Kicsúszik a kormányközeli óriáscég az alaptörvény szorításából

Bár az év elején hatályba lépett új alaptörvény szigorú átláthatóságot ír elő a közpénzek elköltésénél, továbbra is sokmilliárdos munkákon dolgozik a tulajdonosi hátterét rejtegető, de nyilvánvaló kormányzati kötődésekkel rendelkező Közgép. Az építőipari vállalattal szerződő állami cégek nem törik magukat a tulajdonosok megismeréséért, és a Fidesz által korszakhatárként emlegetett alaptörvény is kapott egy olyan kiegészítést, amely lehetővé teszi a további titkolózást.

Az alaptörvény tavaly tavasszal lebonyolított parlamenti vitájában rendszeresen visszatérő fogalom volt az átláthatóság. Beszélt erről Kövér László házelnök, Lázár János fideszes frakcióvezető, Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási biztos és maga Orbán Viktor kormányfő is. "A magyarok, Tisztelt Ház, elszántak abban is, hogy a trükközést kiszorítsuk a közpénzek felhasználásából" - fogalmazott március 28-ai felszólalásában a miniszterelnök, hozzátéve, "szinte egyhangú elvárás az", hogy ne lehessen az adófizetők pénzét eltüntetni úgy, "ahogy ez az előző korszakban napi gyakorlattá vált".

Orbán és a többi fideszes politikus ezzel arra utalt, hogy már az alaptörvény előkészületeinél megfogalmazódott az a szándék, hogy az ország legfontosabb jogszabályában rögzítsék a közpénzek elköltésének átláthatóságát. Ez végül meg is történt, a kész szöveg ugyanis külön részben foglalkozik a nemzeti vagyon és az adófizetők pénzének felhasználásáról, többek között kimondva azt, hogy csak olyan szervezet részesülhet állami forrásból, "amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható".

Az alaptörvény 2012. január elsején lépett hatályba, amit akkor kormánypárti politikusok egy új korszak kezdetének neveztek, a közpénzügyi helyzetben azonban egyelőre nem történtek látványos változások. Ezt mutatja legalábbis a Közgép Zrt. nevű építőipari cég példája, amely annak ellenére dolgozik jelenleg is számos nagy értékű állami megbízáson, hogy tulajdonosi szerkezetét továbbra is rejtegeti a nyilvánosság elől. Bár a részvényesi névsor nem ismert, a cég politikai kötődései nyilvánvalóak: több korábbi tisztviselője is magas állami pozícióba került a 2010-es kormányváltás után, elnöke pedig a szoros kormányzati kapcsolatairól ismert Nyerges Zsolt, aki üzleti kapcsolatban áll a Fidesz több politikusa által a párt legfontosabb gazdasági háttéremberének tartott Simicska Lajossal.

Szerződések százmilliárdokról

A Közgép már a kormányváltás előtt is sikeresen szerepelt több közbeszerzésen, az elmúlt másfél évben azonban még látványosabb volt az előretörése az állami megbízások piacán (a cég történetéről részletek ebben a cikkben). Köztük van több olyan nagyszabású projekt is, amelyekre még az alaptörvény hatályba lépése előtt kötöttek a céggel szerződést, de mivel a munkák még folyamatban vannak, a számlák kifizetése átnyúlik az új közpénzügyi szabályozás időszakába. A Közbeszerzési Értesítőben és állami cégek honlapján található adatok szerint jelenleg mintegy 300 milliárd forintnyi értékben vannak hatályban olyan, állami megbízásokra vonatkozó szerződések, amelyekben érdekelt a Közgép is. Ennek a pénznek ugyanakkor csak egy része fog befolyni a céghez, a munka többségét ugyanis konzorciumok tagjaként végzi, és a megállapodások között van több keretszerződés is, amelyből nem feltétlenül fogják felhasználni az összes rendelkezésre álló pénzt.

Az értékes állami megbízások elnyerése mellett a Közgép egy 34 milliárd forintos hitelkerethez is jutott a kormányváltás után az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól. Erről az ügyletről az Atlatszo.hu nevű weboldal számolt be, amely az MFB-től kapott adatokra hivatkozva azt írta, hogy a hitelben részesülő cégek közül a Közgép számára áll rendelkezésre a legnagyobb összegű keret. Az MFB-nek több kérdést is feltettünk a hitelszerződésről (például, hogy mikor kötötték és mekkora kamatról szól), de a pénzintézet mindegyikre csak azt válaszolta, hogy "a hatályos jogszabályok szerint nem adhatunk választ erre a kérdésre". Csak arra a kérdésre válaszoltak hosszabban, amely arra vonatkozott, hogy az MFB törekszik-e a 34 milliárd forintos hitelkeretben részesített Közgép tulajdonosi szerkezetének megismerésére. "Az MFB-nek a Közgéppel kötött szerződése pontosan megfelel minden jogszabályi kritériumnak. Az MFB általában véve is minden esetben a hatályos jogszabályoknak messzemenően megfelelően jár el" - válaszolta a pénzintézet.

A Margit híd felújítását is a Közgép vezette

Nem voltak sokkal közlékenyebbek azok az állami szervek sem, amelyek a Közgéppel kötött egyéb szerződésekben érdekeltek. Ezeknek a megállapodásoknak a többségét a nagy közlekedési projektekért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., valamint az úthálózat egy jelentős részének fenntartását végző Magyar Közút Nonprofit Zrt. kötötte az építőipari vállalattal. Az [origo] mindkét cégtől megkérdezte, hogy az alaptörvény hatályba lépése óta tettek-e lépéseket a Közgép tulajdonosi hátterének megismerésére, és ha igen, akkor milyen eredményre jutottak, de a társaságok közölték, hogy a felügyeletüket gyakorló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) válaszol helyettük.

