A monori cigánytelep minden lakásába előfizetéses villanyórát szerel fel a szolgáltató. Így elvileg mindenki jól jár: a fogyasztók nem tudják leküzdhetetlen adósságba verni magukat, visszaszorul az életveszélyes áramlopás, a szolgáltató pedig apránként hozzájut a felhalmozott tartozásokhoz. A helyiek örülnek is, meg nem is. Tetszik nekik, hogy nem száll el nagyon a villanyszámla, de zavarja őket, hogy nem a maguk urai.

Előre fizetős villanyórákat szerel fel a monori cigánytelepen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az EDF Démász az összes háztartásban. A kezdeményezés célja, hogy a fogyasztókat megvédjék az eladósodástól, és biztonságosabbá váljon a fogyasztás.

A kártyás mérőórákat a mobiltelefonhoz hasonlóan lehet feltölteni: miután a fogyasztók csekken befizettek valamennyi pénzt, kapnak egy számsort, amit be kell ütni a villanyórán. Ezután megjelenik, hogy mennyi kilowattot fogyaszthat még az előfizető, aki így takarékoskodni tud az árammal. A fogyasztás érezhetően csökken, amikor előre fizetős órára váltanak a fogyasztók, hiszen amint látják, hogy kevés egység van, a legtöbben elkezdenek takarékoskodni.

A monori cigánytelepen a szeretetszolgálat 2004 óta van jelen, akkor a legtöbben még cirkuszi lakókocsiban éltek. Bár kívülállónak most is zordnak tűnhet a környék, a lakókocsiknak már nyoma sincs, mindenki házban él, még ha sokan nagyon szűkösen is. Az ott élők nagy része örült a kártyás mérőórának, ugyanis a korábbi villanyórájukat már leszerelték, a visszakapcsolás pedig olyan sokba kerül, amit nem engedhetnek meg maguknak. A módszer egyben adósságkezelésre is jó. A csekken befizetett összeg fele a régebben felhalmozott tartozásra megy. Igaz, akad olyan, aki éppen ezért nem fogja feltölteni az órát, inkább nem használ áramot.

"Nincs munkám, nincs jövedelmem, így nem tudok befizetni a villanyra" - mondta egy, a Czinka Panna utcában lakó férfi. "Ha van egy kis pénzem, azt biztos nem erre fogom költeni, ráadásul van tartozásom, úgyhogy a fele elmegy, hiába töltögetném. Ha ötezer forintot befizetek, akkor abból csak kettőezer-ötszázat használhatok el, az meg nem sokáig elég."

Egy másik családnál először arra panaszkodtak, hogy mióta felszerelték az új eszközöket, azóta az asszonyok inkább kézzel mosnak, nem használják a hűtőt, és csak este kapcsolják be a televíziót. Majd a végén hozzátették, még így is jobb, mint amikor eladósodtak, és így az áramot sem tudják lopni tőlük.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke sajtótájékoztatón azt mondta, most a kormányzattal próbálják elfogadtatni a módszert. A szolgáltatókkal három év alatt sikerült megegyezni. Korábban az Elmű, az Émász és az E-ON is szerelt fel előrefizetős mérőórákat, most a Démász is csatlakozott ehhez.

Vecsei Miklós arra a kérdésre, hogy hogyan sikerült meggyőzni a szolgáltatókat az előre fizetős mérőállásról, azt felelte, hogy amikor a Bajnai-kormány 2009-ben moratóriumot hirdetett, sokan nem fizettek, és milliárdos kintlévősége keletkezett a cégeknek. A Máltai Szeretetszolgálat alelnöke úgy érzi, ekkor gyorsult fel a kommunikáció a szolgáltatókkal.

"A moratórium szerintünk nem megoldás" - mondta Vecsei. Az is nonszensz, hogy csak akkor segítenek valakin, ha már nyakig eladósodott, nem pedig segítenek megakadályozni a tartozás felhalmozását. Talán furcsa, hogy egy segélyszervezet vezetőjeként az adósság kifizetéséért kampányolok, de csak így indulhat meg valaki felfelé. Közösségek omlanak össze azért, mert a szomszédnak kell kifizetnie a tartozást. Villany és víz nélkül pedig lehetetlen rehabilitálni, ezért is fontos téma ez nekünk. Ahol kikapcsolják a gázt, villanyt, elzárják a vizet, ott megkezdődik a zuhanás."

Thierry Le Boucher, az EDF Démász Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, számukra nagyon fontos az együttműködés a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, mert a segélyszervezet szociális munkásai közvetlenül tudják, hogy kik a szegények egy településen és hogyan tudnak segíteni. Hozzátette, a kártyás mérőóra speciális fogyasztási helyzetre van kitalálva, nem mindenhol szeretnék bevezetni.

A monori cigánytelep mind az 55 háztartásában beszerelik az előre fizetős villanyórákat, így ez lesz az első nyomortelep Magyarországon, ahol mindenki ilyen eszközt használ. Monoron 2500, 5000 és 10 000 forintos egységeket fizethetnek be a fogyasztók.

Átlagosan havonta ötezer forintot töltenek fel a felhasználók a monori telepen, havi jövedelmük pedig ötven-százezer forint között mozog, de inkább az ötvenezer forinthoz közelít. A szeretetszolgálat a helyi önkormányzattal együttműködve Monoron azt szeretné elérni, hogy a lakhatási támogatást ne pénzben kapják meg a rászorulók, hanem egyből az áramszolgáltatóhoz kerüljön a pénz, így megoldódna a hátralékok kezelése és áram is lenne a nehéz helyzetű családoknál.