Torz báránykák születnek egy új vírus miatt

2012.02.27. 13:06

Halva vagy életképtelenül, deformált testrészekkel született bárányok, kecskék és szarvasmarhák okoznak riadalmat több nyugat-európai farmon. A betegség tavaly jelent meg, és a kutatók versenyt futnak az idővel, hogy kiderítsék, hogyan terjed a vírus, és mi lehet az ellenszere. Magyarországról még nem jelentettek gyanús eseteket, de a tenyésztőket óvatosságra intették. Oroszország és Amerika importtilalmat vezetett be a fertőzött országokkal szemben.

Rejtélyes vírus okoz megbetegedéseket több európai juhfarmon. A tavaly felbukkant Schmallenberg-vírusról egyelőre nagyon keveset tudnak a kutatók.

A vírus eddig Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Belgiumban, Olaszországban és Luxemburgban okozott megbetegedéseket, főként a juhállományokban. A vírus a németországi Schmallenberg városról kapta a nevét, itt találkoztak vele ugyanis először tavaly nyáron. Azóta mintegy ezer farmról jelentettek megbetegedéseket több európai országból. Magát a vírust csak tavaly novemberben tudták azonosítani a németországi Friedrich Loeffler Intézetben.

A kórokozó a Bunyaviridae család Orthobunyavirus nemzetségébe tartozik, és szoros rokonságot mutat a főként törpeszúnyogok által terjesztett Akabane, Aino és Shamonda vírustörzsekkel, amelyek a Távol-Keleten, Ausztráliában és Afrikában már régóta ismertek. Egy olyan betegség, amely ma még egzotikusnak tűnhet, a globális kereskedelmi és közlekedési forgalom miatt holnap már tomboló járványt okozhat Európában. Ez érvényes azokra a betegségekre is, amelyeket rovarok terjesztenek - mondta a Spiegel című lapnak a Fridrich Loeffler Intézet szóvivője, Elke Reinking.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Valószínűtlen, hogy emberre is terjedne a vírus

A nagy-britanniai farmerek szövetsége lehetséges katasztrófára figyelmeztetett, és időzített bombaként írta le a vírust, mert a megbetegedés csak későn, az állatok születésénél derül ki. A tenyésztők azt mondják, szívszorító látványt nyújtanak a deformitásokkal született állatok. A bárányok ellésének időszaka csak most kezdődik, így a betegség tényleges elterjedtségét csak később lehet felbecsülni, amikor majd több millió állat jön a világra.

Magyarországról még nem jelentettek gyanús eseteket - mondta az [origo]-nak dr. Sáfár László, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztésvezetője. A hazai tenyésztőket ugyanakkor arra kérik, hogy óvatosan importáljanak az érintett országokból, és ha gyanús tüneteket észlelnek, jelezzék az állatorvosnak.

Egyelőre nem világos, hogy miként terjed a betegség. Az egyik feltételezés szerint egy bizonyos szúnyogfajta terjeszti - mondta kérdésünkre Sáfár László, de a kutatók azt sem zárják ki, hogy állatról állatra terjed. Azt már tudni lehet, hogy vemhes állatoknál a vírus átjut a placentán, és a magzatban fejlődési rendellenességeket okoz.

"Ha akkora gond lenne, akkor már a tévéből is ez szólna"

"Hát maga hol hallott erről?" - kérdezett vissza az [origo] Schmallenberg-vírussal kapcsolatos érdeklődésére a hentes egy szír csemegeüzletben. A vörös téglás mintával díszített hűtőkamrában tevékenykedő férfinak nem voltak információi a betegségről. "Én magam vágom halal vágással, előtte állatorvos ellenőrzi, minden rendben van vele" - mondta a húsokról. "Ha akkora gond lenne, akkor már a tévéből is ez szólna" - jegyezte meg.

A Fehérvári úti piacon hétfő délelőtt egyetlen húsbolt volt nyitva. Itt sem hallottak a kórról, de az ipari húsdarálót kezelő férfi megjegyezte, hogy nem is nagyon szokott lenni náluk birkahús. "Szerdán hoznak általában egy darab birkát, de van, hogy az sem fogy el" - jegyezte meg.

Tíz éve ugyanattól a termelőtől hozzuk a húsokat, még soha nem volt példa arra, hogy vissza kellett volna venni a pultból a húst - magyarázta a Vásárhelyi Pál utca sarkán álló hentesbolt ügyvezetője, akit szintén meglepetésként ért az új betegség híre. Ő is azt mondta, hogy hozzájuk is csak állatorvos által ellenőrzött hús érkezik.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

"Mindig kitalálnak valamit, szóljatok, ha lesz megint egy új H1N1-féleség" - reagáltak a körtéri török giroszos - ahol borjúhúsból készült giroszt is árulnak - eladólányai a vírus hírére, amelyet az [origo]-tól hallottak először.

Nem hallott a betegségről Szunyiné Tóth Erzsike, aki húsz birkát tart Pusztaszeren. Egyelőre hivatalos tájékoztatást sem kapott a kórról, de a leírt tüneteket sem fedezte fel állatain. Egy dolog van, aminek próbálják kideríteni az okát az állatorvosokkal, az pedig, hogy kevesebb bárány születik, de újfajta betegségről nem tud - mondta az [origo]-nak.

Hallott a betegségről, de nem tud arról, hogy megjelent volna Békéscsabán és környékén egy helyi tenyésztő. A betegség szerinte aggasztó a juhállomány szempontjából, de azt mondta, csekély a kockázata, hogy beteg állat kerüljön Magyarországra. Már csak azért is, mert egy másik betegség, a kéknyelv (bluetongue) miatt visszaszorult az a gyakorlat, hogy a hazai német húsmerinó-állomány vérfrissítésére Németországból hozzanak be kosokat.

Az EU szerint nincs szükség kereskedelmi korlátozásokra

Bár egyelőre kevés az információ a vírusról, a brit élelmiszer-biztonsági hatóság igyekezett eloszlatni a bárányhúsevéssel kapcsolatos félelmeket. A Schmallenberg-vírussal megfertőződött állatok húsát fogyasztó embereknél nem jelentettek megbetegedéseket. A holland közegészségügyi intézet elemzése szerint az elérhető információk alapján a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az vírus emberre történő átvitele nem zárható ki, de nagyon valószínűtlen. Ezt az európai betegségmegelőző központ is megerősítette - áll a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tájékoztatójában.

A tenyésztők attól tartanak, hogy a vírus a szarvasmarháknál is megjelenhet, de ez csak később derül ki, a teheneknek ugyanis hosszabb a vemhességük. Az ő esetükben viszont a vírus hatással lehet a tejhozamra is. Felnőtt szarvasmarháknál a betegség általában negyvenfokos lázt, étvágytalanságot, tejtermelés-csökkenést, ritkán súlyos hasmenést okoz. A juhállományoknál pedig a magzatok torz fejlődését és elvetélését, valamint halva születését okozza.

Az Európai Unió egyelőre nem alkalmaz kereskedelmi korlátozásokat, mivel az élő állatok, azok húsa és teje nem jelent fertőzésveszélyt. Az Európai Bizottság ezért nem tartja jogosnak a harmadik országok által bevezetett korlátozó intézkedéseket. Eddig Oroszország, Ukrajna, Egyiptom, Libanon, az Egyesült Államok és Mexikó vezetett be hasonló intézkedéseket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK