Lázár: A dohánymultik sportot űznek a szembenállásból

Vágólapra másolva!
A Fidesz frakcióvezetője szerint egyes üzleti körök és lobbicsoportok politikai kérdésként akarják beállítani a trafiktörvényt, holott ők is részt vettek az előkészítésében. Lázár János szerint a dohányipari multicégek jelenlegi pozícióikat kívánják megőrizni azzal, hogy ellenállnak a törvénynek.  
Vágólapra másolva!

Lázár János szerint sok multinacionális vállalat, köztük több dohányipari cég mára sportot űz abból, hogy szembehelyezkedik a kormányzati törekvésekkel. A Fidesz frakcióvezetője az úgynevezett trafiktörvényről, amely a tervek szerint újraszabályozná a dohány-kiskereskedelmet, az MTI-nek hétfőn nyilatkozva azt mondta, hogy a javaslattal nem jutna előnyhöz a magyar dohánygyár, legfeljebb a hátrányából faraghatna. A politikus megjegyezte, a magyar előterjesztés az osztrák megoldáson alapul.

Lázár János szerint a javaslat "mindenféle sajtócikkben írtak ellenére" versenysemleges, és szó sincs arról, hogy az egyetlen magyar tulajdonú vállalkozásnak bármilyen előnye is lenne, legfeljebb a hátrányából faraghatna le valamit. A Népszabadság a múlt héten azt írta, hogy Lázár János, a törvény beterjesztője és Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt. vezetője együttműködött a trafiktörvényként ismert jogszabálytervezet kialakításában, amelynek célja a hazai dohányipar, pontosabban a sátoraljaújhelyi cég helyzetbe hozása. Sánta János a Népszabadságnak nyilatkozva tagadta, hogy ő írta volna a tervezetet, de elismerte, hogy részt vett a kidolgozásban.

A Fidesz frakcióvezetője kifejtette, hogy a multinacionális dohányipari vállalatok ugyanúgy véleményezték a törvénytervezetet, mint a magyar tulajdonú cég, és javaslataik döntő része be is épült a szövegbe. "Most mégis úgy tesznek, mintha kívülállók lennének, ami egész egyszerűen hazugság. A jelenlegi pozícióikat kívánják megőrizni azzal, hogy ellenállnak a törvénynek" - vélekedett, úgy fogalmazva, hogy egyes dohánycégek sportot űznek a kormányzati törekvésekkel való szembehelyezkedésből.

Lázár János úgy látja, hogy a törvényjavaslat ellen tiltakozó üzleti körök és lobbicsoportok politikai kérdésként akarják beállítani a javaslatot, kiforgatva és elferdítve annak valós céljait, holott - mint mondta - a fiatalkorúak hatékonyabb védelme és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt mindenképpen itt volt az ideje egy új, a korábbinál hatékonyabb szabályozási környezet megalkotásának.

Nincs összefüggés például az elárusítóhelyek korlátozása és a feketepiac mérete között - jegyezte meg, amit azzal magyarázott, hogy a feketekereskedelem alakulása nem a trafiktörvénytől, hanem az árak alakulásától függ. Példaként említette, hogy a tervezet szerint háromból két jelenlegi elárusítóhelyen nem lehetne kapni cigarettát, de ez csak annyit jelent például egy nagyobb városban, hogy az eddigi átlagosan pár méter helyett kicsit többet kell majd sétálni, hogy a termék elérhető legyen.

A törvény előkészítésekor - idézte fel a frakcióvezető - arra jutottak, hogy kétezer lakosonként biztosítanak egy trafikkoncessziós jogot, az üzletek megélhetését pedig körülbelül 500 dohányos rendszeres vásárlása már biztosítja. Ausztriában csaknem hétezer, dohányterméket árusító üzlet van a körülbelül kilencmillió lakosra - jegyezte meg, emlékeztetve, hogy a magyar jogszabály ugyancsak hétezer koncessziót biztosítana a kicsit kevesebb, mint tízmillió lakosra.

Az osztrák példa

Ausztriában a dohánytermékek kiskereskedelmi forgalmazás joga állami monopólium, ezt a jogot az állam úgy gyakorolja, hogy magánvállalkozók vagy cégek tulajdonába tartozó trafikokkal köt szerződést, pályázati kiírás alapján. Az engedélyek kiadásánál szociális szempontokat és a fogyasztói igények egyenletes ellátottságát tartják szem előtt.

A kiskereskedelmi forgalmazás jogát alapvetően a dohányt és trafikárut árusító boltok (Tabaktrafik) számára tartják fenn. Az ilyen üzletek működtetésére a százszázalékos állami tulajdonban lévő Monopólium-kezelő Kft. köt szerződést a jelentkezőkkel, pályázati kiírás után. Forgalmazhatnak dohánytermékeket benzinkutak és vendéglátóhelyek is. Ezeknek a trafikoktól kell beszerezniük az árut, és a rendes kiskereskedelmi árnál legalább tíz százalékkal drágábban kell azt árusítaniuk.