A dagiknak is jár az ötös tornából

A gyerekek fele alig tud futni, a lányok többsége nem képes lenyomni egy fekvőtámaszt, és szinte minden osztályban van olyan, aki egy felülést sem tud megcsinálni. Jövőre az egész országban felmérik, hogy milyen fizikai állapotban vannak az iskolások. Nem az a cél, hogy megszégyenítsék őket, hanem az, hogy akár az ügyetlen és a túlsúlyos gyerekek is kaphassanak ötöst testnevelésből, ha megdöntik a saját rekordjukat.

"Szoktunk felméréseket csinálni a testnevelésórákon, de a gyerekek már attól rosszul vannak, ha azt mondom, hogy 12 percig kell futniuk. Ma az egyik órán tíz kört futtattam a nyolcadikosokkal az udvaron, az körülbelül 1800 méter, ebben annyira elfáradtak, hogy majd tíz perc pihenőt kellett utána tartani, mielőtt folytattuk az órát" - mondta az [origo]-nak Azari Éva, az egyik dunaújvárosi nyolcosztályos gimnázium testnevelő tanára.

Tapasztalata szerint az iskolájukban járó gyerekek rossz fizikai állapotban vannak: "Szinte minden osztályban van olyan gyerek, aki egy felülést sem tud megcsinálni. Nem túlsúlyosak, semmi szervi bajuk nincs, mégsem tudnak egyszer sem felülni - meg is kérdeztem a múltkor az egyik lányt, hogy ne haragudj, te hogy kelsz fel reggel az ágyból?" Az iskolájába járó gyerekeket szerinte nem is nagyon érdekli a mozgás, nehéz motiválni őket, amikor nemrég egy lánycsoporttól megkérdezte, mit játszanának szívesen az órán, azt válaszolták, hogy leginkább ülnének és beszélgetnének.

Mindenkit megfuttatnak

A következő tanévben, ha akarja, ha nem, minden gyereknek le kell majd futnia a Cooper-tesztet (amely azt méri, hogy 12 perc alatt mekkora távot tudnak lefutni), mert az egész országban felmérik, hogy mennyire fittek az iskolások. Az oktatásért felelős államtitkárság a napokban tette közzé a kormány honlapján a következő tanév beosztását, és ebben újdonságként szerepel az, hogy országosan felmérik a tanulók fizikai állapotát és edzettségét. Az iskoláknak 2013. április 3. és május 28. között kell majd megszervezniük a felmérést.

A testnevelésórákon eddig is rendszeresen készítettek a tanárok felméréseket, de az eredményeket nem gyűjtötték országosan, és nem is volt egységes módszer, így nehezen lehetett volna összehasonlítani az adatokat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkársága szerint az elmúlt években nem volt egységes nyilvántartás és adatgyűjtés a testnevelési felmérésekről, az iskolák maguk rögzítették az eredményeket, így nincsenek is országos adatok arról, hogy milyen eredményeket értek el a gyerekek.

Az Oktatási Minisztérium 2001-ben elrendelte ugyan, hogy az iskolák végezzenek próbaméréseket, de 2004-ben kivették a közoktatásról szóló törvényből a tanulók felmérését előíró rendelkezést.

A gyerekek fele mozgásbeteg

2001-ben a minisztérium két módszert ajánlott a felmérésekhez: a nemzetközi Eurofit-mérést, illetve a Hungarofit-módszert. A Hungarofit-teszt során a gyerekeknek öt feladatot kell teljesíteniük: le kell futniuk a Cooper-tesztet, lemérik, mekkorát tudnak ugrani helyből, nekifutás nélkül, hány szabályos fekvőtámaszt, felülést és hason fekvésből törzsemelést tudnak csinálni folyamatosan.

A feladatokért kapott pontszámuk, az életkoruk és a nemük alapján hét, a nagyon rossztól az extráig tartó fittségi kategóriába osztják a gyereket (a hét kategóriát és értékelésüket a cikk végén olvashatja). A módszert kidolgozó Mérey Ildikó testnevelő tanár, egyetemi docens szerint ezekkel a feladatokkal lehet a legjobban mérni az általános testi erőt, azt, hogy mennyire terhelhető valaki, és milyen az állóképessége.

