Kártalanítást kérhet az államtól Hunvald György

2012.02.24. 11:36

Egy évvel többet ült előzetes letartóztatásban Hunvald György, mint amennyi büntetést a nem jogerős ítéletben a bíróság kiszabott rá. Az egykori erzsébetvárosi szocialista polgármester ugyanis másfél év letöltendőt kapott, de két és fél évet töltött előzetesben. Ha az ítélet jogerőssé válik, Hunvald a törvény szerint kártalanítást követelhet a különbözetért, amit azonban nem biztos, hogy meg is ítélnek neki, mivel egy ideig álnéven bújkált a hatóságok elől.

Kártalanítást követelhet a magyar államtól Hunvald György, a budapesti VII. kerület korábbi szocialista polgármestere, akit pénteken első fokon másfél év börtönre ítélt a Fővárosi Törvényszék. A volt polgármestert hűtlen kezelésben, háromszori okirat-hamisításban és ötszöri hivatali visszaélésben találták bűnösnek, felmentették viszont a csalás vádja alól. Két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, és 21 millió forint kártérítést is fizetnie kell az önkormányzatnak. Hunvald az utóbbi hónapokban lakhelyelhagyási tilalom alatt állt, a tárgyalásról most szabadon távozhat, mivel a kiszabott szabadságvesztésbe beleszámít az előzetesben eltöltött idő is. A bíróság megszüntette ingatlanjai és a mások nevén lévő nagy értékű autói zár alá vételét is.

Ha az ítéletet a másodfokú bíróság is jóváhagyja, Hunvald kártalanítási pert indíthatna az állam ellen, mivel a kiszabott ítéletnél jóval hosszabb időt, összesen két és fél évet töltött előzetes letartóztatásban. A büntetőeljárási törvény szerint pedig kártalanítást lehet kérni arra az időre, amit jogtalanul kellett előzetesben tölteniük. A kártalanítást az állam ellen indított perben lehet követelni, amelyre a polgári törvénykönyv kártérítésre vonatkozó, általános szabályai érvényesek.

Egyáltalán nem biztos ugyanakkor, hogy egy ilyen perben meg is ítélik a kártalanítást. A polgári jog szabályai szerint ugyanis figyelembe kell venni az úgynevezett felróhatóságot is, vagyis azt, hogy a károsult - ezesetben Hunvald György - saját viselkedése mennyiben járult hozzá a kár bekövetkezéséhez. A törvény szerint nem kérhet kártalanítást az, aki megpróbált megszökni az eljárás elől, vagy bűncselekmény elkövetésével igyekezett hátráltatni a nyomozást.

Utóbbi szabálynak különös jelentősége lehet a volt szocialista polgármester esetleges kártalanítási perében. A polgármestert 2009. február 10-én vette őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészség, de az ügyészek már napokkal korábban keresték, hiába. Az ügyészség később azt közölte: Hunvald úgy akarta elkerülni az őrizetbe vételt, hogy február 4-től 10-ig éjjelente nem tartózkodott budapesti lakásában, február 8-án például egy vidéki szállodában, álnéven foglalt szobát.

Mivel hamis nevet és személyiigazolvány-számot adott meg a szállodai bejelentőlapon, az ügyészség okirat-hamisítással is meggyanúsította. Az eset egyik érdekessége, hogy Hunvald a Fazekas Géza nevet adta meg, így hívják az ellene a bíróságon a vádat képviselő ügyészt is, aki egyben a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Hunvald szállodai rejtőzködését tehát a bíróság tekintheti akár szökési kísérletnek is. Ennek ellentmond ugyanakkor, hogy az őrizetbe vétel napján főügyészség az [origo]-val azt közölte: a polgármester maga jelent meg az ügyészségen, miután értesült arról, hogy keresik.

Hunvald Györgyöt 2009. február 12-én helyezték előzetesbe, őrizetét először tavaly májusban szüntette meg a bíróság, elsősorban az eljárás pontatlanságai miatt. Az ügyészség azonban fellebbezett, és a Fővárosi Ítélőtábla újabb három hónapra elrendelte a volt politikus előzetes letartóztatását. Tavaly októberben aztán az elsőfokú bíróság ismét szabadlábra helyezte Hunvaldot, ezt nem sokkal később lakhelyelhagyási tilalomra módosította.

KAPCSOLÓDÓ CIKK