Húszmilliós tartozás lesz az árfolyamgát felső határa

Vágólapra másolva!
A parlament hétfői döntése szerint a korábbi visszalépőkkel azonos feltételekkel térhet vissza az állami nyugdíjrendszerbe az a mintegy százezer ember, aki korábban a magánkasszékat választotta. Eldőlt az is, hogy 20 milliós eredeti tartozásig lehet kérni az árfolyamrögzítést. A kormánypárti többség a korábbi kormányokat, a bankokat és a lakosságot tette felelősség a devizaalapú eladósodásért.
Vágólapra másolva!

Adómentesen vehetik fel reálhozamukat azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe - döntött hétfőn a parlament. A kormánypárti képviselők elfogadták a költségvetési bizottság módosító indítványét, amelyet a fideszes Kósa Lajos által benyújtott, közpénzügyi tárgyú törvénymódosításhoz adtak be. A törvényjavaslat egészéről egy hét múlva szavaz a parlament.

A döntés alapján azok, akik magán-nyugdíjpénztári megtakarításukat önkéntes nyugdíjpénztárba helyezik, az összeg 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek. Az indoklás szerint így az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépők ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket vehetik igénybe, mint amelyek a korábban visszalépőket megillették.

A parlament a gazdasági stabilitási törvény december végi elfogadásával változtatott a magánnyugdíj-pénztári tagokra vonatkozó szabályokon. Azok számára is megszűnt a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés, akik korábban fenntartották tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül. Ugyanakkor március végéig újra megnyitották az állami pillérbe való átlépés lehetőségét annak a 102 ezer embernek, aki fenntartotta tártagságát.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ugyanakkor azok sem vesztenek semmit, akik a gyakorlatilag halálra ítélt magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradnak, a tárca ígérete szerint ők is 100 százalékos állami nyugdíjat kaphatnak majd. A részletekről korábbi cikkünkben olvashat.

Húszmillióig lehet kérni az árfolyamrögzítést

Elfogadta az Országgyűlés az árfolyamrögzítés új szabályairól szóló törvényt is, amely szerint az árfolyamgátat azok igényelhetik, akik legfeljebb 20 millió forintig adósodtak el. A kormány eredetileg azt javasolta, azok kérhessék az árfolyamrögzítést, akiknek a fedezetül szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 30 millió forintnál. Ezen a fideszes Rogán Antal javaslatára a múlt héten úgy változtatott a parlament, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen döntő.

A kormány tavaly decemberben állapodott meg a Magyar Bankszövetséggel a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére vonatkozó szabályok módosításáról. A parlament most - a már említett, a bankszövetség által támogatott változtatással - ezt az egyezséget emelte törvényi erőre 319 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett. A törvény alapján az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél.

Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését. A bankok svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt.

Az árfolyamgát új szabályairól szóló törvény elfogadott szerint bankok augusztus 31-ig kötelesek forintra váltani a tartósan nem fizetők devizahitelét, illetve el kell engedniük a követelés negyedét. A forintra váltásra az jogosult, akinek a bank még nem mondta fel devizakölcsön-szerződését, és 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forintos, 90 napon túli késedelme volt, ami azóta is folyamatosan fennáll. Emellett a jelzáloggal terhelt egyik ingatlanra sem lehet bejegyezve végrehajtási jog, és május 15-ig nyilatkozni kell a fizetőképtelenség okáról.

A korábbi kormány, de a lakosság is felelős

A parlament hétfőn jóváhagyta a lakossági devizaalapú eladósodásának okait feltáró jelentést is. E szerint a 2002 és 2008 közötti baloldali kormányok, a bankrendszer és a hitelfelvevők egyaránt felelősek azért, hogy a lakosság devizahitel-állománya 2010 nyarára 6600 milliárd forintra nőtt. A kormánypárti képviselők igennel voksoltak, a szocialisták és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó függetlenek nemmel, a Jobbik és az LMP politikusai pedig tartózkodtak.

A témával foglalkozó albizottság jelentése a devizahitelek elterjedésének okaként említi, hogy 2003-tól a lakástámogatási rendszer kamattámogatásának, kedvezményeinek folyamatos csökkenése széles körben vállalhatatlanná tette a forintalapú lakásfinanszírozást, serkentve ezzel a devizahitelek keresletét. A jelentés szerint ugyanakkor a kormányok 2002 és 2008 között negligálták a devizaalapú eladósodás kockázatát, a jogszabályok módosítása fel sem vetődött, sőt a kormányzat a veszélyekre sem figyelmeztette a lakosságot.

A bankrendszer felelősségéről a dokumentum azt írja, a hazai bankok úgy emelték a lakossági szektor devizahitelezését növekedési versenyük központi termékévé, hogy kezdetektől tisztában voltak a kockázatok aránytalan megosztásával. A lakosság felelősségét abban látja a jelentés, hogy az emberekből a hitelfelvételkor hiányzott az elemi arányérzék a célok és a lehetőségek összevetésekor, valamint a hosszabb távú tervezés és kalkuláció.