Méreynek 1985-ig visszanyúlóan vannak adatai ilyen felmérésekről, így az évek alatt összegyűlt adatokkal nyomon tudja követni a gyerek teljesítményét. Az eddig összegyűjtött közel kétmillió Hungarofit-felmérés eredményei alátámasztják az [origo]-nak nyilatkozó testnevelő tanárok tapasztalatát. Mérey szerint az elmúlt húsz évben folyamatosan romlott az iskolások fizikai állapota.

A közoktatásban tanuló gyerekek több mint fele nem éri el a könnyű fizikai munkához és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges közepes fittségi kategóriát. "Közülük körülbelül a gyerekek 30-35 százaléka az igen gyenge és gyenge kategóriába tartozik, ezért vészesen mozgásszegény életvitele miatt egészségileg hátrányos helyzetűnek tekinthető, úgynevezett mozgásbeteg" - mondta az [origo]-nak Mérey Ildikó.

A felmérések szerint csak a fiatalok ötöde éri el az amatőr, hetente 3-4 alkalommal sportolók szintjét, és 10-12 százalékuk ér el olyan eredmény, amelynek alapján versenyszerűen sportolónak tekinthető. Az eredmény egybevág a gyakorlattal, Mérey szerint körülbelül ennyi igazolt sportoló van az országban.

Nem csesztetni, motiválni

"Az a cél, hogy figyelni tudjuk a gyerekek fejlődését. Nem állítjuk pellengérre a rosszul teljesítőket, nem állítunk szembe egy genetikusan rossz adottságú gyereket egy kitűnő fizikai adottságúval az eredmények alapján, hanem azt mondjuk a gyerekeknek, hogy mindenki magával versenyez. Nem az lényeg, hogy ki mennyit tud, hanem hogy mennyit fog fejlődni ehhez képest" - mondta az [origo]-nak Fajtné Thúróczy Zsuzsa, a Hungarofit-mérésbe idén bekapcsolódott Farkasréti Általános Iskola testnevelő tanára.

Ez lenne az országos felmérés célja Mérey Ildikó szerint is, aki úgy gondolja, hogy az eredmények és a folyamatos mérések megreformálhatnák a testnevelés oktatását és az osztályozást. "Nem azért kell mérni a gyerekeket, hogy az eredmények alapján csesztessék, hanem hogy ezek alapján differenciáltan terhelhessék és önmagukhoz képest értékelhessék őket" - mondta.

A felmérések alapján be lehetne például vezetni, hogy az órán adott idő alatt a gyengéknek csak négy kört, a közepeseknek öt kört, a jóknak pedig hatot kelljen lefutniuk - a tanároknak pedig el kellene magyarázniuk, hogy ez nem igazságtalan vagy kivételezés, hanem így érik el, hogy mindenki az adottságainak megfelelően legjobban teljesítsen. Ezt az osztályzatoknak is tükrözniük kellene, Mérey szerint például, ha egy gyerek igyekszik, és két mérés között önmagához képest fejlődik, akkor hiába van az eredményei szerint még mindig a gyenge kategóriában, ötöst kell neki adni, "nem kegyelemből, hanem az objektív eredmények alapján". Így a rossz képességű vagy esetleg túlsúlyos, a méréseken rendszerint rossz eredményeket elérő gyerekeknek sem lenne megalázó a testnevelés és a felmérők.

"Amikor arról van szó, hogy az orvosok milyen büntetést kapnak a műhibákért, mindig eszembe jut, hogy én azokat a testnevelőket is megbüntetném, akik nem veszik figyelembe, hogy nem lehet minden gyereket egyformán terhelni. Elvehetik a gyerekek kedvét, nem adják meg nekik az esélyt, hogy megszeressék a mozgást, és egészséges életet éljenek" - mondta Fajtné.