Egy kísérő szabály az alaptörvény mellé

Az NFM olyan választ küldött, amely rámutatott arra, hogy a hangzatos politikusi megfogalmazások ellenére az alaptörvény önmagában nem is hozhatott azonnali változást a közpénzek elköltésére vonatkozó szabályokban. A minisztérium idézi ugyanis az alaptörvény hatályba lépését kísérő úgynevezett átmeneti rendelkezésekről szóló törvényt, amelyben szerepel, hogy a tulajdonosi szerkezet átláthatóságának követelménye nem vonatkozik azokra a szerződésekre, amelyeket még 2012. január 1. előtt kötöttek. Ennek értelmében tehát az alaptörvényre hivatkozva csak akkor lehetne kikényszeríteni a Közgép tulajdonosi hátterének feltárását, ha az idén újabb szerződést kötnek a céggel.

Ez annak ellenére van így, hogy magában az alaptörvényben kifejezetten a pénz juttatásán van a hangsúly, a szöveg ugyanis úgy fogalmaz, hogy csak átlátható tulajdoni viszonyokkal rendelkező szervezeteknek "nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés". Nem világos, hogy az idei évben jutott-e már állami pénzhez a Közgép, az NFM ugyanis erre vonatkozóan ellentmondásos tájékoztatást adott. A kérdéseinkre először megküldött válaszban még az szerepelt, hogy a Közgéppel szerződött állami cégek részéről 2012-ben nem történt kifizetés, később azonban küldtek egy újabb verziót, és ebben már nem szerepelt ez az állítás. A minisztérium a kérdésünkre közölte, hogy ennek az ellentmondásnak a feloldásában az állami cégek az illetékesek. Ezek közül egyelőre a Magyar Közút válaszolt, amely közölte, hogy az idén még nem fizetett a Közgépnek.

Németh Lászlóné fejlesztési minisztert is kérdezték a Közgépről

A Közgép a parlamentben

Az állami megbízások sorozatát elnyerő Közgép az utóbbi hetekben téma lett a parlamentben is. Két hete a Demokratikus Koalíció nevű ellenzéki párt egyik politikusa, Varju László firtatta egy sajtótájékoztatón a cég tulajdonosi hátterét, a múlt hét hétfőn pedig a szintén ellenzéki LMP egyik képviselője, Karácsony Gergely a kormányhoz kötődő üzletemberek tevékenységét kritizálva beszélt arról, hogy a Közgép ennek az üzleti körnek a "zászlóshajója". A kormány képviselőihez intézett kérdések különösen az után szaporodtak el, hogy januárban kiderült, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére tavaly év végén kinevezett Németh Lászlóné stábjának politikai főtanácsadóként tagja lett Nyerges Zsolt testvére, Nyerges Attila (részletek a minisztériumban történt változásokról ebben a cikkben). Erről a legutóbbi, hétfői parlamenti ülésen Némethné azt mondta: "Megbízom Nyerges Attilában, megbízom az általa végzett munkában, minden jogom megvan ahhoz, hogy munkatársaimat magam válasszam meg. Kérem, ha korrupciógyanút vél felfedezni, jelezze."

Az alaptörvény készítésekor meghirdetett szigorú átláthatóság ellenére is van tehát továbbra is egy sor olyan állami megbízás, amelyet egy rejtélyes tulajdonosi háttérrel rendelkező cég végez. Az [origo] már többször megkereste a Közgép Zrt.-t a tulajdonosaira vonatkozó kérdésekkel, de ezekre nem érkezett válasz a cégtől. A vállalat évek óta egy közgyűlési technikai megoldással rejtegeti részvényeseinek kilétét (erről részletek egy korábbi cikkünkben), az [origo] korábban rátalált egy olyan információra, amely részben megvilágította a tulajdonosi hátteret. Januári cikkünkben beszámoltunk arról, hogy egy közel tíz éve működő, az alapítása óta a most kormányzó politikai erőkhöz közel álló cég, a Pro Aurum Vagyonkezelő Zrt. a 2008-as, 2009-es és 2010-es mérlegében is feltüntette azt, hogy mintegy 23 százalékos részesedéssel rendelkezik a Közgépben. A 2003 végén alapított Pro Aurum 2004 óta tulajdoni részesedéssel rendelkezik a most kormányzó politikai erőkkel általában szimpatizáló Magyar Nemzetet és Hír Tv-t működtető cégekben.

A cégbíróságon megtalálható adatok szerint a Pro Aurum közvetetten Simicska Lajos érdekeltségébe tartozik, a tavaly júniusi közgyűlésről szóló iratok szerint ugyanis a cég közel fele két olyan vagyonkezelő kft.-nek a tulajdonában van, amelyeket többségében az üzletember és felesége által birtokolt, Neo-Met Kft. nevű cég tulajdonol. Simicska és felesége azonban csak tavaly áprilisban vásárolta meg ezt a társaságot, így akkor még nem volt az övék, amikor a Közgép-részesedésről szóló Pro Aurum-beszámolók készültek. A Pro Aurum nem reagált a megkeresésünkre, így nem sikerült megtudni tőlük, hogy továbbra is van-e tulajdonrészük a Közgépben.