Mari néniben bíznak a lélekidomárok

A köztéri italozásos ügyektől, a szomszédhoz átnyúló gyümölcsfáktól megszabadulnának, az embereknek jutó pénzt viszont szívesen osztanák továbbra is a jegyzők. Jelenleg ők felelnek azért, hogy egy település gördülékenyen működjön, de a kormány terve szerint sokat veszítenek hatalmukból, ha jövőre megalakulnak a járások. A jegyzők azt mondják, annyira beleivódott az emberekbe, hogy minden ügy rajtuk megy keresztül, hogy sokszor olyan dolgok miatt is őket keresik, amihez semmi közük.

"Naponta legalább kétszázszor írom le a nevemet, ugye nem gondolja, hogy bánni fogom, ha ennél kevesebb hivatalos papírt kell majd aláírnom?" - kérdezett vissza az [origo]-nak egy budapesti kerület jegyzője.

A kormány tervei szerint a jegyzők jelenlegi feladatainak többségét jövő januártól a járási hivatalok vezetői veszik át, ők egyszerre több településért felelnek majd, és a megyei kormányhivatalok utasításait is végrehajtják. A járási vezetői poszt jelentőségét mutatja, hogy a járások hatásköréről a kormánypártokon belül jelenleg is éles vita zajlik. A közigazgatási reformmal - benne a járási rendszer feltámasztásával - megbízott Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) január elején hozta nyilvánosságra saját koncepcióját a régi közigazgatási egységek visszaállításáról.

A KIM járási körzethatárokat és a majdani székhelyeket is meghatározó tervében az szerepelt, hogy a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jelenleg a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatok (például az építésügy és a gyámügy), illetve a megyei kormányhivatalok kistérségi kirendeltségeihez tartozó ügyek (például a földhivatalok ügyei). A jegyzők az [origo] kormányzati forrásból megerősített információi szerint ezután már csak egyfajta hivatalvezetői tisztséget látnak majd el: előkészítik például a települési képviselőtestületi üléseket, gondozzák a képviselők elé kerülő előterjesztéseket, vagyis azt teszik majd, amit kormányzati szinten a közigazgatási államtitkárok.

Az italozásból és a birtokháborításból van elegük

"Nem érzem hatalomvesztésnek, ha nem fogok gyámügyi vagy okmányirodai ügyekkel foglalkozni, nem hiszem, hogy ettől kevesebb leszek" - mondta az [origo]-nak Bene Magdolna, Tatabánya jegyzője. Bene huszonkét éve dolgozik jegyzőként, szerinte a hivatal vezetése, a munkáltatói jogok gyakorlása, az önkormányzati ülések és rendeletek előkészítése "bőven elég munkát ad" majd neki jövőre is, és nem sajnálja, ha nem kell államigazgatási ügyekben eljárnia. "Egy okmány kiállításának vagy egy építési engedély kiadásának Soprontól Debrecenig ugyanazon az elven kell működnie, az eljárás nem kötődik szorosan a településhez és a jegyző személyéhez" - mondta.

Egy másik megyei jogú város jegyzője, aki azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét, mivel még nincs elfogadott törvény a járási hivatalokról, azt mondta: "nem abban áll vagy bukik a tekintélyem, hogy én adom-e ki az építési engedélyt vagy sem". Szerinte egy jegyző legfontosabb feladata, hogy a polgármesteri hivatal jól működjön, szabályos, a törvényeknek megfelelő rendeletek szülessenek, és "ne legyenek az ügyfelek életét megkeserítő hülyeségek a városban".

A kisebb települések közigazgatási vezetői szintén megszabadulnának bizonyos hatósági feladatoktól. Egy balatoni község jegyzője azt mondta: "el nem tudja képzelni, mennyi időmet veszik el a birtokháborítási ügyek". A jegyző olyan eseteket említett példaként, mint a telekhatáron átlógó gyümölcsfák levágása vagy "a kerítések helyes felhúzásának kérdése". Ezek a jegyző szerint mélyebb jogszabályi ismereteket igényelnek, és "hosszú ügyek, mert a helyszínre is ki kell menni", úgyhogy ezekről ezért szívesen lemondana. Egy másik, Somogy megyei falu jegyzőjének "a közterületi italozással", rongálással és kisebb lopásokkal kapcsolatos eljárásokból van elege. Ezek szerinte csak az időt rabolják a hivatal vezetésével kapcsolatos, neki fontosabbnak tűnő ügyek elől.

Az összes általunk megkérdezett jegyző azt mondta viszont, hogy nem tartaná jó ötletnek, ha az anyakönyvi hivatalok is a járásokhoz kerülnének. "A házasságkötések és a hagyatéki ügyek eléggé helyhez kötött dolgok, értelmetlen lenne elvenni ezeket az önkormányzatoktól" - értett egyet több község és megyei jogú város jegyzője.

Egy megyei jogú város jegyzője sem sajnálja, ha a hatósági eljárások egy részével nem kell 2013-tól foglalkoznia. "Jelenleg nagyjából hatezer jogszabály szól a hatásköreimről, bolond lennék a több munkáért kaparni" - mondta az [origo]-nak. Az egyik megyei kormányhivatal vezetője korábban azt mondta: "a jelenlegi jegyzői poszt a járási hivatalok felállítása után gyakorlatilag értelmét veszti". Szerinte a polgármesterek mellett tevékenykedő közigazgatási vezetőt a jövőben találóbb lenne "városmenedzsernek" nevezni.