Mérey Ildikó szerint is sokszor a testnevelésórákon riasztják el a gyerekeket a mozgástól, pedig ők "aranyosak, fel tudják szívni magukat, és dolgoznak", ha motiváltak. Szerinte ha bevezetnék az új rendszert, és nem a lefutott méterek és szabályosan elvégzett fekvőtámaszok száma, hanem a saját eredményükhöz viszonyított fejlődés alapján osztályoznák a gyerekeket, az legfeljebb egy évig lenne furcsa. Elvileg a tanároknak is megvan ehhez a tudásuk, de őket módszertani továbbképzésekkel segíthetnék is abban, hogyan magyarázzák el a gyerekeknek a mérések célját és az elsőre furcsa osztályozási rendszert.

A budai gyerekek szétszedik a tornatermet

Míg a dunaújvárosi gimnáziumban tanító tanár tapasztalata szerint a gyerekeknek egyre kevesebb az igényük a mozgásra, az órákon egyre nehezebb motiválni őket, és az iskolán kívül szinte egyáltalán nem sportolnak, Fajtné szerint a budai általános iskolások semmivel sem lustábbak, mint a húsz évvel ezelőtti diákok. "Hiába mondják, hogy az internet és a tévé miatt egyre kisebb a mozgásigényük a gyerekeknek, én ezt nem tapasztalom, sőt az órák első öt-tíz perce mindig azzal telik el, hogy megpróbáljuk lecsillapítani őket, mert annyi az energiájuk, hogy szétszednék a termet" - mondta.

Az országos mérések alapján kiderülhetne az is, hogy a testi adottságokon túl milyen más szempontok befolyásolják a gyerekek teljesítményét. Ilyen lehet például az, hogy milyen a családjuk szociális, gazdasági háttere. Mérey szerint korábban igaz volt például az, hogy a vidéki gyerekek erősebbek, mint a városiak, mert őket befogták a szülők a ház körüli munkában, és többet voltak a szabad levegőn, mára azonban eltűntek ezek a különbségek. Ugyanakkor a mérések alapján felállított területi rangsorok azt mutatják, hogy az ország nyugati megyéjében élő gyerekek sokkal jobban teljesítenek, mint a budapestiek vagy a keleti országrészben lakók.

A betegektől az élsportolókig

A Hungarofit-felméréseken az öt feladat során összesen 140 pontot lehet gyűjteni. Hogy egy fekvőtámasz vagy felülés mennyit ér, azt befolyásolja, hogy hány éves a tesztelő, illetve az is, hogy fiú vagy lány. Az eredmények alapján a következő hét fittségi kategóriába osztják a felmérésben részt vevőket:

Nagyon gyenge a teljesítménye annak, aki maximum 20 pontot ér el. Aki ide tartozik, annak a gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzés közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre.

Gyenge a teljesítménye annak, aki 20 és 40 pont között teljesít. Őt is kifárasztja az egész napi tevékenység, gyakran érzi magát fáradtnak, kimerültnek.

Kifogásolható a fittségi állapota azoknak, akik 40 és 60 pont között teljesítenek. Mérey szerint ők még mindig nem érik el azt a fizikai szintet, amely például könnyű fizikai munka végzéséhez szükséges. A mindennapi tevékenységtől még nem fáradnak el, de a többletmunka igénybe veszi őket.

Közepes a teljesítménye azoknak, akik 60 és 80 pont között teljesítenek. Ez az a szint Mérey szerint, amely a könnyű fizikai munkához és a szellemi munkához szükséges. A szint tartásához heti 2-3 óra testedzés szükséges.

Jó az eredménye azoknak, akik 80 és 100 pont között teljesítenek. Ezt általában azok érik el, akik amatőr szinten űznek valamilyen sportot, heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek.

Kiváló az eredménye azoknak, akik 100 pont felett teljesítenek, akik pedig 120 pontnál többet szereznek, az extra kategóriába kerülnek. A kiválóakból lehet élsportoló, a legjobbak pedig akár nemzetközi szinten is jó eredményt érhetnek el egy-egy sportágban.