk jönni. Ugyanakkor vannak olyan emberek is, akik továbbra is a halogatók közé tartoznak, mondván, majd ha igazán hideg lesz, akkor majd bemennek valahová" - mondja Matlári. Szerinte jó ötlet volt, hogy a kormány az eredeti tervekkel ellentétben a nagy hideg miatt megnyitotta az Aszódi utcai szállót. Ide bekerülni nagyobb motivációt jelent, mert itt a szobák négyfősek, és bár még nincs teljesen kész, a hajléktalanok - főleg a párban élők - szívesebben költöznek be, mint a régi, olykor 20-30 embert egy szobába zsúfoló szállókra.

Aki nem megy szállóra, a legtöbbször azzal indokolja döntését, hogy ott meglopják vagy megverik. Matlári szerint: "Ez egy adu ász, hogy lopnak, és akkor én oda nem megyek be, pedig a lopásnak és mindenfajta erőszakos tevékenységnek sokkal jobban ki vannak téve ezek az emberek éjszaka az utcán. Ha elmondjuk, hogy van egy ilyen hely, ahol kevesebben vannak a szobában, vagy most például van olyan szálló, amelyik mellé kutyakennel épült, úgyhogy be tud menni a kutyájával együtt, akkor szépen lassan, elkezdi forgatni magában, és lehet, hogy nem aznap, de egy-két nap múlva, a hidegnek is köszönhetően, beadja a derekát."

"Egyszer kell meghalni, kétszer nem lehet!" - mondja egy hajléktalan, 50 év körüli férfi a Nagyvárad téren arra a kérdésre, hogy bemegy-e szállóra, ha bejön a kemény hideg. "Egy lépcsőházban alszom még ebben a hidegben is, a lakók nem háborgatnak, van egy laticelem, egy pokróc, meg egy párna, azon alszom. A rendőrök nem szólnak rám, de a VIII. kerületben nem is koldulok, csak itt" - teszi hozzá, a VIII. kerületi önkormányzat ugyanis tavaly megtiltotta a kukázást, a koldulást és a közterületeken alvást.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Hajléktalanszállóra nem megy be, csak reggelente, tisztálkodni és borotválkozni, utána egész nap itt kéreget. Amikor utoljára volt bent szállón kirabolták, még az iratait is elvették. "Van, aki ad pénzt, van, aki meg úgy néz rám, hogy inkább halnál már meg! Ha összegyűlik annyi, akkor veszek magamnak zsemlét meg felvágottat, naponta egyszer eszem" - mondja.

Egy tolószékes férfi, szintén a Nagyvárad téren, arról számolt be, hogy bár a VIII. kerületben befogadta egyik barátja, ott nem mer koldulni, mert már egyszer megbüntették 20 ezer forintra. Mindennap a környéken kéreget, és a hideg ellenére sem megy szállóra. "Nem értem a rendszert, honnan gondolják, hogy a bírságot ki tudom fizetni ilyen kevésből? Lopni csak nem mehetek el, ha lopok, megbüntetnek, ha kéregetek, akkor is megbüntetnek" - magyarázza.

Orbán: Nagy próba előtt állunk

Orbán Viktor miniszterelnök két hete pénteken a rendkívüli hidegről azt mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy "az ország egy nagy próba előtt áll: mennyire tudunk figyelmesek lenni, és életet menteni, ha hajléktalanokról, ha idősekről, ha egyedülálló emberekről van szó". A miniszterelnök hozzátette azt is, hogy ne reménykedjenek, a kalyibákban vagy sufnikban nem fogják tudni megúszni a következő néhány nap fagyhullámát, ezért arra kérte őket, hogy ha mód van rá, akkor mindenképpen menjenek be a "túlélési pontokra", fedett helyekre.

Emlékeztetett arra is, hogy már ősszel arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy mire bejön a hideg, a budapesti és az országos, kormányzati befolyás alatt álló intézményeknek olyan állapotba kell kerülniük, hogy egyetlen ember se kerüljön bajba vagy fagyjon meg azért, mert nincs meleg hely, ahol túlélhetné a hideget. "Ezt meg is oldottuk, a belügyminiszter kiváló munkát végzett. Hajléktalanszállókat nyitottunk meg, újítottunk fel, mégpedig közmunka keretében" - mondta, majd hozzátette: "A túlélés lehetősége ma nyitva áll, van annyi helyünk, amennyi hajléktalan van ma Budapesten és környékén."