A Nemzeti alaptantervet bírálta Pokorni Zoltán

Vágólapra másolva!
Pokorni Zoltán szerint kitöltetlen csekket ad a Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete a kerettantervek készítőinek, a fizikaórák pedig unalmasak. Az oktatási bizottság ülésén a LMP-s Osztolykán Ágnes azt mondta, hogy túl sok a tanagyag, a jobbikos Ferenczi Gábor hiányolja a magyarok származáselméletének oktatását, míg Révész Máriusz fideszes képviselő szerint fontos lenne, hogy a filmeket ne szinkronizálják.
Vágólapra másolva!

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerint a Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete nem teszi lehetővé, hogy a közoktatás elmúlt húsz évének tapasztalatait levonják, ezért attól tart, hogy "elszalasztjuk a valódi tartalmi megújulás lehetőségét".

A bizottság keddi ülésén az oktatáspolitikus arról beszélt, hogy a gyakorlati tapasztalatokat levonva kellett volna a jövőbeni NAT-ot megalkotni, de arra az elmúlt húsz évben még nem volt példa, hogy a NAT megírásakor ezekre támaszkodtak volna. Így "kitöltetlen csekket ad" a NAT tervezete a kerettantervek készítőinek, ugyanakkor nem derül ki belőle, hogy a szakmunkásképző iskolák kerettantervei a majdani NAT melyik részét tartalmazzák, de még az sem, hogy abból mennyit valósítsanak meg - tette hozzá

Pokorni Zoltán szerint el kellene dönteni azt is, hogy a majdani NAT egy nemzeti minimumot írjon-e elő, vagy az elitgimnáziumok követelményeit fogalmazza meg. Azt pedig zavarónak nevezte, hogy a szakképzési és a köznevelési törvények nem ugyanazokat a szakkifejezéseket használják egyes fogalmakra.

A politikus beszélt arról is, hogy nemzetközi összevetésben Magyarországon az átlagnál több természettudományos tanórát tartanak, de azok szerinte - egyebek mellett a fizikai, kémiai kísérletek hiánya miatt - unalmasak. A NAT-ban leírt természettudományos óraszámok elegendőek, viszont a humán tárgyak óraszáma nemzetközi összehasonlításban kevesebb - mondta.

Hiányolják a humanizmust, Wass Albertet és a származáselméletet

Hozzászólásában Osztolykán Ágnes, a bizottság LMP-s alelnöke kiemelte: a NAT tervezetében szereplő, az egyes műveltségi területekhez kapcsolódó tananyag túl sok. Véleménye szerint fennáll a veszélye, hogy a diákok a biflázáshoz térnek vissza, mert a gyermekközpontúság és a humanizmus csak a szlogenek szintjén érvényesül a NAT tervezetében.

Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő elmondta: mindenki, még a liberális oldal is elismeri, hogy korszerű ismereteket hoz be a tervezet a közoktatásba, azonban Wass Albertet, Nyírő Józsefet és Kertész Imrét bele kellene venni a NAT-ba. Szerinte fontos lenne, hogy a filmeket ne szinkronizálják, ezáltal könnyebben szerezhetnék meg az idegen nyelvi tudást és fejleszthetnék olvasási készségüket a diákok.

Ferenczi Gábor, a Jobbik parlamenti képviselője úgy ítélte meg, a magyarok valódi származáselméletének oktatása hiányzik a NAT tervezetéből, ahogy a kalandozások kora sem kap kellő hangsúlyt. Szerinte ugyanakkor túldimenzionált a holokauszt oktatása, és a romákon kívül a többi magyarországi kisebbség kultúráját is bele kellene venni.

Magyarország védelme mindenki kötelessége - ez az egyik fő üzenete a 2013-tól életbe lépő új Nemzeti alaptantervnek. A tanterv szerint kell majd tanulni táncrendet, megtanítják az internet kritikus használatát, a mértéktartást, az állampolgári kötelességtudatot. Lesz betlehemezés, megmondják, mi a különbség a mesebeli és az igazi hősök között, de előkerülnek a szobanövények is. Erről részletesen ebben a cikkünkben olvashat.