Tarlós csak egyet tud, hogy pénzt akar

2012.02.24. 17:17

Nagyjából ugyanazokkal a javaslatokkal próbálkozik a főváros pénzt szerezni a kormánytól a BKV működtetésére, mint januárban egyszer már sikertelenül tette. Szerepel köztük a belvárosi dugódíj bevezetése és a kerületi pénzek egy részének fővároshoz csoportosítása is. Kikerült viszont a Budapestre behajtók tízezer forintos kötelező útdíja. A főpolgármester pénteken is tárgyalt a kormány képviselőjével, megegyezni nem sikerült.

Újra elnapolták a döntést a BKV finanszírozásáról a kormány és a főváros pénteki egyeztetésén - tudta meg az [origo] budapesti városházi forrásból. Tarlós István főpolgármester és Naszvadi György nemzetgazdasági államtitkár péntek délelőtt tartott "munkaértekezletet" a főváros javaslatairól, de ezúttal sem döntöttek arról, hogyan finanszírozzák a budapesti közlekedési cég működését.

A főpolgármester kedden küldte el a BKV finanszírozásáról szóló legújabb koncepcióját a kormány fővárosi tárgyalódelegációjának, amelynek Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára, Fellegi Tamás, az IMF-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és Naszvadi György a tagja. A Főpolgármesteri Hivatal nem árult el részleteket a javaslatcsomagról, de városházi forrásaink szerint az "háromnegyed részben megegyezik a korábbi javaslatcsomaggal, azonban több alpontot és részletesebb számításokat tartalmaz, hogy azt a Nemzetközi Valutaalapnak is be lehessen mutatni".

A kormánynak átadott előző, januári fővárosi javaslatcsomagot egy ötfős budapesti delegáció jegyezte, és nyolc pontból állt. Tartalmazta a nagy vitát kiváltó, minden Budapesten autóval közlekedőnek kötelező, havi tízezer forintos útdíj bevezetését is, amely több, a mostani előterjesztést ismerő forrásunk szerint azóta kikerült a javaslatcsomagból. A mostani koncepcióban ugyanakkor szerepel a behajtási díj.

A behajtási díjat vagy más néven dugódíjat az autósoknak nem a főváros teljes területén kellene fizetni, hanem csak akkor, ha hétköznap behajtanak a kijelölt zónába. Pesten ez a Hungária körúton belüli területre vonatkozhat. Vitézy Dávid, a mostani javaslatok kidolgozásában részt vevő, a BKV-t felügyelő Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója a héten a TV2-nek adott interjújában beszélt arról, hogy "elkerülhetetlen egy dugódíj bevezetése", és ez abban különbözik a korábban megismert útdíjtól, hogy a dugódíjat nem kell fizetni akkor, "ha valaki Csepelről Budafokra megy".

A Rogán-lobbival is számolnak

A behajtási díj mellett a főváros ismét javaslatot tesz a kerületek és a fővárosi önkormányzat közötti forrásmegosztás módosítására. Az előző javaslatcsomagban a főváros még úgy számolt, hogy a kerületeknek járó adóbevételek tíz százalékát a közösségi közlekedésre kellene fordítani, ami azt jelentené, hogy a kerületeknek összesen évi kilencmilliárd forintot kellene adniuk a BKV működtetésére. Városházi forrásunk szerint a főváros most azt javasolja, hogy "nagyjából tízmilliárddal szálljanak be a kerületek is a közlekedés finanszírozásába".

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Tarlós István főpolgármester

A korábbi csomagban is benne volt, és a mostaniban is szerepel, hogy a parkolásidíj-bevételek kerüljenek a fővároshoz a kerületektől. Ez a fővárosnak újabb néhány milliárd forintos pluszforrást jelentene, ezt a BKV működtetésére fordítaná. Két, a tárgyalásokat jól ismerő városházi forrásunk szerint a forrásmegosztás módosítását és a parkolási díjak átirányítását a kormány valószínűleg azért nem fogadja majd el, mert "számolnak a Rogán-lobbival" - fogalmazott egyikük.

