Gyengítené Navracsics a bírósági csúcsszervet

2012.03.16. 11:20

A miniszterelnök-helyettes pénteken beadott módosító indítványa a Velencei Bizottság ajánlásait vette figyelembe. A javaslat szűkítené az Országos Bírósági Hivatal elnökének mozgásterét, döntéseinek egy részét csak az Országos Bírói Tanács beleegyezésével hozhatná meg. A januárban létrejött bírósági csúcsszerv miatt az Európai Unió eljárást indított Magyarországgal szemben, az alapjogi biztos ugyanis kifogásolta, hogy az új testület vezetője kizárólagos hatáskört kap a bírák kinevezésére illetve a bírósági rendszer igazgatására.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörébe helyezné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke igazgatási feladatainak egy részét Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítására tett javaslatában. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata a Velencei Bizottság észrevételeit is magában foglalja.

A módosító javaslat elébe ment a tekintélyes jogászokból álló Velencei Bizottság pénteki jelentésének, amelyben a hvg.hu információi szerint azt javasolják: a garanciák biztosítása érdekében Magyarország módosítsa az alaptörvényt is.

A parlamentnek pénteken benyújtott előterjesztés szerint az OBT rendelhetné el kivételesen indokolt esetben, hogy a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelt jelentőségű ügyeket soron kívül intézzék.

A szervezet járulhatna hozzá emellett például ahhoz, hogy a bírák lemondási ideje három hónapnál rövidebb legyen, ugyanígy a bírák nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén a tanács dönthetne a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről.

Az OBT adhatna felmentést a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében is.

Szűkülhet Handó Tünde mozgástere

Navracsics Tibor emellett további ellenőrzési jogokat adna az OBT-nek, és az OBH elnöke, aki jelenleg Handó Tünde, bizonyos jogosítványait csak a tanács által meghatározott elvek alapján gyakorolhatná. Ez érvényes lenne például arra az esetre, ha a hivatal elnöke a bírói pályázati eljárás során a bírói tanács által felállított rangsortól el akar térni, vagy ha a túlterhelt bíróság helyett az eljárásra más bíróságot jelöl ki.

Újdonság, hogy a hivatal vezetőjének nemcsak a parlamentben, hanem az Országgyűlés igazságügyekkel foglalkozó bizottságában is be kellene számolnia évente egyszer.  

Az előterjesztés megerősíti azt az előírást is, amely szerint a bírósági hivatal elnöke kizárólag azok esetében kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását, akiknél a munkáltatói jogkört gyakorolja, azaz az általa kinevezett bírósági vezetőket, valamint az OBH-ba beosztott bírákat érintően. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Az OBT elsőként megválasztott elnöke vasárnap az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a tanács március 24-én tartja első ülését, amelyre valamennyi bírói érdekképviseleti szervezetet meghívják. A 15 tagú, csak bírákból álló testület - amely március 15-én kezdte meg működését - egyszerre ellenőrzi és segíti majd a bírósági igazgatást és gazdálkodást január 1-je óta irányító Országos Bírósági Hivatalt is.

Ezt is kritizálta az EU

Az Európai Unió január közepén indított eljárást Magyarországgal szemben a január 1-jével felállt hivatal miatt. Viviane Reding alapjogi biztos elsősorban azt kifogásolta, hogy az új testület vezetője kizárólagos hatáskört kap a bírák kinevezésére illetve a bírósági rendszer igazgatására. "Az Országos Bírói Tanács a jelek szerint az Országos Bírói Hivatal elnökének konzultatív testületévé alakul át" - írta a biztos a levélben, hozzátéve, hogy ez  "hatalomkoncentrációnak látszik" a hivatal elnöke kezében.

KAPCSOLÓDÓ CIKK