Őszinte-e a kormány divatos arca?

Védett réten épülő autógyár, füstöt okádó erőmű, sosem volt zöldbank, nem létező kormányrendelet - rengeteg jele van annak, hogy a kormány nem a környezetvédelem bajnoka, bár egy most induló 800 milliós kommunikációs offenzíva egyik feladata éppen az, hogy erről győzködje a választókat. Mit tett eddig a kormány a környezetért, és mire elég mindez?

A kormány összefüggő döntések sorozatával tudatosan építi az erős, jól működő, a nemzeti érdekeket képviselni és érvényesíteni képes Magyarországot - ezt a gondolatot akarja népszerűsíteni a kormány, amely nagyszabású, 800 millió forintos szerződést kötött a feladat végrehajtására egy kommunikációs céggel. A kormány fontosnak és nagy feladatnak tartja a megbízást, a Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár által jegyzett szerződés szerint ugyanis a nagyszabású kommunikációs offenzívának szakítania kell az eddigi gyakorlattal. A szerződés szerint ugyanis a kormányzati kommunikáció "eddig alapvetően egyirányú volt, nem adott lehetőséget a visszacsatolásra".

A kormánynak több célja van a szerződéssel. Egyrészt szeretné sulykolni az emberekbe azt, amit jónak tart magában, és szeretne felépíteni néhány új üzenetet is. Utóbbiak között szerepel az, hogy a magyar egészségügy működőképes, az állam kulturált, illetve az is, hogy az állam zöld. Ezt azzal indokolja a szerződés, hogy a fiatal szavazók és a kormányt támogató társadalmi csoportok körében "a környezettudatos szemléletmód, ha nem is túlságosan elterjedt, de egyre népszerűbb. Az úgynevezett 'zöld aktivitásokkal' viszonylag széles réteget lehet bevonni, alacsony ráfordítás mellett." A kormány eddigi intézkedései alapján azonban ez merész álom.

Helyreáll a rend

A Fidesz 2010-es választási programja, majd az ezen alapuló kormányprogram csak szűkszavúan foglalkozik a környezetvédelemmel. A kormány azt ígérte, a honvédelem és kulturális értékek védelme mellett a környezetvédelemben is "érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát, és helyreállítja a közjó primátusát".

A környezetvédelemmel legtöbbet a kormányprogram Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett része foglalkozik. Matolcsy országos energiahatékonysági programot ígért, amelynek keretében évente a lakásállomány 10 százalékát újítanák fel, 80 ezer új munkahelyet teremtve az építőiparban. "Ez a befektetés az országnak kevesebb, mint 10 év alatt megtérülne, továbbá környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná" - írta Matolcsy, mivel a kevesebb felhasznált energia alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást jelent.

Az energiahatékonysági programok finanszírozására a kormányprogram egy zöldbank létrehozását tervezte, de ez eddig nem jött létre. Az uniós támogatások felhasználását szabályozó új Széchenyi-tervben ugyan a második kitörési pontként a zöldgazdaság fejlesztését határozták meg, de eddig nem a környezetvédelem vagy az energiahatékonyság a jelenlegi ciklus nyertese.

Szén és atom a stratégiában

A parlament tavaly októberben fogadta el az új Nemzeti energiastratégiát, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy két évtized múlva az ország teljes energiafelhasználása ne haladja meg a gazdasági válság előtti szintet. A tervekben viszonylag korlátozott szerepet kapnak a megújuló energiaforrások: 2012-re az energia 7,5 százalékát, 2020-ig pedig 14,65 százalékát kellene megújuló forrásból nyerni. 2030-ban az összes felhasznált energia mintegy 20 százalékának, illetve a villamos energia 16 százalékának kell megújuló forrásból származnia.

A kormány a különböző lehetőségek közül az úgynevezett atom-szén-zöld forgatókönyvet választotta, amely az új paksi atomerőmű mellett egy új széntüzelésű hőerőművel, illetve a megújuló energiaforrások korábban eltervezett ütemű fejlesztésével számol. "Egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról" - magyarázza a stratégia, amely szerint jelenleg "nincs alternatívája az atomerőmű által termelt villamos energia kiváltásának" sem (az energiastratégiáról itt olvashat részletesen).

Rét helyett autógyár kell

A kormány már konkrét ügyben is bizonyította, hogy az ipar érdekei fontosabbak lehetnek a természetvédelemnél: a győri Audi-gyár bővítését egy olyan területre engedélyezték, amely a Natura 2000 hálózat része volt. A védett fajoknak is otthont adó természetvédelmi terület átminősítését az Európai Bizottságnak kellett jóváhagynia, és ezt már a jelenlegi kormány járta ki Brüsszelben 2010-ben. Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere nyíltan ki is mondta: számára a munkahelyteremtés az elsődleges szempont.

Parlamenti szavazásra vár egy olyan törvénymódosítás is, amely tovább szűkítené az úgynevezett kiemelt jelentőségű beruházások környezetvédelmi kontrollját. Még a Gyurcsány-kormány idején fogadták el a törvényt, amely számos könnyítést biztosított a kormány által kiemeltnek minősített beruházások számára, de Pintér Sándor belügyminiszter ezt tovább egyszerűsítené: a zöldhatóságnak mindössze harminc napja lenne a környezeti hatásvizsgálatra, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra.

Nagy Andor, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának KDNP-s alelnöke ezt február végén a parlamenti vitában azzal magyarázta, hogy "a munkahelyteremtés nemzeti ügy", és azt sem szabad hagyni, hogy az ország elveszítse a 2013-ig lehívható uniós támogatásokat. A Jobbik és az LMP elutasította a javaslatot. Kepli Lajos jobbikos képviselő szerint viszont ezzel a helyiek és a civil szervezetek beleszólási lehetőségét korlátozzák, ami csak bizonyos, a kormány mögött álló gazdasági csoportok érdekeit szolgálja.

Hiányzó rendelet

"Zöld közbeszerzést!" - határozta meg az egyik célkitűzést a kormányprogram. Ez "a termékek, szolgáltatások és építési beruházások beszerzése során figyelembe vett környezetvédelmi szempontokat" jelenti. A tavaly nyáron elfogadott új közbeszerzési törvény elvileg lehetővé teszi, hogy a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontokat figyelembe vegyék az eljárásokban, de ennek részletes szabályait kormányrendeletben kellene megállapítani.

Ugyanebben a rendeletben kellene szabályozni, hogy a kormány által felügyelt szervek és az állami cégek hogyan érvényesítsék a fenntarthatósági szempontokat a beszerzéseiknél. Ez a rendelet azonban máig nem született meg, a Közbeszerzési Hatóság honlapja is csak az Európai Bizottság zöld közbeszerzésekre vonatkozó szolgáltatását ajánlja.

Mennyire környezetbarát a kormányzat?

Hét minisztérium épületei közül egyedül a Fő utca 44-50. szám alatt álló ingatlan tetején vannak napkollektorok - mondta az [origo]-nak Pintér Andrea, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatója. A Vízivárosban található épületben korábban a környezetvédelmi minisztérium működött, most a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium használja. A tizenkét csöves napkollektorokból ötöt helyeztek el az épület tetején. Egy ilyen berendezés egy maximum két-három fős, kis háztartást képes ellátni meleg vízzel. Áramot termelő napelemeket egyik minisztérium sem szereltetett fel.

Az Orbán-kormány egy év alatt körülbelül egyötödével csökkentette a papírfelhasználását, pontosabban a minisztériumi dolgozók ennyivel kevesebbért használtak fénymásolópapírt, jegyzettömböket, naptárakat és nyomtatványokat. A KEF 2010-ben összesen 116,5 millió forintért szerzett be irodai papírt a belügyi, a külügyi, a gazdasági, az igazságügyi, a fejlesztési, a nemzeti erőforrás és az agrártárca, továbbá a miniszterelnökség részére. 2011-ben már kevesebbet, 92,7 millió forintot költöttek papírra.

Az új autók beszerzésénél a KEF tesz javaslatot a típusokra az alapján, hogy mi lenne a feladatuk, továbbá mi a beszerzés várható költsége. Fontossági sorrendben öt szempont közül az ötödik a leendő szolgálati autó környezetvédelmi besorolása. A közbeszerzési törvény szerint a nettó 8 millió forintot meghaladó tételeknél kötelező lefolytatni a közbeszerzési eljárást. "A bírálati szempontok között minden esetben szerepelnek környezetvédelemmel összefüggő elemek, mint a motor környezetvédelmi besorolása, az üzemanyag-fogyasztás, a szervizidőszak és a károsanyag-kibocsátási érték" - mondta Pintér.

A KEF főleg a minisztériumok és a miniszterelnökség ellátásáért felel (a honvédelmi tárca kivételével), így arra nincs rálátása, hogy a központi államigazgatáshoz tartozó több száz intézmény mennyire gazdálkodik környezetbarát módon.

Zöldenergia - nem nyert

A kormány több programot indított önkormányzati és lakossági zöldberuházások támogatására. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) statisztikái szerint eddig majdnem kétezer pályázat érkezett zöldfejlesztésekre, amelyek összesen több mint százmilliárd forintot igényeltek. Ezek közül eddig 767 pályázat támogatásáról született döntés, 26,5 milliárd forintot ítéltek meg. Ebben ugyanakkor több költséges nagyprojekt is benne van, például egy Borsod és egy Békés megyei hulladéklerakó rekultivációja, amire önmagában 3, illetve 2,4 milliárd forintot ítéltek meg.

A pályázatok többsége ráadásul épp fel van függesztve. Volt köztük olyan, amit tavaly februárban írtak ki, és akkor az szerepelt az NFÜ közleményében, hogy a pályázatokat 2013. december 31-ig lehet beadni, de már tavaly májusban felfüggesztették a programot, mert a beérkezett támogatási igény meghaladta a rendelkezésre álló forrást.

A lakossági energetikai felújításokra a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) biztosítana pénzt a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből. A tavaly augusztusban meghirdetett A mi otthonunk című pályázatra a kormány 1,6 milliárd forintot szánt, így három nappal a kiírása után le is kellett zárni, mert az 550 beérkezett igénylés máris meghaladta a keretet.

Tavaly októberben írtak ki pályázatot a meleg vizet napfény segítségével előállító napkollektorok támogatására, amire 2,97 milliárd forintot szán a kormány. Ez a pályázat március végéig nyitott, mivel januárban meghosszabbították a határidejét. Januárig az ZBR honlapja szerint 1874 pályázat érkezett, amelyek összesen 1,3 milliárd forint támogatást kértek. A határidő meghosszabbítása ugyanakkor azt is jelentette, hogy január elején még nem kezdték meg a pályázatok elbírálását. Erről a ZBR honlapján azóta sincs hír.