Az előző tárgyalódelegációnak ugyanis még tagja volt a jelentős lobbierővel rendelkező Rogán Antal belvárosi fideszes polgármester is, aki a januári javaslatcsomagot aláírta ugyan, de a kerületi fideszes polgármesterek biztatására különvéleményben jelezte, hogy a forrásmegosztás módosítását és a parkolási díjak fővároshoz irányítását nem támogatja. A parkolási díjak elvesztése ugyanis érzékenyen érintené a Belváros költségvetését, és a forrásmegosztás módosítása is csökkenthetné az V. kerület bevételeit. Egyik városházi forrásunk szerint a kormány képviselői a tárgyalásokon már jelezték, hogy csak olyan javaslatokat támogatnak, amelyeket elfogadnak a kerületi fideszes polgármesterek is, akiknek többsége egyébként parlamenti képviselő.

Jövőre csökken az állami támogatás

Forrásaink szerint a BKV hosszú távú finanszírozásához a kormány egyszerre több fővárosi javaslatot is támogathat majd, 2013-ban ugyanis mindenképp csökkenteni szeretné a BKV-nak adott állami támogatást. Az állami normatíva 2006 és 2011 között még évi 35 milliárd forint volt, 2012-ben már csak 32 milliárd, végül ezt a csökkentett összeget is zárolta tavaly a kormány. Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár a múlt héten azt mondta: "idén lesz ilyen normatíva, és a BKV működését fogja szolgálni, a 2013-tól nyújtott állami támogatásról még egyeztetünk".

A BKV állami támogatásának megvágása szerepel abban a héten megjelent kormányhatározatban is, amely az idei és a jövő évi hiánycél csökkentéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazza. E szerint a nemzetgazdasági, a belügy- és a fejlesztési miniszternek jövő szerdáig kell elkészítenie azt a javaslatot, amely a fővárosi közösségi közlekedés, vagyis a BKV támogatásának csökkentését írja elő 2013-ra, hogy az államháztartás hiánya hiánya biztosan az Európai Unióban előírt három százalék alatt maradhasson.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Március végéig kell megállapodni a BKV adósságának finanszírozásáról

A fővárosnak mindenképp új bevételekre van szüksége ahhoz, hogy ne menjen csődbe a BKV. Budapest a közlekedési támogatás idei működését is máshonnan elvett pénzből tudja csak megoldani. A márciustól érvényes éves költségvetés tervezetében tízszázalékos zárolás szerepel, ezt a főpolgármester és pénzügyi helyettese, Bagdy Gábor nyújtotta be, és jövő szerdán dönt róla a fővárosi közgyűlés. A pénz visszatartása fővárosi hivatalokat, önkormányzati tulajdonú cégeket, alapítványokat és civil szervezeteket is érzékenyen érint. Tarlós István korábban ezekre példaként említette a Budapesti Tavaszi Fesztivál lehetséges megszüntetését, a hajléktalanellátás forrásainak szűkítését, a Gyermekmentő Alapítvány, illetve oktatási és kulturális szervezetek támogatásának a csökkentését.

A fővárosnak és a kormánynak március végéig kell megállapodnia a BKV adósságának finanszírozásáról, különben csődbe mehet a közlekedési cég. A vállalatnak március végéig ugyanis negyvenmilliárd forint bankhitelt kellene visszafizetni. Tarlós István főpolgármester a múlt héten azt mondta, hogy az adósság rendezését a hitelszerződések meghosszabbításával vagy egy állami garanciával támogatott új hitel felvételével oldhatják meg. A BKV hosszú távú finanszírozásáról pedig legkésőbb áprilisban kell megállapodnia a kormánynak a fővárossal, mert április 30-án lejár a jelenleg érvényes, a tömegközlekedés működését garantáló köszolgáltatási szerződés. Újat pedig csak akkor köthetne Budapest a BKV-val, ha a kormány is aláírja ezt a dokumentumot, és garanciát vállal az állami támogatások kifizetésére.

A négyes metrót is leállítaná a Jobbik, IMF-pénzt költene az MSZP, dugódíjat akar az LMP

Nyolc nagyberuházást függesztene fel vagy ütemezne át a fővárosi Jobbik, hogy megmentse a BKV-t. Felfüggesztené például a négyes metró 2012-es munkálatait, a belvárost fejlesztő Budapest Szíve programot, és átütemezné az utak építését, illetve a gyalogos felüljárók felújítását. A párt számításai szerint ezzel bő 67 milliárd forintot lehetne idén megtakarítani, és ebből fizetnék a BKV működését és adósságainak egy részét. Az MSZP  a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól kapott pénzből biztosítaná a BKV működését. Az LMP pedig növelné az állami normatívát, emellett a parkolási díjakat is Budapesthez rendelné, és bevezetné a dugódíjat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK