A Velencei Bizottságnak sem tetszik a bírák korai nyugdíjazása

2012.03.19. 16:42

Tizenhat főbb ponton módosítana a magyar igazságszolgáltatási rendszer reformján a Velencei Bizottság. A testület szerint túlságosan kiterjedt az Országos Bírói Hivatal elnökének a jogköre, felelősségre vonására pedig kevés az esély. A bíráknál túl hosszú a próbaidő, amit akár ismételhetnek is. A bizottság hétfőn ismertetett szakvéleményében azt is kifogásolja, hogy a bírák akaratuk ellenére is átirányíthatók, és ennek megtagadása elbocsátáshoz is vezethet.

A magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak - különösen a bírói függetlenség követelményének - mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak - derül ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) alatt működő Velencei Bizottság hétfőn közzétett, a magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről szóló álláspontjából.

A Velencei Bizottság szakvéleményének számos, elmarasztaló tartalmú eleme már korábban ismeretessé vált. A magyar kormány ezért múlt pénteken javasolta az Országgyűlésnek a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítását. A közigazgatási tárca közleménye szerint a bizottság észrevételeit figyelembe véve készítették el a törvénymódosító javaslatot.

Az ET alkotmányjogi szakértői testülete számos tekintetben fogalmazott meg konkrét bírálatot a magyar szabályozással összefüggésben. Tizenhat olyan fontosabb pontot emelt ki, ahol indokoltnak tartja a jogszabály-módosítást. Ilyen például, hogy számos szervezeti kérdést sarkalatos törvényi szinten szabályoznak. Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét kilenc évre választják meg, és ez korlátlanul meghosszabbítható, ha a parlament egyharmada blokkolni képes a helyzet megváltoztatását. A hivatal elnökének nagyon kiterjedt a jogköre, és azt nem korlátozza az Országos Bírói Tanács (OBT) vétójoga, illetve nincs alávetve bírói ellenőrzésnek. Az OBH-elnök jogköre egyetlen olyan személy kezében összpontosul, akinek a felelősségre vonhatósága nem kielégítő. Az OBH-elnök nem köteles indokolni minden egyes döntését. Az OBT kizárólag bírákból áll, más szereplők - ügyvédek, civil társadalom - abban nem vesznek részt. A hivatal jogköre a legtöbb esetben csupán javaslattételre, véleményalkotásra terjed ki, és nem emelhet vétót, amikor az OBH-elnök bírósági elnököt nevez ki.

A bírák felügyeleti rendszere keretében a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, egészen a Kúriáig, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól. Az OBH-elnöknek erős befolyása van a bírósági elnökök és más vezető bírák kinevezésére, jogegységi eljárást kezdeményezhet, ami ellentmond igazgatási jellegű szerepkörének. A bizottságnak nem tetszik az sem, hogy a bírák esetében hosszú próbaidő írható elő, akár ismételt jelleggel is. A bírák akaratuk ellenére is átirányíthatók, és az ilyen utasítás megtagadáshoz súlyos következmények fűződnek, beleértve az elbocsátást is. Nincsenek meg a tisztességes eljárás garanciái a minősítési, illetve fegyelmi eljárás alatt.

Az OBH-elnök más bírósághoz helyezhet át ügyeket anélkül, hogy objektív kritériumok vonatkoznának az ilyen ügyek kiválasztására és az olyan bíróságokra, ahová az ilyen ügyek áthelyezhetők. Valamint a Velencei Bizottság szerint meg kéne változtatani a bírák korai nyugdíjazására vonatkozó szabályokat. A bizottság arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy kevésbé sietősen, fokozatosabban oldják meg a felső korhatár csökkentését. "Miközben lehet jó oka annak, hogy rögzített nyugalomba vonulási életkort írjanak elő a bírák számára, kizárva a kivételek lehetőségét, a jelenlegi magyarországi helyzetben legalábbis ajánlott, hogy az átmeneti időszakot hosszabbítsák meg, a jelenlegi bírák jogos érdekeinek védelmében" - olvasható a szakvéleményben. Utóbbival kapcsolatban az Európai Bizottság is többször is aggályait fejezte ki a magyar miniszterelnöknek.

A hvg.hu korábban arról írt, hogy a magyar alkotmány módosítását is szükségesnek tartja az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása érdekében a Velencei Bizottság. A VB eredetileg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) úgynevezett monitoringbizottságától kapott felkérés alapján kezdte vizsgálni a magyar jogszabályokat. Ebben a testületben tavaly március óta zajlik egy előzetes vizsgálat, amelynek célja eldönteni, indítson-e az ET átfogó vizsgálatot, úgynevezett monitoringeljárást Magyarországgal szemben a demokrácia helyzetéről, az emberi jogok érvényesüléséről.

KAPCSOLÓDÓ CIKK