Kevés jegyzői visszaélésről tudunk

Az MTI Hírarchívumában kevés olyan hír szerepel, amely jegyzői visszaélésről szól, vagy egy jegyző ellen indult eljárásról számol be. A fábiánsebestyéni jegyzőt 2008-ban hivatallal való visszaélés miatt találta bűnösnek a Csongrád Megyei Bíróság. A Délmagyar.hu tudósítása szerint a jegyző telefonon közölte a helyi takarékfiók vezetőjével, hogy az önkormányzat nem veszi jó néven, ha az ellenzéki lapban hirdet. A fiókvezető ezért vissza is mondta a hirdetést. A jegyzőnek százezer forint bírságot kellett fizetnie.

Az MTI tudósítása szerint tavaly előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a tiszabői jegyzőt csalás, közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés miatt, mert a gyanú szerint csalt a szociálpolitikai támogatással épült lakások adásvételével. Később a tiszabői polgármestert is őrizetbe vette a rendőrség.

"Fogalmam sincs, tudok-e majd segíteni"

"Nálunk nagy a munkanélküliség, az emberek a segélyek miatt keresnek éjjel-nappal" - mondta egy Borsod megyei nagyközség jegyzője. Szerinte ha a járási hivatalokhoz kerül a szociális támogatások ügyintézése, "félő, hogy a helyieknek órákig kell utazniuk, ha ezzel kapcsolatban akarnak intézkedni". A jegyző szerint éppen ezért a támogatások kifizetését érdemes lenne az önkormányzatoknál hagyni.

A borsodi település jegyzője a miatt is aggódik, hogy a járási hivatalok felállítása után "kiürül az intézmény, munka nélkül marad a kollégák többsége". Több kisebb település jegyzője említette, hogy a hivatalában leginkább középiskolai érettségivel rendelkező középkorú emberek dolgoznak, akik szerintük nehezen találnak majd munkát, ha a járási hivatalokban nem lenne szükség rájuk. "A minap megkérdezte két gyámügyes kolléganő, hogy ugye segítek nekik, ha jövőre kirúgják őket. Azt kellett válaszolnom: fogalmam sincs, tudok-e majd segíteni. Ezt a mondatot még sose hallották tőlem" - mondta egy jegyző, aki nyolc éve vezet egy Borsod megyei hivatalt.

A nagyobb települések hivatalvezetői is tartanak a létszámcsökkenéstől. Az egyik pesti kerület polgármestere például arra számít, hogy a jelenlegi nagyjából kétszáz fős állomány jövőre megfeleződik. "Nyilván a járási hivatalok átveszik a munkavállalók többségét, de nem mindenkit, és nem én döntök a válogatási elvekről" - mondta a kerületi jegyző. Egy megyeszékhely hivatalának vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy "nálunk több kolléga egyszerre foglalkozik szabálysértési és közterület-felügyeleti ügyekkel. Az egyik a járásokhoz kerül, a másik marad az önkormányzatoknál. Őket ki fogja foglalkoztatni?"

A jegyző mint lélekidomár

"A település életében jelentőséggel bíró ügyeket a közgyűlés és a polgármester hozza meg, a jegyző pedig úgyis hozzájuk kötődik" - mondta egy megyei jogú város jegyzője. A már említett Borsod megyei településen dolgozó jegyző szerint az emberek a következő években is biztosan hozzá fordulnak majd jogi tanácsért. "Hiába lesznek befolyásos járási hivatalvezetők, az emberek számára nyilván továbbra is én jelentem a hivatalos ügyeket".

Egy budapesti kerület jegyzője azt mondta, hogy a nyugdíjügyektől kezdve a devizahitel-tartozásokon át a sportegyesület-alakításig mindenféle kérdésben keresik. "Az emberek ragaszkodnak a jegyzői meghallgatáshoz, hiába mondják a kollégák, hogy nem hozzám tartoznak az ügyek, ez szerintem a járási hivatalok felállása után sem fog változni" - mondta a kerületi hivatalvezető. Tatabánya jegyzője, Bene Magdolna ezt úgy fogalmazta meg: "Mari néninek mindegy, lesz-e járás vagy sem, úgyis bejön a hivatalba, és engem kérdez a nyugdíjtól kezdve a gázszámláig mindenről". Ezért a jegyzőnek szerinte lélekidomárnak is kell lennie.

A települési jegyző fontosabb feladatai:

- vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi annak munkáját
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, ügykezelői és fizikai dolgozói felett
- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket
- dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester a részére átad
- tanácskozási joggal vesz részt a képviselőtestület és annak bizottságainak ülésén
- a polgármesterrel együtt aláírja az önkormányzati rendeleteket, gondoskodik azok kihirdetéséről
- ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket (építésügy, gyámügy, szabálysértési ügyek)
- elvégzi az önkormányzati intézmények pénzügyi és gazdasági ellenőrzését